Mihez kezdjünk mások titkaival?

Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 8.

Az e témakörhöz sorolható két helyzetben a döntési alternatíva az osztálytárs, a barát titkának megőrzése, illetve ennek kiszolgáltatása a felnőtteknek (pedagógusnak, szülőnek). Mindkét szituációban kockázatos a tények elhallgatása, mivel az érintett kortárs veszélyes helyzetbe sodródhat, ha nem kap segítséget. Tehát a titok megőrzése nem egyértelműen a szolidaritás jele, bár tagadhatatlanul ennek lehetősége sem hanyagolható el. Az eddigi adatok fényében azonban nem hagyható figyelmen kívül a közömbösség, a mások ügyeibe való belekeveredéstől való tartózkodás, a felnőttek iránti bizalmatlanság.

Talán kábítószer

Itt a titok véletlenül jut a döntés elé kerülő osztálytárs tudomására, nem bízta rá senki ennek megőrzését. Ha az osztályfőnök valóban bizalmi személy, az ő segítsége ebben az esetben nagyon fontos lehetne. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a pedagógus éppen a válaszadót kérdezi, a titok elhallgatása tehát konkrét hazugsággal jár együtt. Természetesen az érintett serdülő kereshet más lehetőséget is arra, hogy társát kisegítse a nehéz helyzetből, a titok megőrzése nem feltétlenül jelent tehát közömbösséget.

A válaszok megoszlását tekintve 1998 óta nagyon komoly változás tapasztalható. A hat évvel korábbi kutatásban a diákok 61 százaléka az osztályfőnök kérdésére elmondta, hogy társát furcsa társaságban, vélhetően kábítószer hatása alatt látta. Ez az arány 2004-re 49 százalékra csökkent, a tizedikesek körében csak a megkérdezettek egyharmada árulja el tanárának, amit tud. A pedagógusok, a felnőttek iránti bizalmatlanság erősödése nem csupán ennek a kutatásnak a tapasztalata.

Nagyításhoz kattintson a képre.

A falusi tanulók ebben az esetben is konvencionálisabbnak bizonyulnak, feltételezhetően jobban bíznak a pedagógusban, és határozottabban elítélik a devianciát.

A barát szökése

Ebben a szituációban a legjobb barát bízta rá titkát a társára. A titok kiadás tehát egyben az ígéret megszegését is jelenti, és tönkre teheti a baráti kapcsolatot. A dilemmát bonyolítja, hogy a kérdező felnőtt itt a gyerekéért aggódó anya, akinek hazudni érzelmi okokból is lényegesen nehezebb, mint az előző történet pedagógusának. Az érzelmi motiváció mellett tagadhatatlan, hogy a barát szökésével veszélyes helyzetbe sodorhatja magát, és a titkát megőrző barát az esetleges negatív következményekért is felelőssé válhat. Az igazság bevallására tehát az anyával való együttérzés mellett a barátért vállalt felelősség, illetve a kapcsolódó felelősségtől való szabadulás igénye is rábírhatja válaszadót. Nem véletlen, hogy a kutatáshoz kapcsolódó iskolakísérletnél éppen ez a szituáció váltotta ki a legtöbb és legélesebb vitát.

Nagyításhoz kattintson a képre.

Ennél a döntéshelyzetnél a többség elárulná az anyának barátja tervét. A határozott válaszok aránya az elmúlt évek sorában nőtt. A korábbi és a mostani kutatásban is szignifikáns különbség mutatkozott a nemek között. A lányok nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy felvilágosítsák a szülőt, mint a fiúk. (A 2004-es vizsgálatban az így döntő lányok aránya 79 százalék, szemben a fiúk 69 százalékával.)