2005. november 30. szerda, 17:25
„Tényleg nem tetszett tudni semmiről…?”
„Dühös voltam és szomorú is, de igazából elcsodálkoztam, hogy engem, akiről köztudott, hogy jól ismerem ezt a generációt is, mennyire becsaptak, elárultak minden látható lelkiismeret-furdalás nélkül. Eleinte nem is értettem, miért csinálták, vagy miért velem, akit – állítólag – kedveltek, aztán sokat törtem a fejem azon is, hogy minden tanításom/tanításunk ellenére nem is érzik tettüknek a súlyát, és nevetésükből ítélve nem is gondolják ezt sem hibának, sem bűnnek, legfeljebb egy kis szabályszegésnek.” – Török Ildikó írása.
A kamasz Adrian Mole naplót vezet. Minden január elsején írásban rögzíti újévi elhatározásait. Az ezekhez kapcsolható beszélgetés az önismeret, az önnevelés témakörébe sorolódik. Ennek során felhívható a figyelem az önmagunk, kapcsolataink, illetve személyes jövőnk alakítása iránti felelősségre. Adrian újévi fogadalmaival indítható beszélgetés arról, hogy ki milyen elhatározásokkal kezdi a következő esztendőt. Eldöntendő kérdés, hogy mindhárom részlet feldolgozásra kerül-e.
A Webológia – Internet az angol/német nyelv oktatásában című, kétnyelvű oktatási segédletek abban nyújtanak támogatást a tanároknak, hogy rövid idő alatt megtalálják az interneten azokat a nyelvoktatást segítő programokat, amelyekre céljaik megvalósítása érdekében szükségük van. A CD-ROM-ok a háromszáz, gondosan kiválasztott szaktárgyi weboldal mellett osztályteremben megvalósítható módszertani ötleteket is bemutatnak. (x) 
„A kutyaerkölcsök íratlan törvényének örvendetes és rokonszenves oldala a nőket és gyermekeket, azaz szukákat és kölyköket megillető lovagias bánásmód. Normális kutya soha nem harapja meg nőstény fajtársát, a szuka feltétlen tabu, sőt bármit megengedhet magának a kannal szemben...” Konrad Lorenz gondolatát 12 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.
Mit tehet az osztályfőnök, ha a rá bízott gyerekek nagy része hat évfolyamos iskolába távozik? Hogyan építhet új közösséget a szétesett, atomjaira hullott „maradék” tanulócsoportból? A szerző, Pataki Éva, ennek a lassú és tapogatózó újraépítkezésnek a módszereit, folyamatát és állomásait mutatja be. Írásából osztályfőnöki órán jól használható játékokat, konfliktuskezelő gyakorlatokat is megismerhetünk. 
„Hogy alkalmassá válhassunk a polgári engedetlenség gyakorlására, előbb önként és tisztelettel engedelmeskednünk kell az állam törvényeinek. Általában azért engedelmeskedünk a törvénynek, mert félünk a törvényszegést megtorló büntetéstől, s ez kivált olyan törvényekre áll, amelyek nem tartalmaznak erkölcsi elvet...” A Gandhi-idézetet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.
„Párizs lángjai címmel jelent meg Váncsa István írása az ÉS 2005. november 11-i számának címoldalán. Ha jól értem a szerzőt, a franciaországi zavargások nyomán valami olyasmi mellett próbál érvelni, hogy meg kellene már végre regulázni az autókat gyújtogató, túlnyomórészt fiatalokból álló csőcseléket, nem pedig azon vacakolni, hogy nevezhetők-e bevándorlóknak, feketéknek vagy araboknak.” – Ligeti György írása.
Mérsékelhető a sorskönyv uralma az autonómia javára? Van esélyünk önmagunkat felszabadítani?
Ehhez kínál Eric Berne szellemében eszközöket a Játszmák nélkül című kötet folytatásaként nemrégiben megjelent tanulmánygyűjtemény, melynek szerzői a gyakorlat különböző területein a tranzakcióanalízis szellemében dolgozó és oktató pszichológusok. 