2005. július 31. vasárnap, 23:59
Beszélgetés kamaszokkal életről és halálról
„Újra meg újra megdöbbent, hogy a gyerekek, kamaszok milyen »éhséggel« fordulnak olyan területek, témák felé, mint a barátság, az élet, a szeretet, a család... Csupa olyan fogalom, ami elméletileg mindenki ért, ám ha arra kerül a sor, mégsem tudjuk deffíniálni őket. A tanóra után kerekasztal-beszélgetésre hívtam a diákokat, hangsúlyoztam, hogy ez a beszélgetés nem kötelező, akinek kedve van, jöjjön. A 22 fős osztályból 16-an megjelentek, ketten pedig megkerestek, hogy különóra miatt nem tudnak maradni...”
A tehetség fogalmának értelmezéséről, fejlesztésének iskolai és iskolán kívüli lehetőségeiről, a tehetség és az életben való boldogulás viszonyáról időről időre fellángolnak a viták. Milyen életkorban választhatók ki jó eséllyel a valamilyen területen kiemelkedő képességűek? Milyen életkorban kell és lehet fejleszteni bizonyos speciális képességeket? Mi történik azokkal a gyerekekkel és fiatalokkal, akik valami okból nem kapnak esélyt a speciális fejlesztésre? Ki és hogyan támogassa azokat a gyerekeket és fiatalokat, akik kiemelkedő képességűnek, tehetségesnek bizonyulnak? Elképzelhető-e egyáltalán esélyegyenlőség ezen a területen?
„Á, te vagy az”, mondta Lena, elém jött, átkarolta a vállam, és a titkairól sugdosott. „Á, te vagy az”, mondta Lena, sarkon fordult és ment... Siv Widerberg versét 10–12 évesekkel történő beszélgetéshez ajánljuk.
„Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki szavakban a gyűlölet mellé állna? Szavakban mindannyian a szeretetet hirdetjük. Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki a háború mellé állna? Aki a gyilkolás mellé állna? A halál mellé? Szavakban mindannyian a békét hirdetjük. Mégsincs béke, mégsem a szeretet regnál...” Esterházy Péter írását a középiskolás korosztálynak ajánljuk beszélgetésre, közös gondolkodásra.
„Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bánts másokat! Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted!...” Robert Fulghum gondolatát tízéves kortól ajánljuk.
„...Az iskolának tágas, kavicsos udvara volt, a szünetekben ott szaladgáltunk. Egy fiú egyszer szemtelenkedett velem, megfogtam és levágtam a földre. Rátérdeltem és öklömmel az arcába akartam ütni. Ő olyan ijedt pislogással nézett rám, hogy megsajnáltam, de olyan hirtelen, hogy kezem, mielőtt lesújtott volna, megállt a levegőben. Fölálltam és elengedtem. Nagyon meg voltam magammal elégedve.” Nagy Lajos írását tízéves kortól ajánljuk. 
„Thetisz istennő és Peleusz király lakodalmára hivatalos volt valamennyi isten, egyedül Eriszt, a viszály istennőjét szerették volna távol tartani a menyegzőtől. Erisz nagyon megharagudott ezért, és a maga módján állt bosszút. Egy aranyalmát dobott az isteni násznép közé ezzel a felírással: A legszebbnek...” A mitológiai történet feldolgozását tíz éven felüli tanulóknak ajánljuk.
Salamon király híres volt bölcsességéről, igazságos ítéleteiről. Egy napon két asszony jelent meg előtte. Az egyikük a következőket mondta: „Uram, én és ez az asszony ugyanabban a házban lakunk. Nemrégen a világra hoztam egy fiút. Három nappal később neki is fia született. Az elmúlt éjszaka ennek az asszonynak meghalt a fia. Erre míg én aludtam, elvette a mellemről a fiamat, és a halott gyermeket fektette oda helyette.” A másik asszony azonban ellene szólt: „Hazudsz!...” A történet feldolgozását tíz éven felüli tanulóknak ajánljuk.