2008. február 20. szerda, 6:04
„Akkor én most ideteszem, te meg majd odaállsz”
„A szövegértésről szeretnék most beszélni, ami gyerekeink, fiataljaink körében – mérten, bizonyítottan és felnövekedésük teljes hosszában az érettségiig bezárólag, sőt tovább – gyalázatosan alacsony szintű. Azért szeretnék erről beszélni, mert nagyon fontosnak gondolom, hiszen semmi nem épülhet az emberben, sem önértés, sem a másik értése, sem világértés, ha nem tud szöveget, történetet befogadni és megalkotni vagy újraalkotni.” (Kádár Judit)
Március 14-én a szociometriát alkalmazó vagy azt alkotó módon fejlesztő szakemberek – pszichológusok, szociológusok és pedagógusok – találkoznak egymással, hogy megvitassák a szociometrikus módszerek mai alkalmazásának módjait, az együttműködés formáit, egy szakmai műhely életre hívásának lehetőségét. 
Az alábbi, a jövőből, 2017-ből való bizalmas feljegyzést – melyet a brit oktatásügyi miniszter írt finn kollégájának az oktatás 2006-ban indult, tízéves reformjáról – Michael Barber találta nemrégiben egy ultramodern fénymásolóban, valahol Londonban. Kiderül belőle, mit hoznak a következő évek… 
„Sem az elszegényedő állam, sem az aktuális gazdasági viszonyok nem érdekeltek az általános színvonal megtartásában – legfeljebb a társadalom biztonságát már közvetlenül is veszélyeztető reménytelenül leszakadók arányát igyekeznek csökkenteni esélyegyenlőség címén; az erőtlen civil szféra pedig nem képes tevőlegesen befolyásolni ezeket a folyamatokat.” (Jakab György)
A történetekről folyó beszélgetés bevált módszere – többek között – a gondolkodás és a kreativitás fejlesztésének. Ha a történetek még humorosak is, akkor különösen jó esély van arra, hogy sikerül tanítványaink érdeklődését felkelteni, és bevonni őket az ehhez kapcsolódó beszélgetésbe. A következő mese például nem csupán szórakoztató, hanem fontos felismerésekhez is vezethet. (12 évesnél idősebbeknek.)
Lehet-e a tanulás örömteli, élvezetes tevékenység is? A Dinasztia Kiadó Tanulástanítás?: Élvezetes tanulás című, módszerében, hangvételében újszerű kötete ezt a célt szolgálja. 
A nehéz sorsú, tehetséges gyerekeknek szeretne segíteni a Tudor Alapítvány, hogy elvégezzék az általános iskolát, eljussanak
a középiskoláig, és kezükbe vehessék sorsuk alakítását.
Olykor rádöbbenünk, hogy Madách a 19. században milyen tisztán látta napjaink máig megoldatlan, sőt súlyosbodó (globális?) problémáit. Ennek igazolására következzék itt egy részlet drámai költeményéből. 
Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBMB) elnöke, Gönczöl Katalin kérésére tájékoztatást adunk a 