Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. február 15. kedd, 18:09

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – TANÍTHATUNK-E DEMOKRÁCIÁT? (Vatai Éva)

Vatai Éva

Nem, mert nincs helye a tananyagban. Igen, mert a kis lyukakon át be tudjuk csúsztatni.

Hol vannak azok a rések? Dráma, tanulásmódszertan, nyelvtan, irodalom, osztályfőnöki, történelem – mindenki kereshet és ajánlhat ilyen területeket, témaköröket. Mert a demokráciára bennünk van az igény, és a demokratikus eszközöket meg kell tanulni.

Egy olyan vertikális kapcsolatokra épülő, autokrata társadalomban élünk, ahol a gyerek már korán megtanulja, melyek azok a játszmák és szerepek, amelyek a saját útjukon előre haladási lehetőséget biztosíthatnak (= tetszés a környezetnek). De lehet (csak) erre személyiséget építeni? A demokrácia felé induláshoz fontosnak tartom a saját személyiség megismerését, amely sok-sok kérdés feltevéséből, alternatívák körüljárásából épülhet.

Úgy látom, hogy a személyiségfejlesztő „örömtárgyaknak” végképp befellegzett a magyar oktatásügyben. Például a drámára épp most lenne a legnagyobb szükség, amikor az online oktatás tapasztalatai azt is megmutatták: távolról igen nehézkes és technikafüggő az átadás tanár és diák között, s hiányzik az a lélekmelegítő együttlét, amely a tanórákat jellemezheti. Az én tanári világomban a drámafoglalkozások jelentik a legszebb pillanatokat: amikor a görcseitől feloldott diákból kiviláglik, és érzelmi formát kap a konstruktív kritika.

Miközben az új szelek végképp kifújják a drámát az oktatásból, egyre jobban értékelem, hogy mi az átlagnál szerencsésebbek vagyunk, mert a magyar-francia két tanítási nyelvű rendszer lehetőséget biztosít némi „egészséges devianciára”: egyelőre nem gyomlálták még ki a tanrendből a tanulásmódszertan és a dráma oktatását, amelyeken belül olyan készségeket fejleszthetünk, mint a nyilvános beszéd és kommunikáció, kritikus gondolkodás, kutatási módszerek, kiscsoportos munka, aktív hallgatás és figyelés, kreativitás…, stb.

Ezekkel a modulokkal van lehetőségünk arra, hogy játékos formában erősíthessük a demokrácia megkívánta készségeket.

Sokszor hallani: ezek csak amolyan „játszikálások”. (Pedig szakmai berkekben már számos esetben elmagyaráztatott: amellett, hogy személyiségfejlesztő értékük vitathatatlan, erősen érvényesül mindkét tárgyban a demokráciára nevelés.) A formális vita a demokrácia egyik tartóoszlopa, a megformált és kimondott vélemény képessé tesz a társadalmi részvételre, az érdekképviseletre, vagyis a csoporton belüli helykeresésre és „túlélésre”. Mindkét tárgy segíti a kommunikációs készségek fejlesztését – ez éppen az a terület, ahol a legnagyobb a társadalmi deficit.

A civil szervezetek országos és nemzetközi versenyeiben éppen ezek a kompetenciák kerülnek mérlegre. A versenyekre való felkészülésben a történelemtanárok gyakran veszik igénybe a drámatanárok szakértelmét.

A teljesség igénye nélkül sorolok fel néhány megmérettetést, amelyeken iskolánk állandó résztvevő: 4 for Europe, Fiatalok a nemzetközi kapcsolatokban, Fedezd fel Európát!, Túl az első X-en, az Amnesty International által hirdetett Összpont emberi jogi diákversenye…  

A rendezvények igen változatosak: van élő disputa, videó készítése emberi jogi témákban, petícióírás, stb. A világban történt aktuális diszkriminatív, rasszista, gyűlölködő jelenségek kapcsán megmutat olyan érzékenyítési módokat és technikákat, amelyek segítségével kiállhatnak mások jogaiért.

Gyerekeink tavaly nem jutottak el az Amnesty International amszterdami központjába, viszont részt vehetnek egy négy napos Amnesty táborban, illetve jutalomként szervezhettek egy olyan egy napos rendezvényt, ahol a demokráciához vezető kompetenciáknak nagy szerep jutott. A meghívott előadók (Radványi Krisztina, Polyák Gábor és jómagam) abban a tisztességben részesültek, hogy emberi jogi témákban köthették le az ifjú közönség figyelmét.

A versenyekre, rendezvényekre való felkészítés sok délutáni (kifizetetlen) különórát vesz igénybe, de hogy gondolkozhatnánk tanórák keretein belül?

Maga a demokratikus véleménynyilvánítás módszerének megtanulása bármely tantárgyhoz kapcsolódhat. Csak ehhez olyan módszereket kell találnunk, amelyekkel azt sugalljuk: mindenki véleménye számít. Én a leghatékonyabbnak eddig ezt a „konferencia-módszert” találtam. Alkossunk 4-5 fős csoportokat! A csoportok önállóan fognak működni megadott keretek között. Legyen köztük egy időmérő, egy jegyző – aki majd beszámol a csoportban elhangzottakról s üljenek körbe! A csoportban mindenkinek egy percet adunk arra, hogy kifejtse gondolatait az adott témában, s minden csoporttagnak van alkalma beszélni. (Ha nem beszél, akkor az egy percet csendben kell eltölteni a csoporton belül, senki más nem nyilvánulhat meg helyette!)

Amikor a jegyző van soron, a csoport egy másik tagja jegyzetel. Külön két percet kapnak arra, hogy a csoportmunkáról beszámoló jegyző még egyszer egyeztesse beszámolója tartalmát a többiekkel. A megbeszélés többiekkel való megosztása is szigorúan egy percre korlátozódik.

Be lehet vinni a demokráciára tanítást az iskolába.

Én a jelenlegi keretek között leginkább a dráma tantárgyban látok erre lehetőséget.

Megosztok néhány olyan drámafoglalkozás ötletet, amellyel ezt a célt szeretném elérni:

A JÖVŐ ISKOLÁJA, azaz hogyan működik egy demokratikus intézmény – 2030-ban (3 tanóra)

1. Az iskola definíciója – 2030-ból:

„Az iskola egykorú tanulókat egy helyen nevelő központi jellegű intézmény, a közös tapasztalásnak és a tudás átadásának a helyszíne.”

Mennyiben változott meg jelenlegi iskoláéhoz képest 10 év múlva az iskola definíciója?  Hogyan képzeled el a következő fogalmakat és kapcsolatokat?

TANULÓ TANÁR – TUDÁS

ISKOLA TANULÓ – SZÜLŐK

2. Tervezzük meg a jövő iskoláját!

„Iskolaépítés” irányító kérdések alapján:

Építsünk magunknak egy iskolát! A pénz nem akadály!

  • Milyen táj venné körül?
  • Mit lehetne látni az ablakaiból?
  • Milyen formájú és elrendezésű épület lenne?
  • Milyen helyiségek lennének benne?
  • Hogy lenne berendezve egy osztály?
  • Mit (nem) szabadna tenni az órák alatt?
  • Milyen tanárok tanítanának az iskolában?
  • Milyen lenne a napirend és az órarend?

Ezt 4-5 fős csoportokban végezzük a konferencia módszerrel:

3. Az iskola profiljának kialakítása – közösen. Az órának ez a része a biztos válaszkezelésen áll vagy bukik, mint mindig, amikor túl szélesre nyitjuk a képzelet kapuját.  

Napirend, órarend, tanulók, tanárok, stb.

4. Házirend: a 2. pontban megbeszéltek alapján kis csoportokban a Házirend részterületeit dolgozzuk ki írásban.

  • Mi vonatkozik a tanárokra?
  • Mit írnak elő a diákjogokról/kötelességekről?
  • Hogy kell viselkedni a diákoknak/tanároknak?

5. Szerepjáték:

– Új tanár érkezik az iskolába. Az igazgató felvette őt, de a diákok dolga felkészíteni őt a munkájára.  Adjanak tanácsokat neki: mi a kötelessége, milyen jogai vannak, hogyan kell bánnia a diákokkal, stb.

– A tanár a jövőbeli tanár szerepébe lép, a diákok pedig a jövőbeli diákok szerepében kommunikálnak vele.

Beszélgetés: Előfordult-e, hogy valamelyik diák vagy tanár megsértette az iskola Házirendjét? Mi történt akkor? Hogy oldották meg? 

Egész csoportos improvizáció: bejön órára a tanár által játszott tanár, s olyan helyzetet teremt, amellyel látványosan megsérti a Házirend valamely pontját, s láthatóan nem foglalkozik ezzel. Miután a gyerekek emlékeztetik a szabályzatra, összetépi a Házirendet, s mivel már nincs írásos dokumentum, bármit tehet.

A diákok – emlékezetből – felsorolják a pontokat, hogy tudomására adják a jogtipró tanárnak, hogy a kollektív emlékezet továbbra is őrzi a szabályokat.

6. Összefoglaló beszélgetés: Mik lesznek a legnagyobb különbségek a mai és az 10 év múlva működő iskolák között?

AZ OSZTÁLYTÁRS (2 tanóra)

A. Játékfelajánlás, kontextus építés

Egy fiúról játszunk, akinek Gábor a neve és 17 éves

  • Gimnáziumba jár, jó tanuló, nincs testvére.
  • Édesanyja egyedül neveli, apja a gyerek születésekor elhagyta őket, nincsenek vele kapcsolatban.
  • Van egy barátnője, Kati. Két éve járnak együtt, ugyanabban az osztályban vannak.
  • Barátja, Dénes, szintén osztálytársa.
  • Már gyerekkora óta érdeklik az utazások, földrajztanár szeretne lenni.

Osztályfőnöke feljegyzéseiből: tisztelettudó, szorgalmas, problémamentes diák, közösségi szolgálatot végzett az állatmenhelyen, focizik az iskolai csapatban

Érdeklődési körök: földrajz, utazás, szakkönyvek olvasása, néha alkalmi munkákat vállal zsebpénzért

Szerep a falon: Miket tudtunk meg eddig Gáborról az elhangzott információk alapján?

A tanár Gábor alaposabb megismerésére felajánl egy Forró széket. Kit hívjunk meg a székre? (anya, osztályfőnök, Kati, Dénes)

Tanár szerepben: az érvelés után a tanár a kiválasztott személy szerepébe lép, s kérdéseket tehetnek fel, hogy Gábort alaposabban megismerjék.                                                        

B. Narráció:

Egy nap Gábor egyik pillanatról a másikra elmegy az iskolából. Egy másik gimnázium tanulója lesz, az élete teljesen megváltozik.

Gábor e-mailjei:

Szia Gábor! Nagyon hiányzol, az osztály nem ugyanaz nélküled. Szabó tanár úr elmegy a hó végén, valami utazási irodában dolgozik majd. Megérdemelte. Ne felejtsd el a mai bulit Katinál! Várunk: Dénes

Szia! Biztos jól megvagy az új gimidben, de azért ne szakítsd meg velem a kapcsolatot, kérlek. Én ugyanúgy szeretlek. Nagyon rossz volt ez a hét nélküled., de megértem, hogy magányra van szükséged. Holnap egy kávé? Kati

Szia! Az iskolában mindenütt a Szabóval való konfliktusodról beszélnek. Meg arról a pofonról. Olyan jó lenne a te verziódat is hallani, ennyivel tartozol nekünk. Peti

Megbeszélés: Mi történhetett Gábor életében? Milyen konfliktus zavarta meg az életét annyira, hogy az iskolájából is el kellett jönnie?

Mélyítő rész

Kis csoportos jelenet: Kis csoportokban próbáljátok rekonstruálni azt a helyzetet tanár és diákja között, amely olyan súlyos konfliktussá mélyült, hogy Gábornak el kellett hagynia az iskolát!

Beszélgetés a bemutatott jelenetekről: Melyikben mi volt a hiteles? Melyik jelenet milyen kérdéseket ébresztett bennünk?

Reflektív rész

Gábornak nem sikerült feldolgoznia a helyzetet, így még 10 év múlva is álmodik arról a pillanatról, amely miatt el kellett jönnie az iskolából. Legyünk mi a gondolatai! (egy széket járunk körbe, amely Gábort jelzi, s megfogalmazzuk a gondolatait)

A TORTA (1 tanóra)

Az óra célja egy felmerülő probléma közös megoldása.

