Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi ítéletalkotásáról 4.
Bizonyos értelemben klasszikus iskolai normaszegésre kerülhet sor a kérdőívben szereplő 2. szituáció esetében is. Itt a döntést azonban számos egyéb tényező is meghatározza.
2. A matematikatanár beküld a tanáriba az ott felejtett könyvéért. A tanáriban senki sincs. Odamész a tanár asztalához, és meglátod az asztalon a másnapra szánt témazáró dolgozat példáit. a) Kisietek a tanáriból anélkül, hogy megnézném a példákat
b) Gyorsan lemásolom a feladatokat
Ebben a helyzetben váratlanul olyan alkalom kínálkozik, amelynek kihasználása nagy előnyhöz juttathatja az érintettet. Az alkalom kihasználását gátolhatják morális szempontok, hiszen a feladatok lemásolása feltétlenül etikátlan lépés. Az alkalom elmulasztását azonban nem csupán etikai megfontolások magyarázzák, hanem a lebukástól való jogos félelem is, hiszen a tanáriba bármelyik pillanatban beléphet valaki. Mivel az általános viselkedési módok közül „az olyan alkalmat, amely számára előnyt jelent, gondolkodás nélkül kihasználja” a többség számára elfogadható, feltételezhető, hogy az adódó lehetőségtől viszonylag kevesen zárkóznának el etikai megfontolásból.
A kutatásba bevont diákoknak kevesebb, mint fele másolná le a matematika témazáró példáit. A 98-as kutatásban határozott mintázat látszott a szituáció megítélésében. Akkor fiúk és az idősebbek, valamint a nagyobb településeken élők mertek inkább élni a kínálkozó lehetőséggel, és másolták le a feladatokat. A mintázat lényegében megmaradt 2004-re is, csökkentek viszont az egyes csoportok közötti különbségek
A „kisietek” és „lemásolom” közötti választás arányai ugyan hasonlóak maradtak, de 2004-re az „egész biztos” válaszok arányai szignifikánsan nőttek.
A 6. szituáció bizonyos értelemben a 2. folytatásának tekinthető. Az előbb felvetett alternatívák közül az érintett az etikai szempontból kifogásolható mellett döntött: megnézte a monitoron a történelem témazáró feladatait. Az adódó előny kihasználása tehát már megtörtént, a dilemmát a konkrét helyzetben az jelenti, hogy az érintett megosztja-e a többiekkel, amit megtudott.
6. A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit. Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és te meglátod a monitoron a feladatokat. Tudod, hogy e dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt az egy gyereket, aki részt vehet az iskolai tanulmányi versenyen. Többen is vagytok, akik szeretnétek részt venni ezen a versenyen, de egy osztályból csak egy tanuló mehet. a) Nem szólok senkinek a dologról, és a megismert kérdések segítségével alaposan felkészülök a dolgozatra
b) A többi osztálytársamnak is elmondom, amit megtudtam
A megkérdezettek többsége megosztaná társaival (sőt versenytársaival) az információt, bár az 1998-as adatokhoz képest szignifikánsan csökkenő arányban. Csupán a városokban fordított a tendencia, a községekben azonban a 2004-es válaszolóknak kétharmada nem tájékoztatná társait.
Az előnyök társakkal való megosztásának szándéka és az általános viselkedési módok között nem mutatható ki összefüggés. A váratlanul adódó előny kihasználását elfogadók és az elutasítók között is 60 százalék az aránya az információt a társakkal megosztani kész diákoknak. Nehéz meghatározni, hogy pontosan mi rejlik e döntések mögött. Lehet, hogy konkrét szituációban mégiscsak kész a (nem túlnyomó!) többség a társak iránti szolidaritásra. De az sem kizárt, hogy egy témazáró dolgozat (még egy versenyben való részvétel feltételeként) sem jelent akkora tétet a tanulók nagy része számára, hogy megérné a titkolódzást.
