Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. április 8. szerda, 8:19

Az információs kor generációi

12.Az emberiség sikerének titkai

Az ember fizikailag/fiziológiailag alapvetően igen esendő lény. Mégis, lassan már alig van más élőlény, amely igazán veszélyeztetné az emberiséget. Még a gépek, robotok és AI sem, csak az emberiség jelent veszélyt másokra és önmagára is.

A sikernek legalább három oka van: az emberre jellemző:

  • a rendkívüli lustaság,
  • rendkívül képlékeny agy,
  • rendkívüli infokommunikációs hatékonyság.

A lustaság fél siker a szellemi megküzdésben. Az ember jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy könnyebbé tegye az életét. A tudásának növekedése ebből fakad. (A sötétebb oldalon pedig az ember gyávasága és az ebből fakadó végtelen hatalomvágya a harcászati technika által növeli a tudást.)

Mindaz, amit az emberiség létrehoz, hogy könnyebbé tegye az életét, megváltoztatja a környezetét, majd az ember képlékeny agya ettől kezdve az új környezethez alkalmazkodva fejlődik, és újabb lehetőségekre tesz szert. A Föld többi élőlénye nem rendelkezik ezzel a képlékenységgel, így a jelen állapotok szerint rájuk a kihalás vár, kivéve azokat a lényeket, amelyekre az embernek szüksége van. Eleddig ezzel a rövidlátó megküzdési stratégiával élt az emberiség, de újra kell gondolni a korábbi megoldásainkat.

Eddig sem biztos, hogy nagyon jól jártunk a lustaságunkkal, bár tagadhatatlanul új képességeink alakultak ki, ahogy egyre bonyolultabbá tettük az életünket. Amikor úgy tízezer évvel ezelőtt meguntuk, hogy az erdőn-mezőn kell kutakodnunk és szaladgálnunk a bogyók, gombák és egyéb préda után, és bevezettük a gazdálkodást, hogy helyben legyen nekünk mindenünk, meg kellett tanulnunk keményen, módszeresen, időbeosztásban dolgozni és földet túrni, vizet hordani, stb. Aztán, hogy könnyebb legyen az életünk, feltaláltuk az ekét, és a hasonló szerkezeteket, amelyekkel még többet lehetett dolgozni. Ideje volt valamit ismét kitalálni, hogy könnyebb legyen az életünk, feltaláltuk hát a gőzgépet majd az elektromosságot, amelyeknek a használatához új készségeket kellett kifejlesztenie az embereknek. Így aztán annyira sok mindent kellett már tudnunk, hogy közben megtanultunk írni-olvasni, hogy ne kelljen mindent a fejünkben tartani, majd feltaláltuk a felolvasógépet, hogy ne kelljen olvasnunk.

Mostanra már olyan összetett lett az ember élete, hogy nem csak a fizikai munkára, de a szellemi munkára is gépeket alkot. Rengeteget dolgozunk a lustaságunk miatt. És a sok munka mellett, amikor végre szabadságra megyünk, mit teszünk? Megyünk kirándulni az erdőbe, a vízpartra, csónakázni, horgászni, túrázni, lovagolni, gombászni, éppen, mint nomád őseink, mert igazából erre készültünk.

Az emberiség a változás gyorsuló spiráljába került, és ez már az ember lelki alkalmazkodásának határait feszegetheti. Az agy természetes képlékenysége véges, de ez feloldható a gépek végtelen képlékenységével, ugyanis a gépek fizikai, kémiai és biológiai háttere szabadon fejleszthető. Az embernek a gépekkel való kapcsolata jelentős szellemi fejlődéshez vezethet, de nem mindegy, hogy kinek a fejlődése lesz ez.

Legalább két fő út bontakozik ki, és ezek variációi: az egyik, hogy az emberiség átadja az irányítást a gépeknek, a másik, hogy a gépek által még nagyobb önirányításra tesz szert a gyors változás által növekvő bizonytalanság kezeléséhez. Vagyis a fő gond, ami mindig is a fő probléma volt, hogy kinél van a kontroller, ki kit irányít? A variációk abban állnak, hogy az emberiség, vagy az emberiség kisebb csoportjai jutnak hozzá a kontrollerhez.

Ideje átgondolni, merre tovább, és ha lehet, felnőni a feladathoz, mert a mostani újabb lépésünk, a gépekkel való összekapcsolódás minőségi változás lesz az eddigiekhez képest. Bill Gates, 1995-ben megfogalmazta, hogy az üzleti életben használt bármely technológia első szabálya az, hogy az eredményes működésre épített automatizálás növeli ezt az eredményességet. A második szabály az, hogy az eredménytelen működésre alkalmazott automatizálás növeli az eredménytelenséget.

Miközben az AI-t fejlesztik a kutatók, a kutatásnak arra is ki kell térnie, hogy az ember pszichés és szociális működése eredményesnek tekinthető-e. Ha nem, akkor bajban leszünk, tehát át kell gondolni az ember és technika kapcsolatának hozadékait.


A kép forrása

Máté evangélista gondolata és a 21. század

Bill Gates mondatai összecsengenek egy majd kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott gondolattal, amelyet ebben a sorozatban már idéztünk. Máté evangéliumában két helyen is olvashatjuk azt a mondatot, ami úgy szól, hogy „Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.” (Máté, 25, 29-30.)

A Máté hatásként elhíresült jelenség az élet szinte minden terén hat. Máté evangélista a tehetősségről és a tehetségről szóló példázatban írta le a mondatokat, és a közgazdaságtan és tudomány használták először a hivatkozást, de mostanában egyre gyakrabban kerül elő, mert a változás irányának problémájával foglalkozik.

Változásból pedig most exponenciálisan kijut, de ahogy többek között Ray Kurzweil jelezte, a gyorsulás nem tarthat örökké, hanem egy ponton eléri a szingularitást, és ekkor forradalami változás, válság alakul ki. A 2050-es évekre jósolja Kurzweil ennek bekövetkeztét az ember-gép szintézisével.

A Máté effektust sokféle területen azonosíthatjuk. A bill-gates-i gondolatot továbbvíve a gépek is azokat segítik, akik megfelelően felkészültek, a lemaradók pedig nagyon rosszul járnak, mert a lemaradás éppen annyira exponenciális sebességgel történik, mint az előrelépés. Az eredményesség és eredménytelenség, amelyet az automatizálás növel sokféle forrásból eredhet. A kérdéses forrás lehet anyagi és szellemi. Az anyagi részt a közgazdászokra hagyhatnánk azzal, hogy mi a szellemi területtel foglalkozunk, de ezek a területek elválaszthatatlanul összefonódnak.

Az triviális tény, hogy akinek pénzügyi forrásai vannak, hozzáfér az új technikákhoz, de nem csak a technikákhoz, hanem a tudáshoz is, sőt képességekhez is. A jobb szociokulturális hátterű családok biztosítani tudják az utódaiknak a jobb képzést, és az akár kevésbé jó képességekkel rendelkező gyerekeik is többet érhetnek el, mint azok, akik nem tudnak képzéshez jutni, mert a családnak nincsen lehetősége ezt megadni. A tehetségvizsgálatok által azonosított tehetségek között alulreprezentáltak a hátrányos szociokulturális rétegekbe tartozó gyerekek, a családi háttér meghatározza az életben elért siker nagyságát.

Lewis Terman és munkatársai követéses kutatásukba az 1920-as években a Stanford Egyetemen kidolgozott IQ teszt segítségével válogattak magas intelligenciájú tizenéves gyerekeket. A „Termite”-ok mind 140 feletti IQ ponttal rendelkeztek, és a feltevés szerint a jövő tehetségei voltak. Az élet azonban nem igazolta a hipotézist, mert nem a legintelligensebbekből lettek a legsikeresebbek. Az elért teljesítmények a családi háttérrel korreláltak. Még keményebb volt, amit Pitirim Sorokin orosz származású amerikai szociológus mutatott ki. Egy informális összehasonlító vizsgálatban bizonyította, hogy a Termanék által kiválasztott, magas IQ-szintű gyermekek csoportjához hasonló családi háttérrel rendelkező, de véletlenszerűen összeválogatott gyermekcsoport ugyanolyan teljesítményeket ért el, mint Terman IQ teszttel azonosított tehetségcsoportja. „Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, ….”

Lehet földbe, bankba, vállalkozásba és utódba fektetni a pénzt, ha megfelelően történik ez, akkor igaz a Máté-hatás. Vagyis az akarat és a szorgalom lényeges, és szükséges, de nem elégséges feltétele a többlet létrehozásának. Számos kis angyali és ördögi kerék hajtja előre és fogja vissza a fejlődés motorját, de a változást semmi nem tudja megállítani, akármilyen irányban is halad.

Szakirodalom
Oden, M. L. (1968): "The fulfillment of promise: 40-year follow-up of the Terman gifted group". Genetic Psychology Monographs.77 (1): 3–93.
Pitirim A. Sorokin (1956): Fads and Foibles in Modern Sociology and Related Sciences. Chicago: Henry Regnery Co.

Gyarmathy Éva

<< Az infokommunikációs kor generációi 11 – Emberszerű és nem emberszerű utakAz infokommunikációs kor generációi 13 – A digitális kor gyermeke a 3.0-ás gyerek >>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.12.01.
Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”
Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetem...
(Forrás: Népszava)
--
2020.12.01.
“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról
A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus...
(Forrás: Adom diákmozgalom)
--
2020.12.01.
Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait
A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztel...
(Forrás: Hírhugó)
--
2020.12.01.
Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására
Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.12.01.
Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.12.01.
\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság
Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep