Az OFOE portál 2017-es sikerlistája

Idén harmadik alkalommal adjuk közre a honlapunkon megjelent írások rangsorát. A felsoroltak mindegyikéhez száznál több lájk érkezett, és ezek számából alakul ki a sorrend. (A lájkok számát feltüntettük a címek mellett.) Úgy véljük, hogy a listából leginkább látogatóink érdeklődési körére lehet következtetni. Ezzel az összeállítással kívánunk mindannyiuknak eredményekben és örömökben gazdag 2018-at. Látogassanak el hozzánk minél gyakrabban a következő évben is!

1. ARRÓL a gyerekről (685)

Kedves Szülő! AZ a gyerek idén és ebben az osztályban nem az Ön gyereke. Az Ön gyermeke nem tökéletes, de általában betartja a szabályokat. Képes békésen osztozni a játékokon. Nem dobálja a bútorokat. Jelentkezik, ha mondandója van. Akkor dolgozik, amikor dolgozni kell és akkor játszik, amikor játszani kell. Lehet bízni abban, hogy egyenesen a vécére megy és vissza, mindenféle trükk nélkül. Azt gondolja, hogy az F-betűs szó a franc, a K-betűs a kétbalkezes (Amy Murray, Huffington Post, fordította Tokaji Ildikó).

2. Válasz Pribránszki Mariannának az „INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?” c. írására (622)

Pribránszki Marianna (Gyerkőcökkel Suttogó) a magatartászavarral küzdő tanulók integrációjával szemben intézett komoly érzelmekkel terhes kirohanást a saját blogján, amit utána számos szakmai Facebook-csoportban posztolt. Az írás egészére jellemző kirekesztő hangvételt és a szövegben sorjázó tévedéseket és csúsztatásokat nem hagyhatjuk szó nélkül. Pribránszki Mariannával ellentétben a problémát egészen másban látjuk: nem az integrációban, hanem annak sokszor valóban hiányzó eszközrendszerében, és nem a cím által sugallt valakikben, hanem az egész közösség felelősségvállalásában (Földes Petra, Peer Krisztina).

3. Lehet-e „jó hely” az iskola? (525)

A hatékonyság e szembeszökő hiányának nyilván nagyon sok oka van. Egyet emelnék ki, mert kulcsfontosságúnak tartom: a fiatalok nem szeretnek az iskolában lenni, túlélésre játszanak, életük súlypontja az iskolán kívül található. Ezt közönségesen a motiváció hiányaként szoktuk emlegetni. Az iskola kényszer, kellemetlen kényszer, márpedig a kényszer nem kedvez a tanulásnak. Az iskola nem jó hely. És megfordítva: azzal tehetnénk a legtöbbet az iskoláért, ha jobb hellyé tudnánk tenni, ha a gyerekek ott jobban éreznék magukat. Többet érne ez minden módszertani megújulásnál (Knausz Imre).

4. Sorsfordító – Érzékenyítő kis-játékfilm az autizmusról (306)

Könnyebben szembesülünk azzal, ha a gyereknek torokgyulladása van, vagy ha eltörött a lába. Elmegyünk az orvoshoz, a kórházba és ezzel ki is van pipálva. Az autizmus spektrumzavart azonban nem ilyen könnyű kipipálnunk. Pedig mi, felnőttek vagyunk azok, akik megtanítjuk a gyerekeknek, fiataloknak, hogy hogyan kell viszonyulniuk azokhoz a társaikhoz, akik mások, mint ők. De hogyan tudunk megtanítani valami olyat, ami nekünk sem komfortos? Ebben segít mindannyiunknak a Sorsfordító. Mert sorsfordító tud lenni (Peer Krisztina).

5. Tehetséggondozási lufi (268)

A tehetséggondozás mindenki számára jól hangzó oktatáspolitikai cél, amit minden kormány szívesen a zászlójára tűz és pénzt is áldoz rá. Sokan a diákolimpiai érmeket látva nemzetközi hírű és színvonalú magyar tehetséggondozási modellről beszélnek. A tények viszont mást mutatnak. A gyakorlatban megvalósuló tehetséggondozás inkább zsákutcának tűnik. Lehet, hogy ezt a kifejezést és a köré felépített álomvilágot ideje a süllyesztőbe tenni? (Lannert Judit)

6. Pride és pedagógia (247)

Pedagógusként muszáj optimistának lennem. Hinnem kell abban, hogy a jellem alakítható, hogy az elfogadás, a szeretet és a türelem lassan, de biztosan felülírhatja az emberi természet sötét oldalát. A pedagógusok felelőssége óriási, sosem tudhatjuk, nincs-e olyan tanítványunk, aki egyébként az LMBTQ-közösséghez tartozik. Ahhoz is. Mert egyébként ugyanolyan ember, ugyanúgy szeretetre, elfogadásra, sikerre, boldogságra vágyik, mint bármelyik, heteroszexuális sorstársa. Több közös van bennünk, mint talán elsőre gondolnánk (Sulyok Blanka).

7. PSZICHOháttér 31 – A szabadság az, hogy önmagad lehessél bárki engedélye nélkül (202)

A szofisztikált diktatúrák felesleges munkákat végeztetnek az állampolgáraikkal, s így elérik, hogy a létfenntartásért folytatott küzdelem továbbra is az egész napjukat kitöltse. Az állandó stresszben az ember könnyen elveszíti a saját élete feletti irányítást, és így a szabadságát is. Az oktatás ennek megfelelően kevéssé hatékony és sok stresszel jár, feleslegesen köti le a gyerekek idejét, túlhajszolja őket. Ugyanakkor fenntart jobb oktatási lehetőségeket az uralkodó elit és klientúrája számára annak érdekében, hogy újratermelje önmagát (Gyarmathy Éva).

8. PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság (192)

A feladatunk sokkal inkább a szívóssághoz szükséges lelki erő és harmónia erősítése, és nem a fogak összeszorításának dicsérete. A „grit” (szívósság) és a „flow” (áramlat) egyaránt a fejlődés és siker elérésére alkalmas erők. A kifejezések különbsége azonban mutatja a két fogalom szemléletbeli különbségét. Míg az egyik szenvedéstől sem mentes megfeszülés, a másik örömteli önátadás. Mindkettő erő, de a szívósság ellenállás, harc, az áramlat pedig együttmozgás, repülés (Gyarmathy Éva).

9. A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában (191)

A nevelés, az iskolai munka hosszú távú munka és intim, örömteli folyamat. Hosszú távú. Legszívesebben az efféle mondatokat őrizgetem: „Most jöttem rá, hogy tanár úr mit akart velünk csinálni annak idején.” Vagy: „Negyvenéves koromban esett le, hogy azt miért mondtad.” A napi csatározás, a létért való küzdelem, a beiskolázási verseny viszont háttérbe szorítja ezeket a mondatokat, ott azonnali zengzetes eredmények kellenek. Az intimitást is kikezdi az, ha a legkisebb „sikert” is kitesszük az ablakba. Az öröm pedig idegen, sokadrangú elem a mai magyar iskolában (Achs Károly).

10. Sikeres integráció – javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 3. (179)

Azonban mindennek a lelke a pedagógus! A személyisége, az elhivatottsága, a szakmai tudása, felkészültsége. Igaz, hogy a hazai integrációnak hiányoznak a feltételei, de ez nem csökkenti a pedagógusok felelősségét. Szinte minden rajtuk múlik, a mozgásterük lényegesen nagyobb, mint amennyit általában kihasználnak. Nem egy módszertől, vagy eszköztől lesz sikeres az integráció. A kulcs, a megoldás Te vagy, Kolléga! (Leiner Károly)

11. Civil segítség – 60. esélyegyenlőségi napló (162)

Most, hogy a civilek vegzálása úgy tűnik kormányzati stratégia lett, talán érdemes kihangosítani, mit tudnak a kiátkozott civilek hozzátenni azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyekről az állam nem hajlandó tudomást venni. Ilyen – többek között – a gyerekszegénység, egyáltalán a generációkon átörökített szegénység, ami egyre több település, egyre több család, gyerek jövőképét határozza meg jóvátehetetlenül (L. Ritók Nóra).

12. Az atipikus fejlődésű tanuló – Konferencia-sorozat! (160)

Az atipikus fejlődés kezelése a közoktatásban nem megoldott. Hiányzik a pedagógusoknak az integrált tanulók ellátására való felkészítése, miközben a változó környezeti háttér idegrendszerre gyakorolt hatásai miatt a probléma egyre nő. A pedagógusoknak azonban szükségük van módszerekre ezeknek a különleges gyerekeknek a tanításához. Ezért indítjuk el mini-konferencia sorozatunkat. Első rendezvény Atipikus nyelvtanulók címmel május 6-án lesz a Zöld Kakas Líceumban. Szeretettel várjuk az érdeklődőket (Gyarmathy Éva).

13. PSZICHOháttér 32.– Feladat (1) (160)

A szabad tevékenység az identitásfejlődés egyik kulcsa. A szabadság, vagyis a választás lehetősége segíti, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. Sok mindent kipróbálhatunk, kereshetünk kihívásokat, hogy aztán megvalósítsuk önmagunkat, betöltsük szerepünket. Az iskola ennek lehetne terepe, ha kevesebb és szabadabban megválasztható feladattal erősítené meg a mindenkiben meglévő tevékenységvágyat. Már csupán a tanulás korlátainak tágításával, és a nagyobb tanulási szabadsággal is lehetőség nyílik a tanuló megismerésére, valamint a személyre szabott tanításra (Gyarmathy Éva).

14. Sikeres integráció – javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. (158)

A beiratkozások után az iskola már ismeri leendő diákjai adatait, fel lehet tehát készülni a sajátos nevelési igényű gyermek, gyermekek fogadására. Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell! Egy alsó tagozaton jól induló integrációs folyamat csak akkor lesz hatékony, ha a felsős szaktanárok tovább viszik! Ha nem érezzük magunkat kompetensnek, akkor nem vállalhatjuk fel az integrációt. Nem szabad felvállalni! Nem befőtteket akarunk a padokban! (Leiner Károly)

15. A gyerekek mindent kibírnak (129)

A kiskölköt kiszúrtam magamnak. Nem volt nehéz. Ugrómókus. A neve állandó használatban. Még nincs papírja, csak helyzet. Három osztálytársa jár hozzám. Majd egyszer ő is fog, de a folyamat hosszú, addigra az elmaradás hatalmas lesz. Kérdezem a tanító nénit, vihetem-e őt is a másik két fiúcskával?– Bármikor, bármelyik óráról. Vidd csak! – annyit tesz még hozzá: sötét (Szabó Anna).

16. PSZICHOháttér 30 – Szabadság + Felelősség = Autonómia (123)

Az autonómia lényege nem csupán a szabadság, hanem a szabadsághoz kapcsolódó felelősségvállalás. Vagyis a pedagógiai manipuláció abban különbözik a tiszta pedagógiai helyzetektől, hogy ez utóbbiakban a gyerek döntéseinek valódi következményei vannak, és döntéseit az életkorának megfelelő kérdésekben elegendő információ birtokában hozhatja meg. Így a gyerek felelőssé is tehető a döntéseiért, és attól kezdve, hogy ezt vállalja, autonóm személyiségnek számít. Amennyiben másokat okol a saját helyzetéért, nem autonóm személyiség, nem tud önmagán segíteni (Gyarmathy Éva).

17. Indul az OFOE Online Könyvesboltja (123)

Egyesületünk 17 éves működése során rengeteg tudás, tapasztalat halmozódott fel a honlapunkon és eddig kiadott könyveinkben. Hogy ezekből minél több hasznosuljon, elhatároztuk, hogy elektronikus könyvesboltot „nyitunk„, amelyben az eddig megjelent és a későbbiekben tervezett kiadványainkat letölthető formában is hozzáférhetővé tesszük. Jól jár, aki vásárol tőlünk, hiszen nagyon értékes és érdekes könyvekhez juthat kedvező áron. Az így befolyó összeget az OFOE portál működtetésére, valamint újabb nyomtatott és elektronikus könyvek megjelentetésére fordítjuk.