Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. március 7. hétfő, 15:08

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – HA A PATKÁNYOK TÖRŐDNEK A MÁSIKKAL, TI MIÉRT NEM? (Kerényi Mari)

Kerényi Mari

Amikor elhatároztam, hogy magam is hozzászólok a virtuális kongresszushoz, még nem voltam benne biztos, hogy miről is szeretnék beszélni. Kerényi Kata gondolatai azonban irányt adtak a magam csapongásra hajlamos eszmefuttatásainak. Ő arról beszélt, hogy vajon mennyire figyelünk arra, akit tanítunk.  Magam ehhez csatlakozva azt vetem fel, hogy hát mit és miért is tanítunk őnekik?

Kicsit szédítő leírni, de mégiscsak így igaz: több, mint negyven éve vagyok tanár, alapvetően a magyar nyelv és irodalom című tantárgy középiskolás fokon történő oktatására hatalmazott fel a diplomám anno. Ezalatt a több, mint negyven év alatt soha nem untam meg a tanítást a középiskolai törzsanyag ellenére. Hogy miért? Mert mindig, mindennél jobban érdekeltek a gyerekek, akikkel mondjuk Babits vagy az ikes ige ürügyén együtt lehettem.

Most is elbűvöl, ahogy egy kamasz rácsodálkozik vagy ráismer valamire, ahogy kinyílik egy asszociáció, láncolódik egy gondolat a fejében. Nagy kaland, örök újdonság, csupa meglepetés.

Hogy EZEK a gyerekek nagyon mások, mint akikkel a pályám elején találkoztam? Én is nagyon más vagyok. Arról, hogy hogyan, mitől, miért változtam, sok minden és mindenki tehet, de azért szeretem azt gondolni, hogy magam a legfőképpen.

Arról, hogy ők miért olyan nagyon mások, mint a szüleik, nagyszüleik, sok minden és mindenki tehet, de ők a legkevésbé.

Arról azonban, hogy mit és hogyan kezdünk velük, mi, csakis mi tehetünk, kizárólag a mi felelősségünk. Ebbe MI-be pedig éppúgy beleértendő a teljes társadalom, mint az oktatásirányítás egésze – és egyszemélyben ÉN MAGAM.

No, hát ezért van az, hogy úgy engedem el azon a bizonyos osztályterem ajtaján kívül eső elvárásokat, ahogy vannak. Ott benn együtt vagyunk, és az történik, amit akkor és ott, együtt össze tudunk hozni. Hol jót, hol rosszat. A siker is, a kudarc is közös.  

Az ámulat pedig az enyém. És az öröm is, hogy hagytam, hogy megtörténjen.

A történet, amit megosztok veletek, a múlt héten zajlott.

Az úgy volt, hogy nyelvtanórának álcázott foglalkozásunkra az élőszó zenei kifejezőeszközeinek szemléltetéseképpen vittem be József Attila Tiszta szívvel  című versét négyféle előadásban. A csapatot egyértelműen Jordán Tamás versmondása ragadta meg, ahogy a halk gyereksírásból végül fékezhetetlen dühkitöréssé válik az újra és újra recitált szöveg. S akkor többen bedobták, hogy miért nem tanítanak meg mindent egy-egy művészről.

Itt van például a Szabad ötletek jegyzéke, hogy abban mik vannak…!

A következő órákon tehát a Szabad ötletek jegyzéke került feldolgozásra. Ó, igen, ma már letölthető, ott van a MEK oldalán, noha a bevezetőben nyomatékosan figyelmeztetnek, hogy „Mivel a Szabad-ötletek jegyzéke helyenként rendkívül felkavaró, és fenn áll a lehetősége, hogy olvasás után jelentősen változhat a költőről kialakult kép, kötelességünknek éreztük, hogy erről előre figyelmeztessük az olvasót, attól függetlenül, hogy a teljesség igénye miatt jelen kiadásba is bekerült az írás.”

A Youtube-on meg ott van Jordán Tamás estje,  amit Szombathelyen 1991-ben vettek fel egy pódium-sorozat részeként. A szöveg keletkezési körülményeit és későbbi sorsát az ő, a tulajdonképpeni szöveget felvezető pódium-előadásában tudtuk megnézni. És persze meséltem egy kicsit magam is, aki egyetemistaként olvastam először a szamizdatban terjedő szöveget, s most tessék: itt vagyunk az órán és ezzel foglalkozunk. Ugyanakkor nem tértem ki a Nemzeti alaptanterv, s az arra épülve elkészített kerettanterv vonatkozó részére, melyet követve Herczeg Ferenc és Wass Albert leküzdése után 9 órában József Attilával is foglalkozhatnánk. Hát nem úgy tettük.

József Attila

Néhány részletet elolvastunk, kerestünk motívumokat, melyek a versekben is felbukkannak, megpróbáltuk valahogy megérteni azt, hogyan függenek össze az életrajz eseményei, a versek és ez a zabolátlan szöveg.  És aztán tényleg, valóban végighallgattuk Jordán Tamás előadását, míg akinek kedve támadt, a telefonján behívta az OSZK linkjét, és így olvasva is követhette az elhangzó szöveget. Mindenki megrendült, az is, aki ferde félmosollyal, kicsit igazi érdeklődésből, kicsit polgárpukkasztásból ajánlotta, hogy foglalkozzunk ezzel, s az is, aki első hallásra fülig pirult a trágárságoktól. Úgy tűnt, valóban „jelentősen változott” a költőről kialakult képük.

Ekkor osztottam ki egy-egy fehér lapot mindenkinek, hogy akkor most próbálják ki, milyen is ez a szabad asszociatív írás. Nem kérem, nem akarom elolvasni, mindenki magamagának írja. Egy kis vihogás, zizegés, s aztán lassan elcsendesedtek. Kicsengettek volna, ha lenne nálunk csengő, de mindenki maradt, ahol volt és csak írtak, írtak…

A következő órán megoszthatták, milyen élmény volt ez a fajta  írás. Volt, aki viccesnek élte meg, s volt, aki valamiféle megkönnyebbülésről számolt be, és volt, aki szó nélkül, négyrét hajtogatva süllyesztette zsebébe a teleírt papirost. Bálint volt az egyetlen, aki odaadta, hogy olvassam fel. Még arra is felhatalmazott, hogy megosszam, így hát ezzel fejezem be:

„… Nem tudom, de nem tudom, mit tehetek, mit tegyek,

mit ne tegyek és ennek sincsen semmi értelme

akkor pedig nem haladtam sehova!

Mit csináljak?

Mondják, hogy a rossz korba születtem,

de akkor mikor lenne a jókor?

Mondják, hogy rossz országba születtem,

de akkor honnét tudnák, hogy mi a jó és rossz?

Mondják, hogy a rossz múltam megtört engem,

de akkor egy tökéletes ideális múlttal gyenge lennék?

Mondják, hogy rosszul látom a világot, miközben leszarjátok a hátrahagyottakat!

Mondjátok ezt a világot az ember tette tönkre és vigyorral sétáltok tovább a következő

katasztrófához, amiről pletykálhattok és szurkoljatok

egy konfliktusban, melynek semmi köze hozzád és a legtöbb, amit tudsz csinálni, hogy hátradőlsz a géped

TV-éd előtt és tovább mondod, hogy megérdemlik!

Ha a patkányok törődnek a másikkal, ti miért nem?”

<< 2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – TE TUDOD, KIT TANÍTASZ? (Kerényi Kata)2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – MEGVALÓSÍTHATÓ VÍZIÓK? (Szávai István) >>

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.05.26.
Ezerforintos jutalmat kapnak a tanárok pedagógusnapra
„Ereszd el a hajam! Lesz ám bulika!” – írta Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra reagálva, hogy ezer per főből kell kihozni egy „méltó összejövetelt...
(Forrás: index)
--
2022.05.24.
Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat
„A feleségem is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.05.24.
PDSZ: Tíz év múlva a tanárok fele eltűnhet a rendszerből – az iskola már gyerekmegőrzésre sem lesz alkalmas
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az elmúlt hetekben készített online felmérést az oktatásban tapasztalható szakemberhiányról. „Ideális esetben arra a kérdésünkre, hogy a válaszad...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.05.24.
Pintér Sándor annyit beszél a rendről, hogy a pedagógusok elkezdtek aggódni
Semmilyen szakmai indoka nincs annak, hogy a köznevelés a BM fennhatósága alá kerüljön – hangsúlyozza Radó Péter oktatáskutató is. Ő úgy véli, nem az történik, hogy a kormányzat el...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.05.22.
Centenáriumi falujárás Kodály népdalgyűjtő útjainak emlékezetére. Dinyés Soma, Körber Katalin és Walter Judit írása
Éppen száz esztendeje, hogy Kodály Zoltán emlékezetes népdalgyűjtő útjaira sor került. A modern magyar zeneélet, nem kevésbé a XX. századi énektanítás meghatározó műveit jegyezhette...
(Forrás: tani-tani online)
--
2022.05.22.
Totyik Tamás: meddig lehet a hivatástudatra hivatkozni, meddig lehet azzal visszaélni?
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt tartotta volna fontosnak, hogy az oktatás egésze egységes rendszerben, egy tárcánál legyen. Ebből a szempontból másodlagos kérdés, hogy a minisztert...
(Forrás: hírklikk)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep