Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – „BÉKEVISELT NEMZEDÉK”[1], SORAKOZÓ! (Jakab György)

Több helyen is leírtam már: ahhoz a roppant szerencsés nemzedékhez tartozom, amely mindeddig békében és viszonylagos jólétben élhetett…, amely felnőtt fejjel, sajátos kritikai értelmiségként – tanárnak, sőt „népművelőnek” készülve – tapasztalhatta meg a „puhuló” Kádár-rendszer végét…, amely aktívan megélhette a rendszerváltás eufóriáját és demokratikus illúzióit…, amely még rezignáltan visszatekinthet ezekre az illúziókra és gondolkodhat arról, hogy mit is adjon tovább a következő nemzedéknek. (Jakab György)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – MEGVALÓSÍTHATÓ VÍZIÓK? (Szávai István)

Fontos lenne tisztában lenni azzal, hogyan fordulhatnak rosszra a legjobb szándékok, ha nem előzi meg őket alapos és szakszerű kutatáson alapuló hatástanulmány. Nem engedhető meg, hogy nem a szakmai hozzáértés, hanem pártszimpátia, netán személyes érdekek és érzelmek alapján történjenek a „feladatleosztások”. Hatalmas károkat okozhat például a „reflektálatlan jószándékok” vezérelte decentralizáció, és kontraproduktívvá válhat egy megreformált előmeneteli rendszer, ha a valós problémák helyett a saját buborékvilágában élő továbbképző ipar lesz az alapja. (Szávai István)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – HA A PATKÁNYOK TÖRŐDNEK A MÁSIKKAL, TI MIÉRT NEM? (Kerényi Mari)

Több, mint negyven éve vagyok tanár, alapvetően a magyar nyelv és irodalom című tantárgy középiskolás fokon történő oktatására hatalmazott fel a diplomám anno. Ezalatt a több, mint negyven év alatt soha nem untam meg a tanítást a középiskolai törzsanyag ellenére. Hogy miért? Mert mindig, mindennél jobban érdekeltek a gyerekek, akikkel mondjuk Babits vagy az ikes ige ürügyén együtt lehettem. Most is elbűvöl, ahogy egy kamasz rácsodálkozik vagy ráismer valamire, ahogy kinyílik egy asszociáció, láncolódik egy gondolat a fejében. Nagy kaland, örök újdonság, csupa meglepetés. (Kerényi Mari)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – TE TUDOD, KIT TANÍTASZ? (Kerényi Kata)

Ha az oktatással kapcsolatos problémák vetődnek fel, akkor mindig van magyarázat: a tanárhiány, a túlterheltség, az alulfizetettség, a túlzott elvárások. Csakhogy máshogy figyelni, vagy egyáltalán: figyelni nem kerül pénzbe, nem kell hozzá több ember vagy plusz szabadidő. Kíváncsiság kell hozzá és nyitottság, az előzetes elképzelések elengedése. Nincs az a túlszabályozott rendszer, amit az egyes személyek okolhatnának azért, hogy nem figyelnek többé másokra. Nem azt állítom, hogy ami most zajlik Magyarországon közoktatás címén, az rendben van, sőt! De sok múlik az egyéneken is. (Kerényi Kata)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – MIRE TANÍTJUK A DIÁKJAINKAT POLGÁRI ENGEDETLENSÉGI AKCIÓNKKAL? (Gyeskó Ágnes)

A tanár legfontosabb feladata azonban mégis csak az kellene legyen, hogy az élet egészéről, lényegéről tanítson és adjon számot egész lényével; és személyes hitelével szavatolja azt, amit tanít. Hogy autonóm, szabad embereket neveljen kellő önismerettel és polgári tudatossággal. Aki eligazodik a világ dolgaiban, felelős döntésekre képes, és nem manipulálható. Aki bátran kiáll a saját érdekeiért és másokért is. Aki érzékeny a társadalmi problémákra, és nem engedi, hogy bármire rávegyék, hogy eszközként használják, és ő sem használja eszközként embertársait. (Gyeskó Ágnes)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – PUSZTÁBA KIÁLTOTT BORSÓ. IN MEMORIAM ANDOR MIHÁLY (Achs Károly)

A 2. Virtuális Nevelésügyi Kongresszus keretében már készen állt közzétételre az írás, amelyben a szerző Andor Mihály 1980-ban megjelent, „Dolgozat az iskoláról” című, a maga idejében nagy port kavart tanulmányából gyűjtött ki részleteket Achs Károly. Közvetlenül a tervezett megjelenés előtt érkezett Andor Misi mindannyiunkat megrázó halálhíre. Kitűnő kollégánk emlékének ajánljuk a következő írást. (Az OFOE szerkesztősége)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – LÉGY JÓ_MINDHALÁLIG? (Szabó Anna)

