2021. február 27. szombat, 10:15
A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA – Bolygóközi
Megérkeztek. A bolygóra, amit tönkre tettünk. Már az utcákon vannak, féltek, ugye? Én is. Mert ez bolygóközi. Mert bár nagyon okosak, nincs elég történelmi tapasztalatuk. Nekünk pedig nincsen tudásunk arról, ami nekik már az ujjukban van. Lézerujjukban. Én nagyon szeretném, ha kezükbe vennék ezt a bolygót – a még tiszta kezükbe. Mert ez bolygóközi. A nem ismert tartomány, honnan megtérhet utazó. Mert én örökségül kaptam a reményt. (Vass Judit)
A film cselekménye 1946-tól 1956-ig játszódik. A rendező-forgatókönyv író saját gyermekkori élményeit eleveníti meg a filmen a központban a nagyapa figurájával. Az 1988-ban készült Eldorádó több aspektusból is a késői Kádár-kor, valamint a rendszerváltás hajnalának legfontosabb filmje.
Az FM Spirit Beszóló című műsorában Ónody-Molnár Dóra beszélget Horváth Ádám digitális oktatási szakértővel. Az adásban megszólal Kovács Nóra, az Eötvös József Gimnázium végzős diákja, aki az un. MUN projektről beszél, Borbély Péter szülő-pedagógus a Közbigyó Projektet mutatja be, Szél Dávid pszichológus-apablogger pedig a kütyük világában felnövekvő mai gyerekek világáról elmélkedik.
Több helyen is leírtam már: ahhoz a roppant szerencsés nemzedékhez tartozom, amely mindeddig békében és viszonylagos jólétben élhetett…, amely felnőtt fejjel, sajátos kritikai értelmiségként – tanárnak, sőt „népművelőnek” készülve – tapasztalhatta meg a „puhuló” Kádár-rendszer végét…, amely aktívan megélhette a rendszerváltás eufóriáját és demokratikus illúzióit…, amely még rezignáltan visszatekinthet ezekre az illúziókra és gondolkodhat arról, hogy mit is adjon tovább a következő nemzedéknek. (Jakab György)
A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Szél Dávid pszichológus és Törley Kata tanár voltak Mérő Vera vendégei. Az apropó az ún. pedofilellenes törvény elfogadása, illetve annak az iskolára és a családra gyakorolt hatása volt. A beszélgetés azonban sokkal többről szólt . Olyan évtizedek óta létező és aktuálisan súlyosbodó problémahalmazra hívják fel a figyelmet a szakértők, amelyek kezelését a nevezett törvény tovább nehezíti. Hiszen kizárólagosan a család felelősségi körébe utal olyan gondokat, amelyek kezelésével a többség eddig sem boldogult. (Szekszárdi Júlia)
Vitára érdemes gondolatokat tartalmaz Tóth Tamás Május írása a Mércén, amelyből honlapunkon egy részletet közlünk. Jó lenne, ha sokan olvasnák el a teljes írást, és elgondolkodnának a mondandóján. Például – többek között – azon a, pedagógiai dilemmán, hogy „mi a fenét mondjunk most a gyerekeknek, és nem mellesleg, hogy azt milyen „nyelven” mondjuk. Az a benyomásom, hogy a felnőttek világának beszédmódjához hasonlóan a pedagógiai diskurzus is túlnyomóan a bürokratikus-pragmatikus racionalitás nyelvén beszél a járvány technológiai, módszertani, és statisztikai vetületeiről.” (Tóth Tamás Május)
A szekcióban választ kerestünk arra a kérdésre, hogy miként élik meg napjaink kultúraváltását a különböző korosztályok: bénító sokkhatást jelent-e ez számukra, vagy képesek meglátni az új lehetőségekben rejlő izgalmas kihívásokat?
A tanárságra nincs recept. Vagy arra születtél: magyarul kiskorod óta nevelési kényszered van, vagy nem. Vagy kiderül időben, vagy nem. Itt van például az öcsém: született tanár, de a sors máshova sodorta – tehát fiatalabb kollégáit neveli egy más terepen, és tanul idősebb bölcsektől mindhalálig. Pályatévesztett. Helyette sok, „gyerek közelébe nem engedném” figura gyötri magát és a nebulót a pályán, ahová vény nélkül léphetsz, ha érted, amire gondolok. (Vass Judit)