2017. április 4. kedd, 21:23
Kerényi Kata: Nem tudom, hogyan kell másnak lenni (Könyvajánló – Avagy a nyugalom megzavarása)
Fájdalmas, de ha igazán azt akarod, hogy fájjon, nézzél a számok mögé. Sőt, a külső mögé, a "lemorzsolódás" szó mögé. Kevés ennél cinikusabb szót ismerek. Mint valami törmelékről, úgy szól a gyerekekről, fiatalokról, akiknek már kezdetben is alig van esélyük a méltó életre, akik sokszor már semmi mást nem akarnak, csak hogy hagyják őket végre békén, és csak élni akarnak. Nem, ez nem igaz, mert nem mindegyikük akar már élni sem (Gyarmathy Éva).
Az oktatással kapcsolatos döntések ma nem ott születnek, ahol a megfelelő információk rendelkezésre állnak. Informálatlan emberekkel pedig nem lehet kompetens döntéseket hozni. A döntéseket azokon a lehető legalacsonyabb szinteken kell meghozni, ahol azok még hatékonyan kialakíthatók – ahol a legtöbb az információ, és a legtöbb érdekelt véleménye fogalmazódik meg (Kertesi Gábor gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő).
Azonban mindennek a lelke a pedagógus! A személyisége, az elhivatottsága, a szakmai tudása, felkészültsége. Igaz, hogy a hazai integrációnak hiányoznak a feltételei, de ez nem csökkenti a pedagógusok felelősségét. Szinte minden rajtuk múlik, a mozgásterük lényegesen nagyobb, mint amennyit általában kihasználnak. Nem egy módszertől, vagy eszköztől lesz sikeres az integráció. A kulcs, a megoldás Te vagy, Kolléga! (Leiner Károly)
Hiába gondoltam végig, miben tudnék újítani osztályfőnöki munkámban, hiába keresgélem a dráma, a közösségi és társadalmi élet újabb lehetőségeit, hiába nyilatkoznak így régi tanítványaim, hiába látványos a munkánk (egy szalagavatói műsort ezren is megnéznek), egyelőre nem lesz új osztályom. Összesen hatan jelentkeztek az általam kigondolt programra. Lehetne mindezt személyes kudarcnak tekinteni, de sokkal nagyobb a baj (Achs Károly).
Az egészen kisbabák és kölyökkutyák még viszonylag mentesek a tapasztalatoktól, bizalommal és önbizalommal fordulnak a világ felé, de hamar kiderül számukra, hogy jobb lesz vigyázni. Szükség is van az óvatosságra, mert még ha a világ csupa jó szándékból állna, akkor is tele van veszélyekkel. A szocializáció során nem csak a saját élményeinken keresztül tanulunk, mások tapasztalatai révén is gazdagodik a tudásunk. A kisgyerekek a körülöttük lévők viselkedéséből szűrik le, hogyan mennek a dolgok. Felépítik a képüket a felnőttvilágról, és később erre alapozzák a viselkedésüket (Gyarmathy Éva).
Cirkusz az iskolában. Egyik szakiskolás leány órám elején megemelt hangon közölte, nem fog tanulni, fáj a feje, elege van mindenkiből, csapkodni kezdett, stb. Kérdeztem van-e konkrét oka, hogy így kikelt magából. Kiderült, hogy előző órai szünetben a tornaterem előtt várakozva nyakon vágta egy nyolcadikos srác. Kérdeztem szólt-e a testnevelő tanárnak vagy az osztályfőnökének. Vállát rángatta, minek, úgyis kiiratkozik, dögöljön meg mindenki, ez a rákos iskola is (Pfeifer Erzsébet).
Minden érdeklődőt szeretettel vár a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület március 29-én 18 órakor a Villányi úti Konferenciaközpontban. Előadó: Sipos Zsóka, logopédus, okleveles gyógypedagógus, Meixner Alapítvány.