A gyógypedagógia apró ladikját a közoktatás nehezen mozgó, sok ballasztot cipelő tankhajójával nem érdemes összekötni. Nem lenne, de úgy jártunk, mint Kai a Hókirálynő szánkójával – eloldani nem tudjuk. Az önállóságát régen elvesztette a gyógypedagógia – egy a zászló, egy a tanterv, egy a tankönyv –, ahogy a gyógypedagógusképzés sem önálló már. Ahogy az intézmények sem önállóak – vezetőiknek lényeges ügyekben nincs döntési szabadsága. Ahogy a közoktatás sem önálló – szakmai kérdésekben sem hallgattatik meg a benne dolgozók szava, már látszólagos képviseletekkel sem folynak szakmai viták a látszat kedvéért sem. Egyetlen láncra fűzték az egészet, mint Gárdonyi regényében. (Szabó Anna)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – MIT KELL TENNEM? (Imre Katalin)

Végső soron mire tanítjuk a diákokat: félni, támadni, védekezni? Elég fejből felmondani a homo mensura tételt ahhoz, hogy jól feleljek? Vagy valami egyéb is kell az érettséghez?

Mi, pedagógusok érettek vagyunk? Vajon hogyan felelünk nap, mint nap a tantermekben, az iskolai folyosókon, igazgatói irodákban a Königsbergi remete második kérdésére: arra, hogy mit kell tennünk? (Imre Katalin)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – A KULTÚRAVÁLTÁS TINÉDZSEREI (Federmayer Katalin)

Travolta borzas hajú rockerként bűvölte a visongó lányokat, egy gombóc fagyit 3 forintért mértek, a „kispolszkival” már 3 és fél óra alatt el lehetett jutni Budapestről Miskolcra, amikor a mostani tanári gárda jelentős részét alkotó pedagógusok a tinédzserkorukat élték. Nagyot fordult azóta a világ. De még nagyobbat benne a gyerekek. A XX. század nagy történelmi forgatagában nem tulajdonítottunk jelentőséget annak, hogy a változó politikai és társadalmi környezetben újrastrukturálódó családban miként változott meg a gyermek státusza. Mi több, a gyermek társadalomi státusza. (Federmayer Katalin)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – OKTATÁS ÉS TÁRSADALMI LESZAKADÁS (L. Ritók Nóra)

A gyorsan változó világ mindig is kihívások elé állította az oktatást, de korábban ezekre azért próbáltak megoldást keresni. Az esélykiegyenlítés terén is. Aztán egyszer csak eltűnt ez az attitűd, és helyébe lépett a “mi tudjuk, mi a megfelelő, mit kell tenni” típusú irányítás, ami a valóságtól elszakadva, minden tiltakozás ellenére alakította át a rendszert, a saját elgondolása, értékrendje szerint. A tiltakozókból “nem mértékadó szakmai körök” lettek, a mértékadók pedig azokat tömörítették, akik egyetértettek a döntéshozók elképzeléseivel. (L. Ritók Nóra)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – AZ ISKOLA VAJON MI? (Kis Sándor)

Amikor a magyar oktatásról és ezen belül az iskoláról beszélünk, vajon mindannyian ugyanazt értjük alatta? Persze a jogszabályok (Alaptörvény, Köznevelési törvény) és a szakirodalom definiálja, de a közbeszédben mit jelent? Mindannyian a saját iskolaképünkhöz képest fogalmazunk meg problémákat és esetleges megoldásokat, de ha az alapvetések különböznek, akkor a ráépülő gondolatok sem összevethetők.  (Kis Sándor hozzászólása a kongresszus beharangozójához)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – KOLLÉGÁK, VARÁZSOLJUNK (Leiner Károly)

30 éve verik szét az oktatást, mostanra sikerült. Az iskolák jelentős része gyermekmegőrzővé vált – már ha bejön egyáltalán a gyerek. Ha be tud jönni, mert van cipője, utazásra pénze, és leginkább motivációja.

A többségnek azonban nincs. Az ország több mint fele szegénységben, mélyszegénységben él, ahol az életben maradás sokkal fontosabb, mint a tanulás, amire se a gyereknek, se a szülőnek nincs motivációja. Ahol analfabéta, funkcionális analfabéta a szülő, a gyerek. Ez azért is súlyos probléma, mert a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. (Leiner Károly)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA: PÁNI (Vass Judit)

Volt tanítványom hív telefonon. Fia az egyik legjobb gimnáziumban kilencedikes. Egy négyese van. A szülői értekezleten az osztályfőnök másfél órán keresztül szuttyongatta őket, hogy a 4,27-es osztályátlaggal sehol sincsenek, tegyenek többet otthon a jobb eredményért. Volt tanítványom nem hülye, csak nevet és elmélkedik a tanári pszichén. A stressz átragad rám, és páni félelem fog el, ha arra gondolok, hogy nemhogy lemaradva, de sehol sem vagyok a tanmenethez. Eredetileg fütyülök rá, úgyis teljesíthetetlen. Vagy a gyerek, vagy a tanmenet. (Vass Judit)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – TANÍTHATUNK-E DEMOKRÁCIÁT? (Vatai Éva)

Egy olyan vertikális kapcsolatokra épülő, autokrata társadalomban élünk, ahol a gyerek már korán megtanulja, melyek azok a játszmák és szerepek, amelyek a saját útjukon előre haladási lehetőséget biztosíthatnak (= tetszés a környezetnek). De lehet (csak) erre személyiséget építeni? A demokrácia felé induláshoz fontosnak tartom a saját személyiség megismerését, amely sok-sok kérdés feltevéséből, alternatívák körüljárásából épülhet. Én a jelenlegi keretek között leginkább a dráma tantárgyban látok lehetőséget a demokrácia tanítására. (Vatai Éva írása, foglalkozásvázlatokkal)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – A KULTÚRAVÁLTÁS IDEJE? INKÁBB A BARBÁRSÁG IDEJE (Benedekné Fekete Hajnalka)

Egy másik, mára ordító probléma, hogy elfogyunk. Nincs utánpótlás, a bent ragadók munkaterhe kezelhetetlen, minőségi munkát végezni képtelenség. Az úgynevezett szakos ellátottság adatai nem követhetőek. Ha augusztus 30-án a történelemtanár bevállalja még a kémiaórákat is, egész évre biztosított a „szakszerű tanítás”. A regnáló pedagógusokat nemes egyszerűséggel lenézi, kiröhögi és bűnbakká tupírozza az állam. S igen, a tanári minőség, ami döntő a tanulás folyamatában, egyre gyorsabb tempóban hanyatlik. (Benedekné Fekete Hajnalka)

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – BEHARANGOZÓ

A most induló 2. virtuális kongresszus apropója és vitaindítója egy kerekasztal-beszélgetés az oktatás lehetséges jövőjéről egy olyan időszakban, amikor a hazai közoktatás hatalmas válságot él át, miközben világméretű kultúraváltás részesei is vagyunk. Közös felelősségünk, hogy ezen a nehezített pályán kijelöljük az iskola dolgát. Arra kérünk Benneteket, hogy akár a közölt szövegre reflektálva, akár másképp kapcsolódva, minél többen mutassátok meg a közösségnek a saját nézőpontotokat és megéléseteket, hozzunk létre együtt egy igényes, az emberi dimenzióból táplálkozó szakmai diskurzust. (Földes Petra, Szekszárdi Júlia)

Sajtófigyelő
2022.05.26.
Ezerforintos jutalmat kapnak a tanárok pedagógusnapra
„Ereszd el a hajam! Lesz ám bulika!” – írta Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra reagálva, hogy ezer per főből kell kihozni egy „méltó összejövetelt...
(Forrás: index)
--
2022.05.24.
Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat
„A feleségem is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.05.24.
PDSZ: Tíz év múlva a tanárok fele eltűnhet a rendszerből – az iskola már gyerekmegőrzésre sem lesz alkalmas
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az elmúlt hetekben készített online felmérést az oktatásban tapasztalható szakemberhiányról. „Ideális esetben arra a kérdésünkre, hogy a válaszad...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.05.24.
Pintér Sándor annyit beszél a rendről, hogy a pedagógusok elkezdtek aggódni
Semmilyen szakmai indoka nincs annak, hogy a köznevelés a BM fennhatósága alá kerüljön – hangsúlyozza Radó Péter oktatáskutató is. Ő úgy véli, nem az történik, hogy a kormányzat el...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.05.22.
Centenáriumi falujárás Kodály népdalgyűjtő útjainak emlékezetére. Dinyés Soma, Körber Katalin és Walter Judit írása
Éppen száz esztendeje, hogy Kodály Zoltán emlékezetes népdalgyűjtő útjaira sor került. A modern magyar zeneélet, nem kevésbé a XX. századi énektanítás meghatározó műveit jegyezhette...
(Forrás: tani-tani online)
--
2022.05.22.
Totyik Tamás: meddig lehet a hivatástudatra hivatkozni, meddig lehet azzal visszaélni?
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt tartotta volna fontosnak, hogy az oktatás egésze egységes rendszerben, egy tárcánál legyen. Ebből a szempontból másodlagos kérdés, hogy a minisztert...
(Forrás: hírklikk)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep