Erőszak nélkül – Konstruktív konfliktuskezelés

Helyzetkép

1. Szűkebb társadalmi környezet

Falusi kisiskola a Mátra lábánál a Mátrai Erőmű Rt. szomszédságában. A község lakossága kb. 1100 fő, az iskola tanulólétszáma 93 fő.
A szülők nagy része szakmunkás végzettségű, ill. érettségivel rendelkező. Kevés a diplomás szülő. Átlagos jövedelmi viszonyok és lakáskörülmények között élnek. Az önkormányzat igen jó anyagi kondícióval rendelkezik. A lakosság kb. 10%–a munkanélküli. Az iskola tekintélye, megítélése változó. A gyerekek 30%–a bejáró. A bejárók körében az iskola kellő tekintélyt élvez. Van néhány általános iskolás korú helybeli lakos, aki a környék más településén jár iskolába. Közel a város, nagy a vonzóereje.
Az intézmény alapfeladata a továbbtanulásra való felkészítés. A gyerekek szakmunkásképző intézetekben és szakközépiskolákban tanulnak tovább.

Feladatok

Az iskola megtartó erejének fokozása, az iskola tekintélyének növelése a szülők körében. Motiválni a szülőket: aktívabban vegyenek részt az iskolai életben.

2. Az iskola története

Az iskola felső tagozata 1993-ban került vissza az előtte is itt működő alsó tagozathoz. Korábban 17 évig a szomszéd községbe jártak a nagyobb gyerekek, naponta buszozva a két település között. Az önkormányzat új iskolaszárnnyal bővítette a meglévő régi épületet. Új igazgató kapott megbízást a tantestület összeállítására, a felsős tanulók visszahozatalának megszervezésére. Az első tanévben 13 pedagógus végezte a 60 tanuló nevelésének, oktatásának feladatát. A vissza hozatal körül megoszlott a lakosság véleménye. Voltak, akik örültek a változásnak, mások kételkedtek benne, hogy valami jó is kisülhet ebből. Néhányan – érthetően – nem akartak egy-két évre változtatni a megszokott iskolán, és maradtak korábbi iskolájukban. Az első év sikeres volt. A pedagógusok igyekeztek bizonyítani. A tantestületre mindig jellemző volt a továbbképzések iránti fokozott igény. Induláskor Gordon kommunikációs tréningje jól összekovácsolta a nevelőket. A későbbiekben ezt követte a Soros Alapítvány Egészségnevelési Tréningje, Dr. Farkas Olga AVP Tréningje, Oroszlány Péter Tanulásmódszertan programja. A kollégák új iránti lelkesedése lehetőséget teremtett a fejlődő, átalakuló közoktatás vérkeringésébe való aktív bekapcsolódásra. 1996-ban bekerültünk a Soros Önfejlesztő Iskola hálózatába. Egyre, másra nyertük a pályázatokat, melyek nemcsak továbbképzési lehetőséget, de eszközfejlesztést is biztosítottak. Az indulástól 1998-ig közel 6 millió forint összegű pályázati pénzt forgattunk az oktatás, nevelés fejlesztésébe. Az iskola munkáját, eredményét kétségbe vonni óhajtó erők ugyanakkor a kezdetektől jelen voltak a községben. Már az első évben összecsaptak az érdekek az igazgatói pályázat kapcsán. A tantestület, a szülők nagy része, a képviselőtestület elismerte az első év munkáját, ugyanakkor bizonyos szülői körök egyházi és jegyzői támogatással aláírásgyűjtésbe kezdtek egy olyan pedagógus mellett, aki korábban nem vállalta a megbízatást és a korábbi anyaiskola igazgatóhelyetteseként tevékenykedett – egyébként visontai lakosként. Ekkor a képviselőtestület meghosszabbította az igazgató kinevezését további öt évre. A kedélyek lassan elcsitultak. Két gyereket visszavittek az iskolából és talán a következő egy-két évben átcsábítottak 4 olyan tanulót, akik iskolánk legjobbjai között voltak ugyan, de a szülők mégsem bíztak bennünk. Három ugyancsak kiemelkedő tanulónk gyöngyösi iskolát választott, ketten pedig a városi gimnázium 8 osztályos tagozatára nyertek felvételt.

Ezek a történések mind nehezítették, hogy sikeresek, eredményesek legyünk, hogy az esetlegesen elvárt versenyeredményeket hozzuk. Persze céljaink között nem ez szerepelt elsődlegesen, a kimondott elvárások sem ezek voltak, de előfordult már, hogy szemünkre vetették az elmaradó versenysikereket. Persze azért még így is tudtunk eredményeket felmutatni. A Weöres Sándor Megyei Színjátszó Találkozón többször kapott az iskola drámacsoportja a „Halhatatlan Gézengúzok” ezüst minősítést. Volt két tanítványunk, akik a megyei Kulturális Szemlén 2. helyezést, ill. különdíjat kapott. De talán a FAOSZ által hirdetett határon túli résztvevőket is vonzó alkotópályázaton, tanítványunk által megszerzett 1. helyezés volt a legrangosabb. Általában a kommunikációs készséggel kapcsolatos területeken erősebbek voltunk, mint a keményebb tudományokban (matematika, fizika, kémia).

Az iskolában a kezdetektől odafigyeltünk a kommunikáció, önismeret és konfliktuskezelés módszereinek fejlesztésére. A pedagógusok többsége rendszeresen modellálta az „én-üzeneteket” az „értő figyelmet” ás a „nyertes-nyertes” konfliktusmegoldásokat. Ezek az attitűdök időnként visszatükröződtek a legfogékonyabb gyerekek részéről, nemcsak a személyes és osztályproblémák megbeszélése kapcsán, hanem a valamennyi diák és pedagógus részvételével zajló iskolagyűléseken is. Tettünk kísérletet e szemlélet elhintésére a szülők körében is, de mivel jórész ezzel kapcsolatosan ellenállással és gyökeresen eltérő nevelési módszerek gyakorlatával találkoztunk, ebbéli törekvésünket, visszafogtuk. Persze vannak olyan szülők is akik hálásak a gyerekeikkel kapcsolatosan megtapasztalt személyes bánásmódért, de saját meggyökeresedett szokásaikon nem akarnak, nem tudnak változtatni. Tanítványaink sok-sok példát láthattak a pedagógusoktól a nyitottságra, a másság elfogadására, az új és érdekes lehetőségek megismerésére, kipróbálására, a töretlen lelkesedésre, a kitartó munkára, arra, hogy szükségletünk kielégítésére keressük meg a megfelelő lehetőségeket, ha kell, pályázzunk. Így korszerűsödött folyamatosan iskolánk számítógépparkja (Soros Jefferson program), szereztünk állandó INTERNET elérési lehetőséget (Önfejlesztő Iskolák). A korábbi évek során esetlegesen vagy alig működő Községi Könyvtárat 1998-ban sikerült újra szervezni, könyvállományát selejtezni, korszerűsíteni. A lakossági nyitva tartáson túl az iskolai könyvtári órák is megszervezhetővé váltak. Számítógépek is kerültek a könyvtárba, melyek TELEHÁZ jellegének kialakulását segítik. A művelődési ház, az iskola és a sportcsarnok is biztosít lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, nemcsak a tanítványoknak, hanem a falu felnőtt lakosainak is. Az iskola szabadidő szervezőjének beállítására is a Soros Alapítvány anyagi támogatásával kerülhetett sor. (Közösségi Iskola program). Az így szervezett felnőtt tanfolyamok (számítástechnika, gépjárművezetés, kézműves nap stb.) érzéseink szerint az iskola és a szülők kapcsolatát, jobb együttműködését fogja szolgálni.

Iskolánk pedagógiai programjában is egy humanisztikus értékeket valló, személyközpontú nevelési modellt választottunk célul. Helyi tantervünkbe bekerült az emberismeret: beszélgető-kör, építő-kör formájában, melyen belül önismerettel, pozitív énképalakítással, másság elfogadásával, kommunikációs készségfejlesztéssel, konfliktuskezeléssel, egészségneveléssel, környezeti neveléssel foglalkoznak a tanulók 1-8. osztályig. Vannak külön tanulásmódszertan órák is, melyeken tanulóink ez irányú képességét kívánjuk fejleszteni, epochális rendszerben, tréning jellegű foglalkozásokon, melyeknek szintén része az önismeret fejlesztése, hatékonysági technikák elsajátíttatása. Nagyon igaznak és szükségesnek érezzük a névadóul választott Szent-Györgyi Albert iskoláról vallott gondolatait.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk a KOMA pályázat kapcsán
Dr. Szekszárdi Júlia Konstruktív konfliktuskezelés című programjának kipróbálásában.

3. Az iskola működési feltételei, szakmai kondíciói

Az intézmény közösségi iskola, a község kulturális életének központja. Az intézmény része a művelődési ház, a könyvtár – melynek „Teleház” jellege egyre fokozottabban érezhető –, s a sportcentrum.

Az általános iskola alapjaiban hagyományos, módszereiben alternatív. Alapelv a személyközpontúság, a demokratikus, nyitott légkör kialakítása. A nevelőtestület 11 jól képzett tanerőből áll, akik nyitottak az új szakmai, módszertani ismeretek befogadására, szívesen vállalják a továbbképzéseket. A tanárok legtöbbje empatikus, megértő személyiség.

Az alsós tanulók közül sokan szocializációs nehézségekkel küzdenek, így érkeznek az iskolába, ugyanakkor a helyi társadalom az iskolától várja el, hogy a gyerekek érjék el korosztályuknak megfelelő alapvető neveltségi szintet.

Az iskolások 10%–a tanulási nehézségekkel küzd, velük külön foglalkozik a fejlesztőpedagógus. Nagy szükség van az óravezetésben a differenciálásra, a tanórán kívüli tehetséggondozásra, de még inkább a felzárkóztatásra.

Alapelv a sokoldalú ismeretszerzésre nevelés, a motivált, önálló és csoportos ismeretfeldolgozás.
Az értékelés célja: a tanulók önértékelése fejlődjön. Ennek érdekében félévente szöveges értékelést kapnak a diákok.

Az iskola a legmodernebb felszereltségűnek mondható, jól ellátott, esztétikus a környezete.

Feladatok

Az intézmény kihasználtságának fokozása. Az alternatív módszerek fontosságának megértetése a szülőkkel, gyerekekkel és a helyi társadalommal.

4. Az osztály pozíciója, hírneve az iskolában

Az osztály a tanulmányi eredményei alapján a leggyengébb osztályok egyike. Értékválsággal küszködik. Most, 8. osztályra kezdik néhányan elismerni, hogy a tudás, a tanulás érték. Sajnos még kevés erőfeszítést tesznek az eredményekért.
A neveltségi szinttel is vannak problémák (dohányzás, alkoholfogyasztás, trágár beszéd, öltözködés stb.). Ennek alapján a csoport hírneve negatívnak mondható.
Közösségi aktivitásuk változó, összetartásuk azonban kiváló: „Jóban, rosszban összetartó osztály vagyunk.”

Feladatok

Az összetartás kihasználása, az értékítélet alakítása.
A tanulási kedv fokozása, a tanulmányi eredmények javítása.

5. Az osztály előélete

Az első évfolyamtól egy tanulócsoportként éltek az iskolában. Az alsó tagozatban öt osztályfőnökük volt. Az 5. évfolyamtól egy osztályfőnök áll az osztály élén. A 11 tanulóból ketten elköltöztek, egy fő 7. osztály év végén osztályismétlő lett. Egy tanulót magaviselete miatt eltanácsolt a tantestület. Ezáltal 7.-től változás tapasztalható az osztály értékrendjében, magaviseletében. Három lány érkezett, mára már azt mondhatjuk (lásd a szociometriai felmérést!), hogy elfogadták őket társaik. Az egyik kislányt kifejezetten azért hozták szülei a mi iskolánkba, mert a városi nagy létszámú iskolában tanulási és magaviseleti problémákkal küzdött. Úgy tűnik, hogy a személyre szabott bánásmód segíti tanulmányaiban, előmenetelében, színfoltja az osztálynak.

Feladat

A pozitív változások fokozása.

6. Az osztály aktuális állapota

A létszám: 11 fő, 4 fiú és 7 lány.
A tanulók 70 %-ban szakmunkás végzettségű apák és 60 %-ban középfokú végzettséggel rendelkező anyák gyerekei. Egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező, vezető beosztású apa lánya jár a közösségbe. Egy kislány szülei munkanélküli segédmunkások.
A fiúk, lányok csoportjának klikkesedése nem jellemző. Úgy tűnik, a nemek harca az elmúlt tanévvel lezárult. Jellemző viszont az értékrendek különbözősége miatti harc, a különböző értékeket képviselő gyerekek külön csoportokat alkotnak.
A tanulók többsége közepes és jó képességű, a tanulási kedv, a tanulási aktivitás viszont gyenge. Ebből következően az osztály tanulmányi átlaga gyenge, közepes.
Minden tanulónak van valamilyen önként vállalt, feladata, tisztsége. Többnyire zökkenőmentesen teljesítik a vállalt feladatokat. Szívesen vesznek részt az iskolai élet szervezésében is.
Élvezik, hogy ők az iskola legidősebb diákjai. Néhányan ki is használják ezt. Egymással is gyakran durvák (trágár beszéd), a fiúk tettlegesen is (verekedés).

Feladatok

Beszélgetések, viták az értékekről.
Életsorsok, karrierek bemutatása (pályaválasztási órák).
A tanulási kedv növelése, az eredmények fokozása.
Építeni a közösségi aktivitásukra.
Ráébreszteni őket arra, hogy az iskola legidősebb tanulóinak lenni felelősség, s arra, hogy a konfliktusokat erőszak nélkül is meg lehet oldani.