2017. szeptember 19. kedd, 16:55
Pénz és fegyver híján döglenek a lovak
Pénz, paripa, fegyver… ezek nem a háború eszközei. Ahhoz csak pénz, pénz és pénz kell. Az Integrációhoz is kell pénz, például fegyverre, sőt fegyverekre. A fegyver sokféle lehetne, s egyik sem pusztító. Tudás a lóról, hogy ne féljenek tőle, akik korábban nem ismerték közelről: mit eszik, miként kell felszerszámozni, hogy mozog, mennyi helyre van szüksége, mikor tud lovasa együtt lovagolni a többiekkel, mikor más úton, s mikor van szüksége valóban pihenőre. Miben tud segíteni a lovász. Míg van lovász. Mert azt is hirdetik egyre több helyen az országban, hogy ahol nem áll elég ló az Integrációk nemzetségéből az istállóban, ott nem kell lovász. Mert boldogul az istállómester is. (Szabó Anna)
Idén májusban hatodszor rendezték meg az ÖkiLand tábort, melynek alapmodelljét Liska Tibor dolgozta ki, és fia, ifj. Liska Tibor fejlesztette tovább, elsősorban közgazdaságtant hallgató egyetemisták számára. Braun József, a Zöld Kakas Líceum SzG egyik alapítója és a Zöld Kakas program vezetője hangolta át a modellt középiskolás korosztályra, és ő az ÖkiLand-táborok főszervezője is (Sulyok Blanka).
2012 óta minden évben megrendeztük a digitális nemzedék, illetve digitális pedagógus konferenciát, melyek iránt az érdeklődés egészen a 2016-ban szervezett összevont rendezvényig töretlen volt .A november 18-i rendezvényen új szakaszt indítunk a digitális pedagógiáról szóló szakmai párbeszédben. Az eltelt évek alatt e területen (is) rohamos változások történtek, nekünk is meg kell tehát újulnunk: megváltoztatnunk a téma megközelítésének módját. Ez alkalommal előadóként is lehet jelentkezni a szekciókba. A jelentkezés határideje október 10.
Nyolc szervezet felhívása: "...ép ember a huszadik század borzalmai után szeretni akar és nem háborúzni, egy józan és előrelátó oktatási kormányzat a gyerekeket szolidaritásra, békés együttélésre, a tudás és a mozgás örömére nevelné, de semmiképpen sem militarizálná..." A felhíváshoz az OFOE is csatlakozott. 
A szabad tevékenység az identitásfejlődés egyik kulcsa. A szabadság, vagyis a választás lehetősége segíti, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. Sok mindent kipróbálhatunk, kereshetünk kihívásokat, hogy aztán megvalósítsuk önmagunkat, betöltsük szerepünket. Az iskola ennek lehetne terepe, ha kevesebb és szabadabban megválasztható feladattal erősítené meg a mindenkiben meglévő tevékenységvágyat. Már csupán a tanulás korlátainak tágításával, és a nagyobb tanulási szabadsággal is lehetőség nyílik a tanuló megismerésére, valamint a személyre szabott tanításra (Gyarmathy Éva).
Ha osztályát 2017. szeptember 1-től november 30-ig normál vagy interaktív tárlatvezetésre regisztrálja, akkor a diákok a befizetett túra mellett egy ingyenes, ajándék történelemórán is részt vehetnek! (Az ingyenes múzeumi óra csak látogatással együtt vehető igénybe.)
A tehetséggondozás mindenki számára jól hangzó oktatáspolitikai cél, amit minden kormány szívesen a zászlójára tűz és pénzt is áldoz rá. Sokan a diákolimpiai érmeket látva nemzetközi hírű és színvonalú magyar tehetséggondozási modellről beszélnek. A tények viszont mást mutatnak. A gyakorlatban megvalósuló tehetséggondozás inkább zsákutcának tűnik. Lehet, hogy ezt a kifejezést és a köré felépített álomvilágot ideje a süllyesztőbe tenni? (Lannert Judit)
Pedagógusok vagyunk. Tanítunk és nevelünk. Számunkra az az öröm, ha átadhatjuk a tudásunkat a gyerekeknek, ha látjuk, ahogy fejlődnek, okosodnak. Bárki is a munkáltatónk, nekünk a jövő társadalmával van szerződésünk. Mi vagyunk felelősek a jövőért. Rajtunk múlik, hogy a mai gyerekek milyen felnőttekké válnak, képesek lesznek-e megküzdeni a rájuk váró kihívásokkal. A mi felelősségünk, hogy valamennyien megtalálják-e a helyüket a jövő társadalmában (részlet a Szegedi Tanárok Együttműködési Platformjának kiáltványából).
A jelenlegi magyar oktatási rendszer számomra olyan, mint egy meredeken zuhanó vízesés, amire még nem épült vízerőmű. Óriási, hasznosítható munkát lehetne belőle kinyerni , mert nagyon messze van attól az állapottól, amit úgy hívunk, hogy a rendszer és környezete közti egyensúlyi állapot. Mondhatjuk úgy is, hogy a magyar oktatási rendszer exergiája nagyon magas, de az exergiahatékonysága igen alacsony (Szirbik Gabriella).