Beviszek a csoportnak egy nagy tortaszeletet. Mindenkinek megmutatom, s elmondom, mennyire finom (lehet), érzékletesen leírom, étvágyat csinálva hozzá. A torta az enyém, de én nem ehetem meg, mert diétán vagyok. Mi legyen vele?

Mindenki javaslatát meghallgatom. A parttalan beszélgetést megakadályozó sürgető körülmény, hogy a torta olvad.

Végül kiteszek három széket, azok mögé kell beállnia azoknak, akik meghozták a döntést:

  1. Köszönöm, de nem kérek a tortából … (gluténérzékeny vagyok, nincs étvágyam, más javára lemondok, elment tőle a kedvem a vita miatt, stb.)
  2. Szeretnék egy részt kapni ebből a tortából.
  3. Én magam szeretném megenni az egész tortát.

Összeszámolom a 2. és 3. csoport tagjait, s egy kést adok nekik. Ott hagyom a csoportot 3 percre, és arra kérem őket:

figyeljék meg, hogy zajlanak az ezt követő események:

(Ki állt át egyik csoportból a másikba, voltak-e konfliktusok, hogyan oldották meg a felmerülő problémákat, volt-e olyan viselkedés, amely meglepte őket, milyen érzéssel kóstolta meg a tortát, stb.)

Az órát azzal zárom, hogy mindenki elmondhatja, milyen fontos megfigyelést tett az óra alatt, és milyen tapasztalatokat szerzett.

<< 2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – A KULTÚRAVÁLTÁS IDEJE? INKÁBB A BARBÁRSÁG IDEJE (Benedekné Fekete Hajnalka)2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA: PÁNI (Vass Judit) >>

Egy üzenet

  1. Kis Sándor szerint:

    Ezzel kapcsolatban én a diákönkormányzatok működtetésében látok komoly lehetőséget. A gyerekek ezeken keresztül közvetlenül tapasztalhatják meg a demokrácia működését, elsajátíthatják az ehhez kapcsolódó kompetenciákat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.09.24.
Ez eldőlt, megszólalt a Belügyminisztérium iskola-ügyben: erre készülhetnek a magyar szülők télen
Egyre többet lehet hallani arról, hogy az iskoláknak nincs pénzük felújításra és eszközök beszerzésére, így a szülőkkel akarják megoldani ezeket a feladatokat. Az iskolák karbantartá...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2022.09.24.
300 diák tüntetett a budapesti Szerb Antal Gimnázium előtt a tanáraikért és az oktatásért
Újabb iskolában álltak ki a diákok a tanáraikért és az oktatás fejlesztéséért: a budapesti Szerb Antal Gimnázium tanulói a közleményük szerint péntek reggel mintegy háromszázan alkottak...
(Forrás: Mérce)
--
2022.09.24.
A minisztérium szerint az új Nat úgy jó, ahogy van, és pluszban még \"hazafias, gyermekközpontú és 21. századi\" is
Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel...
(Forrás: Eduline)
--
2022.09.24.
Pedagógusok Szakszervezete: El fognak szabadulni az indulatok, amikor megérkeznek az első energiaszámlák
Hétfő óta tart a pedagógusok országos gördülő sztrájkja, amelyhez egyre többen csatlakoznak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint, ám egyelőre nincsenek annyian, mint a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.09.24.
18 fok sincs egy fóti gimnáziumban, már most meleg teát osztanak
Tizenhat-tizennyolc fok van jelenleg a Fóti Népművészeti Szakgimnáziumban – erről tájékoztatta a szülőket az intézmény vezetője. A szerkesztőségünkhöz is eljutott levelének létezé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.09.24.
Sem utódja, sem boldog őse. Ady Endre versének kibontása dramatikus módszerekkel. Végh Ágnes írása
A drámatanári képzés vizsgatanítására is azért választottam ezt a művet, mert a lét egyetemes kérdéseit feszegeti, amelyekkel előbb-utóbb mindenki szembesül az élete során. Az alábbiakban...
(Forrás: tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep