Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. szeptember 14. csütörtök, 10:48

PSZICHOháttér

32. Feladat (1) – Az értelmetlent is értelmessé lehet tenni

A szabadidejében lehet önmaga az ember, mert ekkor maga választja meg a tevékenységeit és ezek intenzitását. Mutasd meg magad a szabadidődben, és megmondom ki vagy!

A szabad tevékenység az identitásfejlődés egyik kulcsa. A szabadság, vagyis a választás lehetősége segíti, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. Sok mindent kipróbálhatunk, kereshetünk kihívásokat, hogy aztán megvalósítsuk önmagunkat, betöltsük szerepünket. Az iskola ennek lehetne terepe, ha kevesebb és szabadabban megválasztható feladattal erősítené meg a mindenkiben meglévő tevékenységvágyat. Már csupán a tanulás korlátainak tágításával, és a nagyobb tanulási szabadsággal is lehetőség nyílik a tanuló megismerésére, valamint a személyre szabott tanításra.

Agyonhajszoltságból tehetetlenség

A szabadság korlátozását jelenti a túlhajszolás és az értelmetlen feladatok végeztetése. Az ilyen munkában, tanulásban elgyötört lélek már csak semmit tenni akar, elveszíti önmagát, tömegemberré lesz, és nem tudja betölteni a szerepét.

A legtöbb ember természetesnek tartja, hogy egész nap robotolnia kell, és utána, ha lehet, pihen, vagyis lógatja az agyát és testét, menekül minden feladat elől. Emiatt egyáltalán nem tud önmaga lenni. A feladatokat, kihívásokat nem lehetőségnek, hanem bajnak éli meg. Innen is származhat, hogy a probléma a bajjal lett szinonim kifejezés, és ha probléma merül fel, akkor sűrű sóhajtozás valamint elkerülési manőverek, nem pedig tevékenységvágy jelenik meg.

Ha elég hosszú, elkerülhetetlen és intenzív a túlhajszolás, akkor maradandó változásokat okoz a lélekben. A már attitűddé vált passzivitást az egyén jellegzetes viselkedési és mentális jelei mutatják:

  • közömbössé válik, nem érdekli, mi történik,
  • problémamegoldási és gondolkodási képessége csökken,
  • gépies a tevékenysége és a feladatmegoldása,
  • kerüli a kihívásokat, de még a feladatokat is – sumákol,
  • nem hiszi, hogy képes jól megoldani a feladatokat, elővételezi a kudarcot,
  • nem hiszi el, hogy a tevékenységének sikere rajta múlik.

Aktív passzivitás esetén mindehhez még hozzájárulnak a következők:

  • nem követi vagy szabotálja az utasításokat,
  • ellenséges, rendbontó,
  • bohóckodó vagy gúnyos,
  • önelégült, másokat lenéz, leszól.

Vezérfonalak a tevékenységvágy lohasztásához

Egyénenként változó, hogy mennyire könnyű elérni a csöndes vagy hangos tehetetlenséget, de az alábbiak rendszeres és intenzív alkalmazásával biztos az eredmény. Önmagában az egyik vagy másik elem nem feltétlenül vezet átható tehetetlenséghez, mert az ember, és különösen a gyerekek meghatározó mozgatóereje a tevékenységvágy.

Ezért különösen pusztító hatásúak az alábbiak, ha egy csomagban jelennek meg:

Kényszer és kötelesség – Bevonódás és érdeklődés hiányában a kényszer és kötelesség addig ér el tevékenységet, amíg a nyomás tart. Ilyen a megszabott tananyag tanulása, a szigorú ellenőrzés, büntetés-jutalmazás alapú motiváció.

Hiányos, homályos, inkonzisztens visszajelzések – A tevékenységet megerősítik a pontos, azonnali visszajelzések, mert ilyenkor a hatékonyságunk helyéről és hiányáról kapunk információt. Az egyértelmű pontrendszerek vagy szöveges értékelések jobban segítik a tevékenységet, mint a sokszor átláthatatlanul kialakuló osztályzatokkal történő minősítés. Különösen rontja a visszajelzések értékét, ha nem információként, hanem büntetésként használják.

Következetlen szabályrendszer – Lehetetlen feladat egy állandóan változó rendszerben hatékonynak, vagy kezdeményezőnek lenni, mert ha úgysem tudható, hogy mi szerint lehetünk hatékonyan tevékenyek, a legbiztosabb adaptáció a semmittevés.

Homályos kimeneti célok – Nehéz olyan célért megfeszülni, amelyet nem látunk, vagy ami nem is igazi cél. Az iskolai tanulás legtöbbször nem a tanuló célja, hanem minden más szereplő által kijelölt távlati célfélék elegye. Hogy bejusson a tanuló egy következő, majd egy másik következő iskolába, majd onnan egy munkahelyre, csupán látszatcél, nincsen önmagában tartalma, nem más, mint egy meghatározott rendszerbe történő beillesztés folyamata.

Állandó versenyeztetés – A tevékenységet némi versengés erősítheti, mert a társak teljesítménye visszajelzés, és ez motiváló lehet. A túl sok verseny viszont nem ad újabb információt (úgyis nyerek, vagy úgysem nyerek), így a tevékenység unalmassá, olykor rendkívül frusztrálóvá válhat. Ha a cél pusztán mások legyőzése, a tevékenységnek nincs valódi, saját célja.

Gépies feladatok – Az ismétlődő, monoton feladatok köztudottan nem alkalmasak a motiválásra. Az iskolában gyakran külső okokkal magyarázzák, hogy miért kell a gyerekeknek lélekölő feladatot végezniük. Az iskola lényege sok esetben gépies feladatok végeztetése. (Egy óvodában a szülőknek kiírták az iskolaérettség jellemzőit. Az első helyen az állt, hogy monotóniatűrés. Annak érdekében, hogy a laikus szülők is megértsék, hogy miről van szó, zárójelben ott szerepelt: unalmas feladatok végzése.)

Az „értelmetlen, gépies, feszültségkeltő” feladatok feloldása

A rövidlátó gondolkodás miatt az iskola és a munka világa sem feltétlenül akar alkalmazkodni az egyén érdekeihez, nem feltétlenül cél, hogy a tanulás és munka érdekes legyen. Hiába mutatta ki már számtalan tanulmány, hogy az érdeklődésen, belső motiváción alapuló tevékenység hatékonyabb, mint bármi más, az oktatás és a munka elmaradott világa a rövidtávon elérhető produktumért feláldozza a hosszú távon elérhető nagyobb eredményeket.

Minden tevékenység érdekessé válhat, ha figyelem és érdeklődés kíséri. A figyelem nemcsak azért fontos, hogy eredményes legyen a munka, hanem azért is, hogy alkalmunk legyen észrevenni benne a számunkra érdekeset, értékeset, megélhessük az alkotás örömét.

A nyitottsággal, nagyobb odafigyeléssel a legunalmasabb feladat is érdekessé tehető, hiszen minden pillanatban felfedezhetünk benne valami újat. Akkor érezzük gépiesnek a tevékenységet, ha a lélek elfordul.

A nyitott figyelem gyakorolható. Sajnos rengeteg alkalom adódik értelmetlen és gépies tevékenységre, viszont éppen ezért sok lehetőség nyílik a gyakorlásra is. Az értelmetlen feladat is megtölthető értelemmel, hiszen

  • a részleteket külön-külön is meg lehet nézni,
  • az egész egy másik nagy egész részeként szemlélhető,
  • a részek másképpen is összerakhatók,
  • a részek más környezetben is elképzelhetők,
  • összefüggések fedezhetők fel ott, ahol ez első látásra nem egyértelmű,
  • másképpen is lehet szervezni a feladatot,
  • kitalálható gyorsabb, pontosabb eljárás,
  • ki lehet tűzni saját célokat.

Időtolvajlás

Az egyetlen biztos csapda a túlterhelés, amivel elvész az idő, és még arra sincs lehetőség, hogy az értelmetlen tevékenység értelmessé tegyük.

Michael Ende meséje erről szól. Főhőse Momo, egy árva kislány, aki annyira oda tud figyelni az emberekre, hogy ettől jobbak és okosabbak lesznek. A „szürke urak” azonban ellopják, kicsalják az emberek idejét. Momo elveszíti barátait, és csak úgy tudja megszabadítani őket, ha visszaszerzi az idővirágokat, amelyeket a „szürke urak” elvettek és befagyasztottak.

Mindenkinek van idővirága, amelyre vigyáznia kell. Az emberek hagyják, hogy elrabolják tőlük az időt. Értelmetlen tevékenységek sorát végeztetik velük a hivatalok, a munkahelyek sőt már korán elkezdi ezt tenni a gyerekekkel a szülő és az iskola. Nincs idő arra, hogy amit tesz, azt jól tegye. Ezen, vagy bármi máson elgondolkodni sincsen elég idő. Mégis, egy pillanatra érdemes megállni, és észrevenni, hogy minek és kinek adunk az idővirágunkból.

A tanulás és a munka is jó, különösen, ha szabadidős

Az ember akkor fejlődhet a legjobban, amikor nem kell tennie semmit, de tevékeny lehet, és maga választhatja meg, hogy mivel foglalkozik. Ilyen a szabadidős tevékenység, ami az önfejlesztés egyik kiváló eszköze. A szabadidejében az ember önmaga hatékonyabbá tételére fordíthatja energiáit. A szabadidő görög neve „scholea” volt, amiből az iskola szó is származik. Akkoriban úgy gondolták, hogy a legjobb kikapcsolódás a tanulás.

A szabadidőben megnyílnak a lehetőségeink, mert könnyebben kiiktathatók a tevékenységvágy lohasztását célzó ártalmak. Néhány lehetőség, amelyet a szabadidőben megtehetünk, és növeli a kezdeményező és alkotó képességet:

Nagyobb kihívás – Mivel nem „vérre megy”, nem gond, ha nem sikerül. Kezdhetünk olyan projektekbe, amelyek vonzanak, de azzal a kockázattal járnak, hogy nem fog sikerülni. Ha mégis sikerül, a későbbiekben a tanulásban és a munkában jól jöhet mint új lehetőség. Például megtanulsz egy nyelvet, és új területeket hódíthatsz meg. Elkezdesz zsonglőrködni, és ha sikerrel jársz, a tanítványaidnál egy új idegrendszeri harmonizációs technikát is be tudsz vetni.

