Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. március 8. vasárnap, 16:14
Az infokommunikációs kor generációi 10. – Pszichikus egészség és a társadalmi elvárások
Na, most képzeljük el, a gépekkel meghekkelt humán rendszereket! Már most probléma például, hogy a műlábak nem fáradnak el, így a láb hiánya nemhogy nem hátrány, hanem előny is lehet egy sportoló esetében. Konkrétan is felmerült a kérdés, hogy Oscar Pistorius futóbajnok nem elfogadható előnyt élvez riválisaival szemben, mert karbon szálas művégtagokkal fut, amelyek nem fáradnak el, és ezért Pistorius eltiltandó a versenyeken való részvételtől. Másrészről még a legnagyobb gondossággal összeszerelt androidok is még egy ideig igen csak fogyatékos kinézetűek lesznek, sőt, nagyon is fogyatékosak emberi szemmel… (Gyarmathy Éva).
2020. március 22. vasárnap, 16:37
Az infokommunikációs kor generációi 11 – Emberszerű és nem emberszerű utak
Már vagy 20 ezer évvel ezelőtt használt az ember a testi gyengeségeinek kompenzálására nem csupán szerszámokat, hanem olyan a testére szerelt segédeszközöket, mint például a hideg elviselésére az állati bőrök, bundák, amelyek lehetővé tették az északi vidékek meghódítását. Ezeknek az eszközöknek a használata szükséges, és a normalitáshoz tartozik a korlátozott hidegtűrés, a folyamatos lélegzés szükségessége és a repülni tudás hiánya, és abnormális, vagy pontosabban szólva atipikus, ha valaki az átlagosnál elviseli védőfelszerelés nélkül a -50 Celsius-t, a mélytengereket, repülni tud, vagy akár gyorsabban fut, számol és rengeteg ismeretet tud megjegyezni segédeszköz nélkül, vagyis ha többet és mást tud, mint a többség (Gyarmathy Éva).
2020. április 8. szerda, 8:19
Az információs kor generációi 12. – Az emberiség sikerének titkai
Az agy természetes képlékenysége véges, de ez feloldható a gépek végtelen képlékenységével, ugyanis a gépek fizikai, kémiai és biológiai háttere szabadon fejleszthető. Az embernek a gépekkel való kapcsolata jelentős szellemi fejlődéshez vezethet, de nem mindegy, hogy kinek a fejlődése lesz ez. Legalább két fő út bontakozik ki, és ezek variációi: az egyik, hogy az emberiség átadja az irányítást a gépeknek, a másik, hogy a gépek által még nagyobb önirányításra tesz szert a gyors változás által növekvő bizonytalanság kezeléséhez (Gyarmathy Éva).
2020. április 14. kedd, 20:07
Az infokommunikációs kor generációi 13 – A digitális kor gyermeke a 3.0-ás gyerek
A 2.0-ás működés egyértelműen tetten érhető az NGen, avagy Y generáció már munkába állott vezető képviselői esetében. A fenti vizsgálati eredmények alapján elég érthető a felnövekvő nemzedékek és a régi generációs iskola összeférhetetlensége, pedig még csak most jön az igazi kihívás, hiszen a gyors környezeti változások gyorsan növelik a gyerekek verziószámát. Itt a gyerek3.0., és az oktatás még a 2.0 szintet sem érte el teljesen (Gyarmathy Éva).
2020. április 25. szombat, 16:01
Az információs kor generációi 14 – A digitális kor tudása és az ehhez vezető út
A pedagógus szakma tanulásszervezői szakértéssé alakul. A gyerekek vezetése helyett a gyerekek haladásának, fejlődésének, útjának egyengetése a feladat a digitális nemzedékek tanításában. Ezért a pedagógus egyre inkább a háttérbe húzódik, és afféle szürke eminenciásként mozgatja a szálakat. Inkább egy tutorhoz hasonlóvá lesz a munkája. Ez azzal jár, hogy sokkal aktívabb tanórán kívül, mint a tanórán. A cél, hogy a tanórán a tanulók legyenek aktívak. Ez akkor érhető el, ha a tanórára úgy készül a tanár, hogy ott nagyon sokféle diák lesz, akik sokféle képességgel, tudással és érdeklődéssel érkeznek (Gyarmathy Éva).
2020. május 17. vasárnap, 21:41
Az infokommunikáció kor generációi 15. –Tudás és gondolkodás a digitális korban
A tanításnak az egymást követő nemzedékek lehetőségeinek maximalizálására kell törekednie. Ehhez három tényezőcsoportot kell figyelembe venni: az emberiség sikerességének tényezőit, a kor emberének sikerességi tényezőit, azaz az eladható tudást, valamint egyén sikerességi tényezőit, az érdeklődést. Az a fiatal tud majd magának irányt és feladatot választani, és akárhányszor újra választani, akinek vannak belső és külső alternatívái. A főbb iskolai, valamint az egyéni és a társadalom által elvárt kompetenciák egybeesése teszi hatékonnyá a fejlődést és a tanulást. (Gyarmathy Éva)
2020. május 31. vasárnap, 15:49
Az infokommunikációs kor generációi 16. – A fejlesztő tanítás területei
A digitális korba született gyerekek agya nem különbözik lényegesen a korábbi generációkétól, de az agyi működést erősen megváltoztatta az intenzív infokommunikációs környezet. A valódi mozgásos-észleléses tapasztalatok csökkenése miatt az idegrendszer érése jelentősen lelassult, és sokaknál a felnőtt korra sem alakul ki teljesen a neurológiai harmónia. Az idegrendszeri kapcsolatok atipikus fejlődése, az irányító, kontroll működések problémája miatt növekszik a tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus zavar aránya. (Gyarmathy Éva)
2020. június 19. péntek, 20:00
Az infokommunikációs kor generációi – 17. A verbális, elemző, logikai modalitások fejlesztése
Az emberi gondolkodás a matematikai és nyelvi kódokon keresztül vált rendkívül hatékonnyá. A 21. századi generációknak is ezeken alapul a kognitív működése, ezért különösen lényeges a verbális modalitások fejlődését és használatát erősíteni. Ebben az alapvető modalitásokhoz, mozgáshoz, vizuális és auditív modalitásokhoz kötés a legbiztosabb út. (Gyarmathy Éva)
2020. július 14. kedd, 8:44
Az infokommunikációs kor generációi 18. – Az alapvető modalitások a tanulásban
A tanulásban mindegyik érzékszerv, az összes alapvető modalitás részt vesz. A tanításnak tudatosan kell ezeknek a képességeknek a használatára törekedni a digitális generációk tanítása során, mert a virtuális eszközök használata az észlelés-mozgás terén hiányokat okoz. A kultúra (latin eredetű: cultura, művelni), műveltség kifejezés szó szerint is az agynak a gondolkodás számára történő megművelését jelenti. Erre szolgáltak ősidők óta a mozgásos és a művészeti tevékenységek. (Gyarmathy Éva)
Címkék
agresszió alkotás bizalom cigányság civilek család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés elfogadás előítéletek erkölcs eset esélyegyenlőség esélyek felelősség fiatalok film filmklub generációk gyerek gyerekek gyermekvédelem gyógypedagógia hátrányos helyzet IKT innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása irodalom iskola iskolakísérlet iskola és társadalom jelenismeret jog jövő kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás középiskola közösség motiváció média módszerek nevelés OFOE oktatás oktatáspolitika olvasás olvasónapló osztály osztályfőnök osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusok pályaorientáció pályázat rendezvény SNI szabályok szakképzés szakmai szervezet szegregáció szegénység szolidaritás színház szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanárok tehetséggondozás továbbképzés társadalom történelem verseny virtuális kongresszus virtuális kongresszus 22 visszaemlékezés általános iskola óraterv önismeret ünnep
1 2 3