Klasszikus iskolai normaszegések 2.

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi ítéletalkotásáról 4.

Bizonyos értelemben klasszikus iskolai normaszegésre kerülhet sor a kérdőívben szereplő 2. szituáció esetében is. Itt a döntést azonban számos egyéb tényező is meghatározza.

Ebben a helyzetben váratlanul olyan alkalom kínálkozik, amelynek kihasználása nagy előnyhöz juttathatja az érintettet. Az alkalom kihasználását gátolhatják morális szempontok, hiszen a feladatok lemásolása feltétlenül etikátlan lépés. Az alkalom elmulasztását azonban nem csupán etikai megfontolások magyarázzák, hanem a lebukástól való jogos félelem is, hiszen a tanáriba bármelyik pillanatban beléphet valaki. Mivel az általános viselkedési módok közül „az olyan alkalmat, amely számára előnyt jelent, gondolkodás nélkül kihasználja” a többség számára elfogadható, feltételezhető, hogy az adódó lehetőségtől viszonylag kevesen zárkóznának el etikai megfontolásból.

A kutatásba bevont diákoknak kevesebb, mint fele másolná le a matematika témazáró példáit. A 98-as kutatásban határozott mintázat látszott a szituáció megítélésében. Akkor fiúk és az idősebbek, valamint a nagyobb településeken élők mertek inkább élni a kínálkozó lehetőséggel, és másolták le a feladatokat. A mintázat lényegében megmaradt 2004-re is, csökkentek viszont az egyes csoportok közötti különbségek

A „kisietek” és „lemásolom” közötti választás arányai ugyan hasonlóak maradtak, de 2004-re az „egész biztos” válaszok arányai szignifikánsan nőttek.

A 6. szituáció bizonyos értelemben a 2. folytatásának tekinthető. Az előbb felvetett alternatívák közül az érintett az etikai szempontból kifogásolható mellett döntött: megnézte a monitoron a történelem témazáró feladatait. Az adódó előny kihasználása tehát már megtörtént, a dilemmát a konkrét helyzetben az jelenti, hogy az érintett megosztja-e a többiekkel, amit megtudott.

A megkérdezettek többsége megosztaná társaival (sőt versenytársaival) az információt, bár az 1998-as adatokhoz képest szignifikánsan csökkenő arányban. Csupán a városokban fordított a tendencia, a községekben azonban a 2004-es válaszolóknak kétharmada nem tájékoztatná társait.

Az előnyök társakkal való megosztásának szándéka és az általános viselkedési módok között nem mutatható ki összefüggés. A váratlanul adódó előny kihasználását elfogadók és az elutasítók között is 60 százalék az aránya az információt a társakkal megosztani kész diákoknak. Nehéz meghatározni, hogy pontosan mi rejlik e döntések mögött. Lehet, hogy konkrét szituációban mégiscsak kész a (nem túlnyomó!) többség a társak iránti szolidaritásra. De az sem kizárt, hogy egy témazáró dolgozat (még egy versenyben való részvétel feltételeként) sem jelent akkora tétet a tanulók nagy része számára, hogy megérné a titkolódzást.