2021. január 22. péntek, 15:33
To Be projekt – Vagyunk, jól vagyunk, élünk, túlélünk?
To Be or not to be well? című nemzetközi projektünk keretében az iskola különböző szereplőinek jóllétét vizsgáljuk, elsősorban a drámapedagógia és a színházi nevelés módszereinek segítségével, a birminghami Big Brum színházi nevelési társulattal, a brnoi Labyrint (a Lužánky Leisure Center egyik részlege) drámapedagógiai csoporttal, és a varsói Stop Klatka drámapedagógiai műhellyel szoros együttműködésben. Most induló sorozatunkban beszámolunk e projekt tapasztalatairól. (Jozifek Zsófia)
Egy olyan vertikális kapcsolatokra épülő, autokrata társadalomban élünk, ahol a gyerek már korán megtanulja, melyek azok a játszmák és szerepek, amelyek a saját útjukon előre haladási lehetőséget biztosíthatnak (= tetszés a környezetnek). De lehet (csak) erre személyiséget építeni? A demokrácia felé induláshoz fontosnak tartom a saját személyiség megismerését, amely sok-sok kérdés feltevéséből, alternatívák körüljárásából épülhet. Én a jelenlegi keretek között leginkább a dráma tantárgyban látok lehetőséget a demokrácia tanítására. (Vatai Éva írása, foglalkozásvázlatokkal)
A NemÁrt! One Day FUNDAY egy olyan egész napos művészeti program, ahol a tanulók egy fogyatékossággal élő és egy ép művész vezetése mellett visznek végig egy kreatív alkotó folyamatot. A nap során az érzékenyítés a szabad mozgás mellett a drámapedagógia eszközeivel történik, miközben az érintett fogyatékossággal élő művész oktatói szerepkörbe kerül ugyanúgy, mint a munkáját segítő másik oktató (táncművész). Ha Ön, vagy valamelyik munkatársa szeretne élni a lehetőséggel, kérjük mihamarabb vegye fel velünk a kapcsolatot, mivel a program 2021 decemberében zárul. 
Többedszer hallom, olvasom azt a már-már evidencia számba menő kijelentést, amely szerint a gyerekek nem szeretik régi költőket, Petőfit és Aranyt sem. Ha ez valóban így van, az bizony a magyartanár hibája. Az örökifjú Petőfit igazán nem nagy művészet közel hozni a gyerekekhez. Itt van például a János Vitéz. Mit tehet a tanár, ha a mai tízévesek fanyalogva fogadják ezt a kötelező klasszikust? (Szekszárdi Júlia)
Hiába gondoltam végig, miben tudnék újítani osztályfőnöki munkámban, hiába keresgélem a dráma, a közösségi és társadalmi élet újabb lehetőségeit, hiába nyilatkoznak így régi tanítványaim, hiába látványos a munkánk (egy szalagavatói műsort ezren is megnéznek), egyelőre nem lesz új osztályom. Összesen hatan jelentkeztek az általam kigondolt programra. Lehetne mindezt személyes kudarcnak tekinteni, de sokkal nagyobb a baj (Achs Károly).