2021. február 6. szombat, 10:15
A TANÁR IS EMBER, DE NEM AZ A DOLGA –PÉ avagy egy könnyű zseni
Először csak anyuka jól nevelt fiacskája mosolyog rám tisztelettudóan. Másodszor rájövök, hogy felsőfokon beszél angolul, pedig nem volt anyanyelvű tanára. Harmadszorra megnyeri a matekversenyt, de akkor telik be a pohár, amikor anyuka megmutatja PÉ díjnyertes rajzait, figyelmeztetve, hogy én azokat „nem láttam”, mert a gyerek nem szereti, ha mások tudnak róla. Szóval, még szerény is. Hja, van neki mire. Lesz is irigye, gondoltam, de láss csodát, nem lett. (Vass Judit)
A művészek általában nem azért alkotnak, hogy edukáljanak. Tudjuk, hogy milyen következményekkel jár, ha valamilyen meghatározott ideológiát, értékvilágot követelünk az íróktól, költőktől (és más művészektől). Olyan szerencsés ország vagyunk, hogy ilyen elvárások különböző korszakokban hivatalos szinten is megfogalmazódtak/megfogalmazódnak. Az eredmény közismert. (Szekszárdi Júlia)
A szülők és pedagógusok egymástól várják a társadalom számára a mai napig kényes kérdések megvitatását. A családi életre nevelés kerettanterve meg sem kísérel segítséget nyújtani a felnőtté válás derekán lévő fiataloknak, inkább csak tovább erősíti az egészségtelen nemi sztereotípiákat. A hiperszexualizált internet és a pornó erőszakkultúrája pedig rendkívül káros mintákat közvetít a kiszolgáltatott kamaszoknak. (Juhász Vanessza)
A Telenor megbízásából az Ipsos kutatóintézet januárban megvizsgálta[, hogy a magyar szülők mennyire vannak tisztában iskoláskorú gyermekeik internetezési szokásaival és az ezzel kapcsolatos leggyakoribb veszélyekkel. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy gyakorlatilag minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, míg csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit. A Telenor 14 részes TudatosNet oktató-videósorozattal készül a Biztonságosabb Internet Világnapjára. (sajtóközlemény)
Idén február 9-én lesz a Safer Internet Day, vagyis a Biztonságos Internet Nap, melynek alkalmából a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), mint a Safer Internet Program magyarországi konzorciumvezetője, három internetes alkotópályázatot is kiírt általános és középiskolások számára. A megadott határidőre 438 pályamunka érkezett be, Budapestről 160, vidékről pedig 278. A pályázat eredményhirdetésére február 9-én, az idei Biztonságos Internet Nap online eseményén kerül sor.
A karanténbeli elszigetelődés nem jó dolog, mégis azért „működik” jobban a gyerek, mert végre több szempontból is biztonságosabb közegben dolgozik, mint addig, maga dönthet saját körülményeiről. Az énidő kell mindenkinek, így a gyereknek is. A mi rendszereinkben viszont mindenhol kötelezettségekkel találja szemben magát. A karantén alatt viszont – egy aránylag jól működő családban, persze – nem kötelezettségek voltak, hanem: feladat. (Dátán Attila)
A Prevent Bullying and Abuse nevű Erasmus+ program során egy szimulációs játékot fejleszt a hét országból verbuválódott szakértői csapat. Most induló sorozatunkban bemutatunk egy válogatást a karakterekből, és vázolunk néhány hozzájuk rendelt abúzushelyzetet. Az első alkalommal a 16 éves
mozgássérült Lilivel ismerkedhetünk meg. (Gyulai Zsuzsa)
Ez a rendszer azzal trombitálja tele az ifjak füleit, hogy a jövő kihívásai kiszámíthatatlanok, a világ pedig túl gyorsan változik, s így maguknak kell megpróbálniuk eligazodni ebben a zajban (lásd önszabályozó tanulás, önértékelés, önkibontakoztatás, önaktualizáció stb.) és legfőképp alkalmazkodni, bármihez alkalmazkodni. Legalábbis ez volna a (mások által) progresszívnek tartott oktatáspolitikai vízió. (Tóth Tamás Május)
Vitára érdemes gondolatokat tartalmaz Tóth Tamás Május írása a Mércén, amelyből honlapunkon egy részletet közlünk. Jó lenne, ha sokan olvasnák el a teljes írást, és elgondolkodnának a mondandóján. Például – többek között – azon a, pedagógiai dilemmán, hogy „mi a fenét mondjunk most a gyerekeknek, és nem mellesleg, hogy azt milyen „nyelven” mondjuk. Az a benyomásom, hogy a felnőttek világának beszédmódjához hasonlóan a pedagógiai diskurzus is túlnyomóan a bürokratikus-pragmatikus racionalitás nyelvén beszél a járvány technológiai, módszertani, és statisztikai vetületeiről.” (Tóth Tamás Május)