Nagyobb spontaneitás – Nem gond, ha nincsen tuti terved, és inkább csak kalandozol. Sőt, az exploráció által, próba-szerencse alapon új utakra, új belátásokra juthatsz, ami korábban meg sem fordult a fejedben. Ilyesmit sokan megtesznek például a konyhában vagy kertészkedés során. Nem csupán az új recept vagy valami kerti újdonság lehet az eredmény, hanem maga a szabad kalandozás élménye is örömforrást jelent. Az interneten való böngészés vagy a „turi”, a használt ruhaboltban keresgélés is azért tud addiktívvá válni, mert az újdonságokra találás esélye örömforrás az agyunk számára.

A célnélküliség élvezete – Legyen az életedben olyasmi, aminek semmi célja nincsen. A szabadság magas foka, amikor elengedheted a hatékonyságot. A hobbik egy része ilyen. A játékok, a zenehallgatás, a zenélés, a tánc, a színjátszás, stb., minden hobbiból űzött művészet idesorolható. A kirándulás, a sportolás, ha nem azért teszed, mert erős, egészséges és fiatal akarsz maradni, szintén cél nélküli, szabad csavargásként, tevékenységként élvezhető.

Helyezkedjél bele mások szemszögébe! – Kiváló élmény, és megnyithat új érzéseket. A színjátszással is elérhető, de csupán puszta képzelettel is nagy utakat tehetsz meg mások megismerésében. Ha meghallgatsz másokat, beszélgetsz, odafigyelsz a körülötted lévőkre, izgalmas új világok tárulhatnak fel előtted.

Ismerd meg a mélyebb motivációidat! – Az önismeret nagy kincs. Meditáció, vagy bármely más lelki gyakorlat, technika segíthet, hogy a belső hajtóerőidet feltárjad. A szabadidődet önmagaddal való beszélgetésre is használhatod. Kiderülhet, hogy milyen új lehetőségek rejlenek benned, és hogy mi minden gátolja, hogy az eddig elkerült feladatokat, kihívásokat felvállald.

Saját élet, saját felelősség

A szociokulturális hátrány egyik eleme, hogy a hátrányos helyzetűek, még ha rengeteg szabad idejük is van, nem tudják azt értelmessé tenni. Hiányzik hozzá a gyerekkori élmény a strukturált életvezetésről, valamint az anyagi és kulturális hiányok is akadályozhatják a szabadidő értelmes eltöltését. A teljes céltalanság, a lődörgés szinten megrekedő tevékenység csak alig valamit használ ki a felsorolt lehetőségekből. A másik véglet: a kényszer alatt végzett gyermekmunka is azért olyan pusztító, mert elveszi az identitásfejlődéshez szükséges szabadságot.

Vizsgálatok is jelzik, hogy a szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében az iskolai szünidők a képességek és tudás csökkenésével jár (summer learning loss), míg a jobb helyzetben lévő tanulók a vakációk alatt gyakran többet fejlődnek, mint a tanév során. Ez a jelenség nem csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára minél több értelmes szabadidős tevékenységet kell biztosítani, hanem arra is, hogy az iskolai tanítást is célszerű lenne a magas szintű szabadidős tevékenységekhez hasonlóvá tenni.

A szabadidő lehetőséget ad arra, hogy saját kezünkbe vegyük életünk szervezését. Akik úgy nőnek fel, hogy az életük minden pillanatát mások osztják be, vagy nem kaphattak mintát az idő ésszerű beosztására, elesnek egy fontos tanulási lehetőségtől. Nincs lehetőségük megtapasztalni, hogy minden eltöltött percéért felelős az ember, feladatainak és szabadidejének értelmes szervezésével megsokszorozhatja az életét.

Szakirodalom
Cooper, H., Nye, B., Charlton, K., Lindsay, J., Greathouse, S. (1996). “The effects of summer vacation on achievement test scores: A narrative and metaanalytic review.” Review of Educational Research, 66, 227–268.
Csikszentmihalyi, M. (1978). Intrinsic rewards and emergent motivation. In M. R. Lepper & D. Greene (Eds.), The hidden costs of reward (pp. 205–218). New York: Erlbaum
Deci, E. L., Nezlek, J., Sheinman, L. (1981). Characteristics of the rewarder and intrinsic motivation of the rewardee. Journal of Personality and Social Psychology, 40(1), 1-10.
Dubin. R., Champoux, J. (1977). Central life interests and job satisfaction. Organizational Behavior and Human Performance. 18, 366–377.
Ende, Michael (1979) Momo. K. Thienemanns Verlag. Magyarul (2001) Móra Könyvkiadó. Letölthető: http://www.18pedagogia.hu/sites/default//wp-content/uploads/2020/03/files/node/attachments/ende_momo.pdf
Ryan, R. M., Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68-78.

Gyarmathy Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep