Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. február 19. szombat, 11:59

2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – AZ ISKOLA VAJON MI? (Kis Sándor)

Kis Sándor

Vajon akkor, amikor a magyar oktatásról és ezen belül az iskoláról beszélünk, mindannyian ugyanazt értjük alatta? A jogszabályok (az Alaptörvény, a Köznevelési törvény) és a szakirodalom persze definiálják, de a közbeszédben mit jelent?

Mindannyian a saját iskolaképünkhöz képest fogalmazunk meg problémákat és esetleges megoldásokat, de ha az alapvetések különböznek, akkor a ráépülő gondolatok sem összevethetők. 

mm

Vegyünk néhány értelmezést!

Az iskola gyerekmegőrző 
Ezt gyakran lekicsinylően állapítjuk meg, de a pandémia és a pedagógussztrájk kérdése rávilágított, hogy ebből a szempontból milyen fontos szerepet játszik a társadalomban az iskola. Játsszunk el a gondolattal, hogy mi lenne, ha nem is lenne más funkciója, mint hogy az a hely legyen, ahol a gyerekek tartózkodnak, amíg a szüleik dolgoznak. Megfelelnek ennek az iskoláink? A bútorok, a termek, a tornaterem és az öltözők, a vizes helyiségek, az ebédlő, az ablakok, a világítás stb.? Megfelelő környezet az iskola arra, hogy egy gyerek a testi és lelki egészségét megőrizve eltöltsön itt napi 7-8 órát?

Intellektuális fitneszközpont 
Azt már nem is említem, hogy „Tudásgyár”, hiszen erről már nem csak az oktatáskutatók (Kozma, Csapó, Knausz), de a közvélemény is megállapította, hogy az iskola ilyen módon nem működik. De talán még érvényes lehet az a magyarázat, hogy azzal a sok értelmetlen tananyaggal „megedzik” a gyerekek elméjét, amivel alkalmassá teszik őket arra, hogy bármit meg tudjanak tanulni. Kérdés, hogy a jelenlegi szaktárgyi-szaktanári rendszer, a 45 perces „órák”, a NAT és a kerettantervek alkalmasak-e még erre a bármire is.

Társadalomátalakító üzem
Gyakran idézik Szent-Györgyi Alberttől az „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája” mondatot, amivel én egyáltalán nem értek egyet. A neveléstörténet, de a tapasztalat is azt mutatja, hogy „az” iskola az adott kort képezi le, és akkor és úgy változik, amikor és ahogy a körülötte lévő világ változik. És ehhez kapcsolódik az a szomorú és igazságtalan tény, hogy a mai magyar iskola inkább konzerválja a társadalmi különbségeket, mint ahogy a mai magyar társadalom is ilyen.

Akadálypálya
A szülőknek és a gyerekeknek jogosan lehet az a benyomásuk, hogy iskolai életútjuk tele van különböző szintű akadályokkal, csapdákkal, az út végén pedig az egyetlen jutalom, hogy soha többé nem kell foglalkozni hasonló dolgokkal (kivéve ha tanár lesz valakiből). Igen, a társadalom szempontjából rideg szelekció, de talán egy mélyebb szerepe is van, egyfajta hosszú beavatási aktus, amelynek során a tanuló teljes jogú részévé válik a társadalomnak.

Munkahely
Igen, az iskola a pedagógusok munkahelye, és ez a munkahely és munkakör rendkívül részletesen szabályozott jogszabályok, hagyományok és társadalmi elvárások által. Beke Kata ismert könyve óta szinte axiómaszerűen ismételgetik, hogy a pedagógusok kontraszelektált és – egyre inkább – tehetségtelen emberek gyülekezete, akik csak ezen a pályán tudtak elhelyezkedni. Csakhogy ezek a munkavállalók legalább egy, de inkább több, államilag elismert diplomával rendelkeznek, és egyvalamit bebizonyítottak: tudnak alkalmazkodni és tanulni. Biztos vagyok abban, hogy ha megváltozik az iskolai környezet és az elvárások velük szemben, a többség minden nehézség nélkül meg fog felelni azoknak. De kik és mire fogják az elvárásokat megváltoztatni? Mert ezt a szerepet a tanárokon számonkérni nem lehet.

Hivatal 
Az iskola nagyon sok szempontból bürokratikus intézmény és mint ilyen, a véleményem szerint, viszonylag jól működik. Adminisztrál, jelent, hivatalos papírokat állít ki. Ami az ügymenetben problémát szokott jelenteni: a szülők, tanárok és diákok egyedisége.

A béke szigete
Ez az értelmezés az én személyes reményem és utópisztikus jövőképem. A kultúraváltással nem csak előnyök, de számos negatív hatás is jelentkezik. Ezek ellensúlyozására az iskola már most alkalmas lehet. Úgy, hogy színteret ad a valódi emberi kapcsolatok megélésének, a kreativitásnak, a demokráciának, az egészséges életmód elsajátításának, a tanulás tanulásának, a tehetség kibontakozásának, az egyéni utak megtalálásának. Ehhez nem kell különösebb anyagi ráfordítás, nagy innováció, csak a cél kijelölése. És az, hogy hagyják az iskolákat békén.

Bizonyosan lehetne még számtalan értelmezést találni, de ami nagyon fontos lenne: egy valódi konszenzus kialakítása az alapokról és az ezekre épülő cselekvésről. Víziót alkotni nem nehéz (tele van vele a neveléstörténet padlása), a közös álláspontot kialakítani komoly munka, de hitem szerint csak ez vezet igazi eredményre.

Sok szerencsét nekünk!


Kis Sándor történelemtanár, fejlesztőpedagógus

hozzászólása a kongresszus beharangozójához

<< 2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – KOLLÉGÁK, VARÁZSOLJUNK[1] (Leiner Károly)2. VIRTUÁLIS NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS – OKTATÁS ÉS TÁRSADALMI LESZAKADÁS (L. Ritók Nóra) >>

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.02.08.
Megvolt a sztrájk (megint), hogyan tovább (újra)? (videóval)
Évek óta zajlik - hol nagyobb, hol kisebb intenzitással - az oktatási tiltakozás. Mit tanultunk az elmúlt évekből? Számtalan eszközzel igyekeztek pedagógusok, diákok és szülők is felhí...
(Forrás: 444.hu)
--
2023.02.08.
Sokat \"gépezik\" a gyerek? Szülői kisokos készült
\"A biztonságosabb internet felé az első lépést a szülő teheti meg, ha beszélget gyermekével a témáról. Megtalálni a közös hangot, feltenni az első kérdést azonban nem könnyű feladat...
(Forrás: Infostart)
--
2023.02.08.
Majdnem minden második gyerek találkozott már 18+-os tartalommal az interneten
A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült felmérés megerősítette, hogy már a 7–12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok...
(Forrás: hvg.hu)
--
2023.02.07.
Intenzív szülősködés: a gyerekek nem lesznek boldogabbak tőle, az egyenlőtlenségeket viszont biztosan fenntartja
A gyereknevelés a 21. században nem magánügy, hanem képzett szakemberek felügyeletére bízott társadalmi tényező. És bár a gyereknevelés pszichologizálása már a 19. század végén elkezd...
(Forrás: Qubit)
--
2023.02.07.
Óriási érzelmi és anyagi terhet ró a családokra az intenzív gyereknevelés, de ha nem tesznek meg mindent a gyerekük jövőjéért, senki más nem fog
A gyerekközpontúsággal is összeköthető, hogy a gyerek jövője, sorsa ennyire fontos lett. A neoliberális szemléletben ez egyfajta befektetés is az államok részéről, hogy később minél...
(Forrás: Népszava)
--
2023.02.07.
Tiltakozások a közoktatásban: honnan jövünk, merre tartunk?
Ha még sokáig tiltakozunk, megoldhatjuk a közoktatás problémáit? Miért nem sikerült eddig elérni a céljainkat, és mit csinálhatnánk másképp? Sokan keressük a választ ezekre a kérdésekre...
(Forrás: Szülői Hang)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep