2012. április 20. péntek, 7:57
Antiszemitizmus, rasszizmus
Amikor aztán egy polgármesterrel, akinél éreztem az elutasítást a munkám iránt, leültem beszélgetni, és megkérdeztem, mi a gondjuk velem, már tudtam, valami nem stimmel. Pedig ez sem most volt. Azt válaszolta ugyanis, hogy a zsidó kapcsolataim a baj. Aztán, gondolom, látva arcomon az elképedést, hozzátette: na, neki személy szerint semmi baja velük, de itt a házban sokaknak szemet szúr…és ő csak figyelmeztet…(L. Ritók Nóra)
Végső soron mire tanítjuk a diákokat: félni, támadni, védekezni? Elég fejből felmondani a homo mensura tételt ahhoz, hogy jól feleljek? Vagy valami egyéb is kell az érettséghez?
Mi, pedagógusok érettek vagyunk? Vajon hogyan felelünk nap, mint nap a tantermekben, az iskolai folyosókon, igazgatói irodákban a Königsbergi remete második kérdésére: arra, hogy mit kell tennünk? (Imre Katalin)
Nagy vihart kavar egy toleranciára tanító mesekönyv. Nem kötelező olvasmány, aki akarja megveszi, elolvassa, felolvassa. Akit nem érdekel a téma, nem veszi meg. Akkor miért a nagy fogcsikorgatás, hogy politikust könyvtépésre, pszichológus professzort szájtépésre késztet? Annyi, meg annyi királylányos/királyfis mese mellett, miért tragikus sokak számára egy királyfis/királyfis mese? 
Bár a nyelvi alapú diszkrimináció (más néven: lingvicizmus) népszerű téma a nyelvészek és szociológusok körében, mégsem tudunk róla eleget. Ezen hiányosságon próbál enyhíteni egy 4 ország magyartanárait vizsgáló kutatás, melynek eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy az iskolai sikertelenségben döntő szerepe van nemcsak a nyelvi hátránynak, hanem annak is, ahogy ezt a pedagógusok megítélik és beleszámítják az értékelésükbe (Jánk István).
Amikor Jézust fiatal jogvélő aktivisták arról faggatták, hogy ki is az ő felebarátjuk, Jézus a következő történetet mesélte nekik (Kamarás István).
Nem tudom, sokszor mi a nehezebb. Partnerré tenni a szegregátumban élő szülőket, vagy a belefáradt, fásult, eszköztelen pedagógusokat. Most úgy tűnik, a szülőkkel sikeresebbek vagyunk. Mert ők most jobban szerepeltek. Képesek voltak jól kérdezni. Megfelelő hangnemben, a problémára fókuszálva. (L. Ritók Nóra)
Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub idei első bemutatójára. A vadászat című dán film egy ártatlanul meghurcolt pedagógusról szól, akinek az élete egy óvodás kislány apró füllentésének hatására válik pokollá. A gyermeki hazugság visszafordíhatatlan károkat okozva szabadul el, a korábban közmegbecsülésnek örvendő Lucas üldözött páriává válik.(Időpont: október 1. kedd 17. óra 30. Helyszín KINO CAFÉ, 1137 Budapest, Szent István krt. 16.) 
Február 2-án, szombaton 16 órától kerül sor az OFOE Filmklub 2. találkozójára a Kino Moziban (Budapest, Szent István krt. 16.), amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket. Ez alkalommal a Szesztolvajok című, 2012-ben angol-francia-belga-olasz koprodukcióban készült vígjátékot nézzük meg.
Nemrég nyert az egyik fiúcska, nemzetközi pályázaton, rangos díjat. Boldogok voltunk, ez mindannyiunk öröme, nemcsak az Igazgyönggyé, hanem az általános iskoláé, sőt a településé, meg persze a családé is. Vitték hát fel az általános iskolába az oklevelet, fénymásolva is, hogy kikerülhessen a faliújságra, rajta a díjazott neve mellett japán írásjelekkel a szöveg. „ Minek tennénk ki? Úgy sem tudja senki elolvasni…” – törte le az örömöt könyörtelenül a tanár. (L. Ritók Nóra)
