|
|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep          |
„Aztán kezdi érteni, hogy ez nem az, amit ő szeretne. Mert ő kőműves szeretne lenni. Mesterkőműves. De innen nem lehet. Egyeztetés, patronáló tanár, korrepetálás, gyakorlóhely keresése stb. Szinte csoda, de sikerül. Átmehet a másik tagozatra.” (L. Ritók Nóra)
„A gyerekek a suliban esznek, a HH-s tanulók ingyen, hatodikig, a hetedikeseknek-nyolcadikosoknak 50%-os térítést ír elő a törvény. Ám a szülő nem fizet. Nem tud, nem bír. Kényszertársulás. A közös iskolának helyszínt adó falu a maga gyerekeinek is alig bírja kiegészíteni a szolgáltatások árát, nemhogy a szomszéd faluban lakóknak. A gyerek tehát nem eszik.”
„Nap mint nap tapasztalom közvetlen környezetemben, hogy a mélyszegénységben élőknek esélyük, sőt reményük sincs a minőségi életre. Ismerem az oktatás, a szociális szféra és az egészségügy egymással párhuzamosan futó, egymást erősíteni képtelen programjait. Érzékelem a hivatali és az emberi szemlélet között tátongó mérhetetlen űrt. Azt akarom, hogy változzanak a dolgok, ezért kezdtem írni ezt a naplót.” (L. Ritók Nóra)
„Aki a harmadik generáció óta munkanélküli családban él, azt nem fogja motiválni sem a jól felszerelt iskola, sem az új módszerek. Innen nagyon nehéz csillogó szemmel, tudásvággyal, pozitív jövőképpel indulni reggelente. Az is csoda, hogy ezekből a családokból csak annyi problémával jönnek, amennyivel megérkeznek hozzánk. Innen, így nincs kiút.” (L. Ritók Nóra)
Az iskola világa szigorúan társadalomkutatási szempontból tekintve végtelen horizontokat kínáló terület. A közoktatás rendszere minden társadalmi réteget, csoportot érint, benne megtalálhatók a legkülönbözőbb életkorú emberek. Mint intézmény ezer szállal kapcsolódik a társadalom világához. Az elmúlt évek vizsgálatai három nagyon fontos területet érintettek: ezek a társadalmi és állampolgári nevelés, az esélyegyenlőség, valamint a személyiség- és a közösségfejlesztés kérdésköre.
A tehetség fogalmának értelmezéséről, fejlesztésének iskolai és iskolán kívüli lehetőségeiről, a tehetség és az életben való boldogulás viszonyáról időről időre fellángolnak a viták. Milyen életkorban választhatók ki jó eséllyel a valamilyen területen kiemelkedő képességűek? Milyen életkorban kell és lehet fejleszteni bizonyos speciális képességeket? Mi történik azokkal a gyerekekkel és fiatalokkal, akik valami okból nem kapnak esélyt a speciális fejlesztésre? Ki és hogyan támogassa azokat a gyerekeket és fiatalokat, akik kiemelkedő képességűnek, tehetségesnek bizonyulnak? Elképzelhető-e egyáltalán esélyegyenlőség ezen a területen?