Az infokommunikációs kor generációi – 17. A verbális, elemző, logikai modalitások fejlesztése

Az infokommunikációs kor generációi

A verbális, elemző, logikai modalitások fejlesztése

Kódolás

A nyelv az észleletek, a gondolatok verbális, logikailag rendezett megfogalmazásával pontosítja az információfeldolgozást. Egy ikon, kép, mondjuk a gyakran használt emojicon-ok, csak felületes információt adnak. Bőven hagynak teret a képzeletnek, és ezáltal a tévedésnek is.

Bár a szavakkal sem lehet biztosan és precízen kifejezni a gondolatokat, de a képek, vagy hanghatások, mondjuk egy beszéd hangsúlyai, hangszíne, vagy a mozdulatok, gesztusok önmagukban végképp nem egyértelmű információk. A Bernstein (1971) által leírt korlátozott kód ezeket használja. Nyelvi kód helyett az alapvető modalitásokra épít.

A nyelvileg kidolgozott kód nyelvileg elaborált, és így sokkal pontosabb információ átadást tesz lehetővé. Ezáltal a gondolkodás is precízebb, kidolgozottabb lesz.

Kemény szellemi munka azonban a csak nyelvi kódban kapott információt feldolgozni. Ezért is könnyebb, ha látják egymást a kommunikáló felek. A szavakat hiteles gesztusokkal, hangszínnel és arckifejezéssel kísért magyarázat mindennél jobban érthető.

A korábbi generációkhoz képest nyelvileg kevésbé fejlett digitális generációk számára különösen nagy segítség, ha a tanításban a kódolás többszintű, a beszédet megerősítő hang, mozdulat és kép támogatja a megértést.

Szavakhoz kötött észlelés és mozdulat

Egy kép száz szóval is felér. Nagyon sok információt hordoz a vizuális anyag, de tudássá akkor válik, ha a szavakkal értelmezett is. A hangok és mozdulatok is érthetőbbek, átadhatóbbak, és tudatosabbá válnak, ha nevük van. Ezért adott nevet az ember még a zenei hangoknak is. Utána pedig mozdulatot, és így többszörös modalitásban elérhetők a zenei hangok.

A kép önmagában még frusztráló is lehet, olykor még a kép nélküli szövegnél is semmitmondóbb.

A mozdulatok tudatosítását is segítik az elnevezések. Bár mozgást utánzással tanul az ember, de ha már átvette a mozgást, az összetettebb mozgásos helyzetekben a mozdulatok elnevezése, a mozgás pontosabb leírását adja. A mozgásinformációk tudássá alakításában is a szavakra lehet támaszkodni.

Például egy medve mozgását legjobb videón látni, de ha megnevezzük, hogy „cammog”, akkor már elvonatkoztathatunk a konkrét képtől, és a szóba foglalt kódot bárkinek átadhatjuk medve jelenléte nélkül is. Vagyis a beszéd által a konkréttól való elvonatkoztató gondolkodásra tevődik a hangsúly. A szavakhoz tartozó észleleteket az agyban létre kell hozni, ki kell keresni, mert nem kap az agy kész észleleti anyagot. Ezáltal komoly gondolkodási edzést nyer a tanuló. A saját képzetek kialakítása ugyanúgy gyakorlat kérdése, mint bármely más képesség fejlesztése.

A kép információs értékét jelentősen megnöveli a rövid szöveges magyarázat.

A nyelvi kifejezéssel feldolgozottabb információt lehet nyerni, de ennek az információnak az átvétele nagyobb mentális munkát kíván, mint ha a hozzátartozó észlelet is rendelkezésre áll. A szöveg önmagában keveset mond.

El lehet várni a digitális kor gyermekeitől, hogy ugyanúgy tudjanak nyelvi anyagot feldolgozni, mint a korábbi generációk, de ettől még nem lesznek erre képesek. Minthogy sokkal kevesebb lehetőségük van a tisztán nyelvi anyag feldolgozására, jelentősen gyengébbek ezen a téren, de ez sem kell, hogy így maradjon.

A tanulást nagyon megkönnyíti, ha a tanítás több csatornát használ, és nem csak a nyelvi kódhoz köti a tanulnivalót. Ezen az elven alapulnak a fogalomtérképek, gondolattérképek, amelyek egyszerre vizuálisak és verbálisak.

Matematikai gondolkodás

Az emberi gondolkodás fejlődésében a legnagyobb és első lépés nem a nyelv, hanem a matematika volt. A mintázatok átlátása, az összefüggések felismerése és ezeknek a kódolása a matematika. Ez a gondolkodásmód hatalmas evolúciós előnyt jelentett. A nyelv további fejlődés volt az emberi gondolkodásban, segítette és segíti az információk, a tudás közvetítését.

A matematikának is lett nyelve, és ez a szavaknál pontosabb kód. A szavakkal lehet csúsztatni, féligazságokat közölni. A matematika nyelve erre nem ad lehetőséget, ezért az  a legtisztább kód. Ehhez hasonló még az informatika nyelve: a programok kódja.

A matematika tanulása a gondolkodási képességek fejlesztését jelenti. Nem a számolás a lényeges, hanem az a tudás, amely tiszta kódokba tudja fordítani a környezeti információkat.

A digitális korszak gondolkodásának részét képezi a kódolás, de mindig az élet része volt a kód. Egy szimpla vasúti menetrend is kódolást tartalmaz. Az algoritmusok rendszereket, eljárásokat, működési módokat tudnak leírni. Ezek is mindennapos eszközök, hiszen akár egy étel recept is algoritmus.

A matematikát tehát nem mint félelmetes tananyagot, hanem mint a mindennapok természetes eszközét, az emberi gondolkodás és kultúra szerves részét  kell a gyerekeknek megkapniuk.

Stratégia és logika

A stratégia az ingereket egymás után, elemzően feldolgozó gondolkodáshoz tartozik, de a megjelenése téri-vizuális. A stratégiai játékokban még konkrét mozdulatokhoz is kapcsolódnak a viszonyok, irányok, összefüggések. A logika lineárisabb, kötöttebb, ezért a stratégiai játékokkal könnyebben lehet a logika irányában fejleszteni, mint a tisztán logikai feladatokkal.

A stratégiai játékok megalapozzák a verbális modalitásokat, miközben az alapvető modalitások szintjén is hatnak. Az irányok, a mennyiségek, a viszonyok egy jól átlátható rendszerben használható keretet adnak a gondolkodásnak.

Az ujjak és egyéb számolási eszközök

A „digitális” szó alapja a latin „digit”, jelentése „ujj”. A tízes számrendszer is az emberi ujjak számának köszönhető. Az ujjakon számolás a számfogalom megerősítésének legjobb módja. Az ujjon számolás tiltásával ezt a folyamatot akasztja meg a pedagógia.

A biztos alapok kialakítása érdekében a tanuló addig kell, hogy használhassa az ujjait számolásra, amíg nem épül ki a fejében a számok, műveletek mentális képzete. Akár egész életében.

Az ujjakon számolásnak többféle módja van. A koreai típusú ujjszámolás különösen hatásos megoldás. Már az ötöt is elvonatkoztatja a vizualitástól, azáltal, hogy a hüvelykujjat jelöli ki az ötös mennyiségnek. Így igen hamar a gondolkodás egy magasabb szintjét kívánja, de a mozdulatok és a látvány támogatja a számolást. Az ujjakon tanulhat meg összeadni és kivonni egészen kilencvenkilencig.

A digitális kort nevezhetjük „ujjas” kornak is. Az ujjak tudatos használata mind a tanulásban, mind a munkában nagy segítséget jelent. Ideje, hogy a tanítás „digitalizálódjon”, és minél több ujját használja a tanuló a tanulásban.

A szorobán és a hasonló, az ujjmozgáshoz és vizualitáshoz kapcsolt számolási eszköz megkönnyíti a számolás gyakorlását, képszerűvé teszi a mennyiségeket és a műveletek elvégzését. A koreai típusú ujjszámolásra épül, vagyis az ötös értéknek is már külön elem felel meg. Mind a motoros, mind a vizuális rendszert bevonja a számolásba. A tanulók aktívak, figyelmüket leköti a tevékenység. Kellő gyakorlás után minden tanuló el tud szakadni az eszköztől.  (Diszkalkuliás diákok számára ez különösen komoly segítség.)

Összefoglaló

Az emberi gondolkodás a matematikai és nyelvi kódokon keresztül vált rendkívül hatékonnyá. A 21. századi generációknak is ezeken alapul az kognitív működése, ezért különösen lényeges a verbális modalitások fejlődését és használatát erősíteni. Ebben az alapvető modalitásokhoz, mozgáshoz, vizuális és auditív modalitásokhoz kötés a legbiztosabb út.

Gyarmathy Éva

Szakirodalom

Bernstein, B. (1971): Class, code and control, Volume 1: Theoretical studies towards a sociology of language.  London, England: Routledge & Kegan Paul.