Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. december 16. szerda, 5:54

Esélyegyenlőségi napló, 4. rész

Mesterkőműves

A szerző, L. Ritók Nóra leveléből: „Akkor itt a decemberi. Kicsit vidámabb, legalábbis egy személyt illetően, de hát mindjárt itt a karácsony… Én még nem vagyok az. Fura, de az adományozás az utóbbi egy évben nem tölt el örömmel, inkább végtelen szomorúsággal. Pedig örömöt szerzünk vele, és mégis… Ma is találtam gyereket mezítláb az utcán.”

2009. december

A fiú most 18 éves. SNI. Az volt elsőtől, egyből oda javasolták az óvoda után. Cigány, halmozottan hátrányos helyzetű. Három testvére van. Elvégezte az általánost a szegregált iskolában. Jó eredménnyel. Rajzban nagyon jó, színvilága, grafikai érzékenysége egészen különleges, sok rajzpályázat nyertese, ma is szívesen alkot.

Az általános után a speciális szakiskola jött. Jó lesz az, együtt marad a többiekkel, és majd szakmát tanul. Lehet akár kárpitos is. A bátyja is ott végzett, igaz, azóta munkanélküli.

Aztán kezdi érteni, hogy ez nem az, amit ő szeretne. Mert ő kőműves szeretne lenni. Mesterkőműves. De innen nem lehet. Egyeztetés, patronáló tanár, korrepetálás, gyakorlóhely keresése stb. Szinte csoda, de sikerül. Átmehet a másik tagozatra. Boldog, tanul, élvezi. Álmodik és akar. Nagyon. Jó kőműves lenni. És megy neki.

Nem csak ez, más is.

A másik nagy álom, a jogosítvány megszerzése. Első lépésként november végén, elsőre, sikeres, három hibapontos KRESZ vizsgát tesz. A vizsga számítógéppel történik, érintőképernyős megoldásban, teszttel. És megcsinálja. Ő, akit az oktatási rendszer enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített idáig. Visszahelyezhetetlenül.

Neki sikerülni fog az álmait valóra váltani. De sokaknak nem. Vajon hányan kényszerültek kényszerpályára? Belőlük mi lehetett volna?

Karcsi

L. Ritók Nóra

4 üzenet

  1. Juli szerint:

    Feltétlenül kísérjétek figyelemmel a Nyomor széle blogot, aminek a linkjét az esélyegyenlőségi napló e részletéhez kapcsolva ajánljuk.

  2. L. Rirók Nóra szerint:

    Köszönöm mindenkinek, aki közületek az Fn. blogjában is reagál. Itt, kisebb körben, de védve voltunk a szélsőséges véleményektől. Ott, nagyobb a nyilvánosság, de több a csőlátó, durva hozzászóló is. Néha beleborzongok…. és nem tudom, ki gördít nagyobb akadályokat a közeledés felé a kisebbségi, vagy a többségi társadalom.De hiszek abban, hogy az értelmes hozzászólások lassan kiszorítják az értelmetleneket. Köszönöm, hogy ebben segítetek!

  3. Vajda Zsuzsanna szerint:

    A példa nem éppen azt bizonyítja, hogy a "szegregált" iskolában nem fejlődnek a gyerekek, hiszen ez a fiú éppen oda járt. A szegregált iskolák közül jónéhány, amelyeket most perrel bezárnak, kis létszámmal, lelkiismeretes és hozzáértő tanári gárdával működött, akik személyesen is ismerték a tanítványokat, már a szülőket is tanították. Ilyen volt például a nyíregyházai Huszár utca, vagy a miskolci József Attila, mindkettőben személyesen jártam, beszélgettem szülőkkel, pedagógusokkal, gyerekekkel. Az erőltetett és mechanikus integráció szerintem embertelen. Nagyon kártékony dogmává emelni egy módszert, ami bizonyos körülmények között működik, máskor nem. Rengeteg hamis információ kering az iskolabuszozás, erőltetett integráció amerikai következményeiről, a kritikai irodalom pedig nem kerül be. Abban, hogy ennyire kiéleződtek a konfliktusok a cigányok és a nem cigányok között, nagy szerepet játszik a személytelen integráció erőltetése. Például Hódmezővásárhelyen nemrég cigányellenes feliratok jelentek meg a házak falain, ez részben annak a következménye, hogy az iskolákat újrakörzetesítették, egyenletesen elosztották a roma gyerekeket az iskolák között. A hasonló mérnöki megoldások nem alkalmazhatók emberekre, akiknek barátai, kapcsolatai, kötődései vannak. Az is nehezen érthető, miért jó a szegregáció egy durvább formáját a tantermen belül újratermelni? Az egész kampány csakis arra jó, hogy leplezze: az ország több százezer lakója rettenetes nyomorban él. Nevetséges ötlet, hogy ezzel az iskola szembe tud szállni.

  4. L. Ritók Nóra szerint:

    Bizonyára vannak jól működő szegregált iskolák is. Ez nem az. Amikor ez a fiú kezdte, még tele volt olyan cigánygyerekekkel, akik oktathatók lettek volna, felzárkóztatással, differenciálással normál iskolában is. Ha a rendszer erőfeszítéseket tett volna ezért.És meggyőződésem, hogy nem ő az egyetlen, aki ennek az áldozata. Az írás erről szól, hogy a mostani élete, eredményei igazolják ezt.
    Ma már más a kép. Ebben az iskolában már tavaly sem indult első osztály. Nem tudom, hova lettek most azok a gyerekek, akiket eddig minden különösebb szívbaj nélkül ide javasoltak… Vagyis tudom, őket integrálták. Most ész nélkül, odatéve azt is, akinek a kislétszámú osztály, megfelelő szakemberekkel jobb fejlesztést nyújtana. Ott is, ahol nincs megfeleő szakember. Akit a nagyobb településen egy iskola sem fogadott, azzal a szülők megkeresték a környező falvakat, ahol küszködnek a kevés gyerek miatt, fenyegeti őket a bezárás, összevonás, oda őket is befogadták. Fejlesztés? Az, csak amennyire tellik. Létszám, az van. Most ez a kép errefele az SNI-vel.
    Jó hallani olyanról, ahol müködtek, vagy működnek olyanok, ahol a gyerek a fontos. Még akkor is, ha SNI.
    És azt hiszem, mégiscsak van az iskolának is felelőssége ebben az egészben. Ha mással nem, akkor azzal, hogy asszisztálunk valamihez, amivel nem értünk egyet.És ez is felelősség, nem?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep