Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. május 17. vasárnap, 21:41

Az infokommunikáció kor generációi

15. Tudás és gondolkodás a digitális korban

Az embernek belső késztetése van a tanulásra, mert a túlélést ez biztosítja. A tanulás természetes viselkedés, és cél nélkül is folyamatos. A formális tanulás és tanítás azonban már valamilyen irányban halad, és jó esetben célja van. A 21. századi tanulás és a megfelelő módszertan kialakítása akkor lehet sikeres, ha a kijelölt cél elég világos.

A tanításnak az egymást követő nemzedékek lehetőségeinek maximalizálására kell törekednie. Ehhez három tényezőcsoportot kell figyelembe venni:

  • az emberiség sikerességének tényezői,
  • a kor emberének sikerességi tényezői – eladható tudás
  • az egyén sikerességi tényezői – érdeklődés

Az emberiség sikerességének tényezői

Az emberiség sikerességét biztosító tényezők közül néhányról már volt szó a korábbiakban, de az oktatás nem ezeket a legalapvetőbbeket, hanem az ezek által kialakított képességeket jelölte ki célként. A matematikai gondolkodás és a beszéd valóban az ember felemelkedésében jelentős szerepet játszó képességek, de ezek mögött áll a lustaság, a képlékeny agy, a társas működés, az infokommunikációs hatékonyság, mint motivációs és eszköztényezők. Az iskola viszont bünteti ezeket, és nem szereti, ha a tanuló

  • a könnyebb utat választja,
  • az idegrendszeri működése az elvárttól eltér,
  • a társai fontosabbak számára, mint a tananyag,
  • hatékonyan kommunikál.

Egész pontosan akkor nem szereti mindezt, ha ezeket nem abba az irányba teszi a tanuló, amit a tanítás kijelöl. A 21. században azonban már nem engedheti meg magának az oktatás azt a luxust, hogy korlátozza, figyelmen kívül hagyja vagy büntesse az alapvető emberi megküzdési eszközöket, amelyek a túlélésben és sikerességben segítenek. Sőt, ezekre kell építeni a tanítást.

Az alapmotivációk mellett azonban vannak olyan képességterületek, amelyek általános fejlesztő hatással bírnak, mert az ember kognitív működésének alapjait képezik. Ezek a legfőbb fejlesztendő képességterületek a következők: mozgás, zene, téri-vizualitás, matematika, nyelv, társas képességek, önreflexió, spiritualitás.

Tehát nem csupán a matematika és a nyelv tette kiemelkedővé az emberiséget. A legfőbb emberi képességterületeket Howard Gardner (1983) jól hangzó elnevezéssel intelligenciáknak nevezte. Ezek azonban az európai szemléletben képességterületek. Gardner még sok egyéb területet írt le, így például a természettudományos és a szaglási intelligenciát, valamit a különálló intelligenciákat szervező intelligenciát. Ez utóbbi tekinthető olyasminek, amit egyébként a pszichológiai intelligenciának nevez.

A gondolkodást megalapozó legfontosabb képességterületek kiemelt és egyenrangú helyet kell kapjanak minden korszak oktatásban, így a digitális korszakban is. Ezért a tanítás gyakorlata ezekhez a területekhez kell, hogy kapcsolódjon

Az eladható tudás

A második tényező csoport, az adott korszakban lényeges tudás. A tanulás céljaként megjelölhető lehetne akár a tojás patkolás és a szanszkrit nyelv tanulása is, és még nagyon sok minden, ami érdekli az egyént, de az oktatásnak segítenie kell, hogy „eladható tudást” kapjon a diák. Az önmegvalósítás nem lehet független a kor által preferált sikert biztosító tudásoktól, kompetenciáktól. Ehhez pedig a tanításnak tartalmában, de főleg a módszertanában követnie kell a munka világát, a társadalmi-kulturális változásokat.

Ami már most is látszik, hogy akár fizikai, akár szellemi munkáról van szó, az önálló problémamegoldás az, amit még egy jó ideig nem fognak a gépek átvenni az embertől. A mechanikus, utasításokat követő tevékenységeket már most is robotok és mesterséges intelligenciák végzik.

Néhány példa: Nem igazán szükségesek a gyári munkára a lakatosok, víz- és gázszerelők, de a háztartásokban felmerülő javítások, fejlesztések megoldásához gondolkodni tudó szakmunkások tömege kell. Kevésbé lesz szükség majd az ügynökökre, mert a mesterséges intelligenciák kiválóan kommunikálnak, és követik azt az algoritmust, amit az ügynökök tudnak.

A munkavégzés továbbra is sokféle lesz, így szellemi és fizikai, önálló és társas, de mindig problémamegoldó, és nem egyszerűen algoritmizálható. Ez utóbbiakat tudják a gépek kiváltani a leghamarabb, vagyis azokat a munkákat veszik el, amelyek az utasítások követését kívánják meg.

Számos szakma megszűnt már eddig is, és nagyon sok szakma született. Ez így fog folytatódni. Nem lehet biztosan tudni, hogy milyen szakmák születnek, de a jövőkutatók jóslatait összegezve a 21. század sikerterületei a következők:

Közgazdaságtan, pénzügy

  • Adatelemzők
  • Pénzügyi szakértők
  • Üzletkötők

Informatika, matematika

  • Informatikus
  • Programozó
  • Építész, egyéb mérnök

Média, kommunikáció, nyelvek

  • Menedzser
  • Tanulás szervező, tréner
  • Pszichológus, coach

Ez nem azt jelenti, hogy csak ezekre a területekre kell felkészíteni a fiatalokat, de azt igen, hogy ezeken a területeken való jártasság hozzátartozik a 21. századi műveltséghez, vagyis minden fiatalnak jó, ha valamelyes kompetenciákat szerez ezeken.

A jövőben elsősorban nem is szakmák lesznek, mert a foglalkozások már most összemosódnak, változnak, egymásba folynak, és az interdiszciplinaritás felé halad a világ, a szintézis mindenhol megjelent.

Sokkal inkább eladható tudásra lesz szükség. Ez pedig elsősorban a tanulékonyság. Egy folyton változó világban meg kell tanulni: tanulni, elfelejteni és újra tanulni. Emellett persze lesznek fontos egyéb területek, ahogy az már fent kiderült. Garantáltan szükség lesz, alapismeretekre: idegen nyelv, informatika, pénzügyi és közgazdasági ismeretek. A tartalomnál még fontosabb a gondolkodás és attitűd, amit meg kell szerezni az iskolában: problémamegoldás, ehhez önálló gondolkodás, társas készségek és kreativitás.

Mindezek a területek a fent felsorolt kompetenciák alapjait képezik, ezért az így felkészült fiatalok garantáltan eladható tudást tudnak maguknak felépíteni, bármi is érdekli őket.


Forrás

A személyes érdeklődés

A harmadik tényezőcsoport, az egyén indíttatása. A tanulás egyéni célját a gyerekek érzik, és az érdeklődésük ennek mentén halad. A későbbiekben ez egyre tudatosabb választásokat és döntéseket jelent. Minthogy nem feltétlenül életre szólóak lesznek a foglalkozások, leginkább feladatokat, és projekteket kell választania a fiataloknak. Emiatt már most sem pályaválasztás, hanem pályaorientáció a tizenéves kori feladat.

Az korábbi generációk szemlélete, hogy sürgetik a pályaválasztást, és ha a fiatal nem dönt már tizenévesen, akkor a felnőttek aggódni kezdenek, és léhának nevezik. Pedig még a legfelelősségteljesebb fiatal sem biztosan tud dönteni, hiszen rengeteg lehetősége van.

Sőt, a 21. századi fiataloknak nem is kell eldönteniük, milyen foglalkozást választanak, hanem folyamatosan fejlődniük kell, és eladható tudást generálniuk. Az élethosszig tanulás a 21. századi generációk sikerének egyik titka.

Ez a tendencia nem most kezdődött. Ennek megfelelően él már sok sikeres X és Y generációs fiatal is, akik legjobb esetben is csupán „átmeneti digitális szintűnek” tekinthetők. Két példa: 1. Egy sikeres fiatalember technikusnak tanult, majd az egyetemen logikából doktorált. Elméleti nyelvész lett, utána egy rövid ideig az elméleti fizika felé fordult. Most a negyvenes éveiben van, és informatikusnak tanul. 2. Egy másik kiváló fiatal angol szakot végzett, majd a lingvisztika felé fordult, és ebből doktorált. Utána kis ideig tanult környezetmérnöknek. Most a harmincas éveiben jár, és az adatelemzés felé fordult. Online kurzusokon tanul programozást és data science-t. A példákban szereplők mindketten dolgoztak külföldi egyetemeken, nemzetközi szinten elismert szakemberek.

Az egyéni prediszpozíció alakításában nagy szerepe van a külső tényezőknek. Például ha a gyerek nem ismerheti meg a számítógépet, akkor nem tudhatja, hogy az informatika érdekli. Ha megismeri a számítógépet, és tudja, hogy ezzel szeretne foglalkozni, akkor még akadály lehet, ha nem jut megfelelő eszközhöz és tanulási lehetőséghez. Az iskola feladata tehát a prediszpozíciók tágítása, vagyis az egyéni adottságokhoz, az érdeklődés tágításához eszközökkel és tanulási lehetőséggel a környezetet megnyitni.

Az a fiatal tud majd magának irányt és feladatot választani, és akárhányszor újra választani, akinek vannak belső és külső alternatívái. A főbb iskolai, valamint az egyéni és a társadalom által elvárt kompetenciák egybeesése teszi hatékonnyá a fejlődést és a tanulást.

Gyarmathy Éva

<< Az információs kor generációi 14 – A digitális kor tudása és az ehhez vezető útAz infokommunikációs kor generációi – 17. A verbális, elemző, logikai modalitások fejlesztése >>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep