Klasszikus iskolai normaszegések 1.

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 3.

A puskázás, másolás, súgás ősi diákszokás, a tanulók hagyományosan nem tartják erkölcsi problémának, ha valaki ilyen fajta segítséget vesz igénybe, illetve nyújt társainak. Sőt a tapasztalatok szerint általában el is várják, a szolidaritás hiányaként élik meg, ha valaki ezt megtagadja.

A kérdőívben három szituáció (1, 5. 7.) is foglalkozott ezzel a témával.

1. Matematika témazáró dolgozatot írtok. Tudod, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti azt, akit puskázáson ér: azonnal elégtelent ír a dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi, hogy belenézzenek a munkájába. Mindannyiotok számára nagyon fontos, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön. Nagyon nehezek a dolgozatpéldák, nem boldogulsz velük. Barátod, aki melletted ül, szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik.

(Itt a másoló a barátját is veszélyes helyzetbe sodorja, tehát a teljesítmény és a szolidaritás között is döntenie kell, amikor követi, illetve megszegi a tanár által meghatározott szabályt.)

5. Tollbamondást írtok. A tanár azt mondta: „Akinél észreveszem, hogy a padszomszédjáról írja, azt megbüntetem. De megbüntetem azt is, aki hagyja, hogy róla másoljanak.” Észreveszed, hogy a barátod rólad akar másolni.
(Ebben a szituációban szintén a tanár által megszabott szabállyal kell szembeszegülni, de itt saját magát sodorhatja kellemetlen helyzetbe a megkérdezett, ha szolidaritást vállal a társával.)

7. Az egyik osztálytársad, akit nem nagyon szeretsz, a táblánál felel. Kétes jegyre áll, nagyon fontos lenne a számára, hogy a jobb jegyet kapja meg. Egész jól szerepel, de egy adat nem jut az eszébe. Te tudod a helyes választ. A felelő kérően néz rád, és reméli, hogy súgsz neki. Tudod, hogy a tanár nagyon felháborodik, ha észreveszi ilyesmit.
(A súgás felvállalása ebben az esetben is a tanár elvárásával való szembeszegülést jelent. A szolidaritás nyilván itt is megjelenik, bár az osztálytárs nem áll közel az érintetthez.)

Nézzük, hogyan alakultak a döntések, mi változott e tekintetben az elmúlt 6 év során!

A viselkedésformák általános megítélésénél (ld. A kérdőív második része) a puskázás elfogadott a diákok körében: 63% egyáltalán nem tartja rossznak, és csak 8% tartja nagyon rossznak. Amikor konkrét szituációról van szó a következő helyzet a puskázást elviekben elutasítók is viszonylag magas arányban (43,8%) döntenek a puskázás mellett.

Mindkét vizsgálatban lényegesen többen választják a másolást, mint az arról való lemondást, A 2004-es vizsgálatra azonban szignifikánsan nőtt azok aránya, akik inkább hagyják dolgozni társukat; azaz ennél a szituációnál csökkent a saját érdekek a társak elé helyezésének aránya.

Változást jelent az is, hogy a 1998-as vizsgálatban a válaszokban kimutatható volt egy mintázat, mely szerint a magasabb évfolyamba járó diákok, illetve a lányok inkább másoltak. Ez az idei kutatásban már nem kimutatható, a válaszok homogénebbek lettek, nincs akkora különbség az egyes csoportok válaszai között. A legnagyobb változás a tizedikes lányok körében tapasztalható: 14 százalékponttal csökkent körükben a másolók aránya. Ezzel ellentétes változás jelentkezett a hetedikes fiúk körében, itt a másolók aránya nőtt.

A diákok az általános viselkedésformák megítélésénél sokkal megosztottabbak a tekintetben, hogy kell-e segíteni társunknak felelésnél, dolgozatírásnál. Ha valaki nem segít, azt 32 százalék tartja nagyon rossznak, 43% elég rossznak tartja, és 25% egyáltalán nem tartja rossznak. Ehhez képest konkrét szituációban még azoknak a 65%-a is súg, akik a segítés elmulasztását egyáltalán nem tartják rossznak. Általános trendnek látszik, hogy 2004-re a diákok véleménye határozottabbá vált az egyes kérdések megítélésekor. A trendhez képest a súgás tekintetében érzékelhető egy viszonylag jelentős eltérés a községek tanulóinál. Itt ugyanis csak a diákok 64%-a súg társának.

Érdekes, hogy a másolást kisebb arányban engedik meg a diákok, pedig az csak passzív segítségnyújtás. Míg átlagosan 76% hajlandó súgni, a másolást csak 66% tűrné el. Akik szerint nem baj, ha valaki nem segít társainak dolgozatírásnál, ott több mint 53% nem hagyja társát másolni.

Nem találtunk összefüggést a döntések és az érintett társsal való kapcsolat között. A súgás esetében a megadott szituációban kimondottan távol álló osztálytársról van szó, a másolásnál pedig éppen a barát kerülhet nehéz szituációba. Vajon mi magyarázza ezt a jelenséget? A tanulók közötti szolidaritás általános csökkenése? A tanár által képviselt normák gyengülése? Az iskolai teljesítmény jelentőségének megcsappanása?

Ezeken a kérdéseken is érdemes lesz a kutatási eredmények további részleteinek bemutatása során együttesen eltöprengeni.