2008. július 28. hétfő, 18:33
Jogtudatosság és demokrácia
Lassan 18 éve élünk demokráciában, jogállamban, vagyis pontosan annyi ideje, amennyi egy fiatal ember nagykorúvá válásához elég. Túlságosan is kínálgatja magát a metafora – nézzük meg hát, felnőttek vagyunk-e mi magunk a 18 éves demokráciában. (Földes Petra írása.)
A honlapunkon 2007 novembere és 2008 júniusa között lezajlott virtuális nevelésügyi kongresszus vitaindító írásait tartalmazza az a kötet, amelyet az Önkonet kiadó adott ki a közelmúltban.
„Az értékelés általában azon múlik, hogy milyen szemüvegen át nézzük az eseményt. Különösen érvényes ez egy olyan reprezentatív rendezvény esetében, amilyenre a 160 év alatt csak hétszer került sor, és amitől annyian vártak, illetve várnak valamit.” A VII. Nevelésügyi Kongresszuson szerzett benyomásait Hercz Mária összegzi. 
Annyi vád ér bennünket, pedagógusokat, hogy csak panaszkodunk, panaszkodunk és nem mondunk megoldásokat a közoktatás égető gondjaira. Íme, egy megvalósítható ötlet! Mi lenne, ha megszerveznénk a rosszul tanítás hetét, azaz évente egy hétig minden tanár olyan minőségben tanítana, amilyen minőség a körülményeit és a piac szabályait figyelembe véve elvárható tőle? 
Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete és az Önkonet kiadó tisztelettel meghívja Önt Az iskola dolga című kötet megjelenése alkalmából tartott sajtóbemutatójára.
A sajtóbemutatót 2008. szeptember 1-jén 15 órakor tartjuk a Kódex Könyváruházban (1054 Budapest, Honvéd u. 5.). 
A pedagógus szakma presztízse az utóbbi évtizedben soha nem látott mélységbe zuhant. Mindig talál a média tanárverő szülőt, gyerekverő tanárt, gyerekverő gyereket, ügyetlenül nyilatkozó igazgatót. És mindig találnak a csatornák okos szakembereket, akik differenciálatlanul elmarasztalják a pedagógusokat. Ilyen közhangulatban miért akarna egy értelmes fiatal pedagógus lenni?
A helyzetképhez Sallai Éva fűz kommentárt.
Egy Tanzániában működő iskola a Comitas Pedagógiai-Antropológiai Közhasznú Egyesület közvetítésével tanárokat keres, de máshonnan is van igény hasonló együttműködésre. Az érdeklődőket többszöri személyes elbeszélgetésre várják, és felkészítést kapnak. 
„Magyarországon egy egész Szegizbajev-bizottság alakult Hiller Isván miniszter úr válogatásában az iskolai erőszak okainak feltárására. Sok jóra eleve nem számítottam: valahogy az oktatásügyben minden fordítva sül el. ... És nem tévedtem. A bizottság összetétele, a problémákra vonatkozó felszínes, néha fölényes nyilatkozatok előrevetítették a jelentés semmitmondó tartalmát.” (Achs Károly írása.)