Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. november 23. hétfő, 11:14

Esélyegyenlőségi napló, 3. rész

A gyerek tehát nem eszik

2009. november

Fura dolgokat deríthet ki manapság egy egyszerűnek tűnő alkotófeladat is. Az egyik foglalkozáson a művészetiben az álmokról volt szó, ki, miről álmodik, miről szeretne, hogyan lehetne ezt rajzban ábrázolni, stb. Az óra eleji felvezető beszélgetést egy kérdés állítja meg: „Ennivalóról lehet álmodni?”. Persze, lehet. Megy a munka, mindenki motiváltan alkot, ki utazásról, ki számítógépről, ki mesevilágról, ki pedig ennivalóról rajzol. Kenyérről, húsról, makaróniról, banánról. Egyszerű, hétköznapi vágyakról. Egy tányérról, teli mindenféle étellel. Jó lett a rajz. Talán túl jó is.

Aztán az ember tovább bogozza a kérdést, illetve a mögötte feszülő problémát. Mert probléma az van. És az eset nem egyedi.

A gyerek a szomszéd faluban lakik. Halmozottan hátrányos helyzetű. Hetedikes. Az iskola társulásban a szomszéd faluban van. A gyerekek a suliban esznek, a HH-s tanulók ingyen, hatodikig, a hetedikeseknek-nyolcadikosoknak 50%-os térítést ír elő a törvény. Ám a szülő nem fizet. Nem tud, nem bír. Sok ok miatt, munkanélküliség, segély, alkohol, kölcsönök, uzsora stb.

A gyerek tehát éhesen utazik reggelente busszal, a többiekkel, köztük hasonló helyzetben levő társaival. Kézenfekvő lenne, hogy a gyerek ehessen fizetés nélkül is, ha éhes. Ám a dolog nem ilyen egyszerű. A szülőfalu, ahol a gyerek lakik, egy fityinget sem ad a gyerekek oktatásához, ellátásához. Kényszertársulás. Itt nem bírták fenntartani, oda kellett a gyerek, hát legyen. De plusz támogatást nem adnak. Ha kellett a gyerek, kelljenek a problémái is. A közös iskolának helyszínt adó falu a maga gyerekeinek is alig bírja kiegészíteni a szolgáltatások árát, nemhogy a szomszéd faluban lakóknak…

Tehát a gyerek nem eszik. Sem ő, sem mások, mert nincsen egyedül. Irigy a kisöccsére, mert ő még alsós: ehet. És előbb ingerült, majd agresszív, figyelni képtelen, romlik az egyébként jó képességű gyerek tanulmányi eredménye, majd rendszeresen elszédül, sápadt, alultáplált lesz, a pedagógus kenyerére bízódva, aki a gyenge láncszem a történetben. Gyenge, mert nem bírja nézni. A hivatalnokok igen.

A történet a 2009/10-es tanévben játszódik, Magyarországon.

L. Ritók Nóra

Részlet a szerző leveléből: „Küldök egy fotót is. A címe: Livi babát kapott. (Szeptemberben vittem több ruhát, játékot, Toldra.) A jövő héten kaját osztunk. Leszerződtem az Élelmiszerbankkal, 250 fő kap így tartós élemiszert. Jó kis művészetoktatási feladat, ugye? A naplóban írtakkal kapcsolatban is próbálkoztam a Gyermekétkeztetési Alapítványnál. Kb. két hete, amint megtudtam ezt a dolgot. Még válaszra sem méltattak.”

6 üzenet

  1. zoldbeka szerint:

    Összedobtunk nekik (régen is, a múlt rendszerben) kenyeret, zsírt, vajat, mellé kés került, szünetben kente, ki éhes volt.
    Nem ez a probléma megoldása, nem a mi feladatunk, de elnézni a kis éhezőket, nem lehet. Elég, ha otthon nem jut, legalább az iskolában valami. A "szegény" maga is könnyebben ad, hamarabb nyílik meg a zseb – és még azzal sem kell foglalkozni, hogy Ferge "azt mondta", mi meg "ezt mondjuk" – így a politika…
    Egy egész társadalom szégyenének látlelete az írás!

  2. hanger szerint:

    ilyenkor minden tisztességes ember azt érzi, hogy adnia kell. segítenie kell. de sajnos az nem megoldás. a megoldás valahol egészen másutt van. bár tudnám, hogy hol!

  3. Juli szerint:

    A Nagyar Narancs legfrissebb számában izgalmas interjú olvasható Horváth Aladárral "Elvették a magyarságunkat" címmel, több ponton kapcsolódik az esélyegyenlőségi naplóhoz és a Terepmunka-mozaikhoz.

  4. csilla szerint:

    A ma legnagyobb problémáját abban látom, naív gondolkodóként és szajkózom: ha 0-6 éves gyermek nem eszik, biztos a hátránnyal indulás. Már nem evett a prenatális korban sem, vagy olyan egészségtelen levegőt szívott, amely kimutatható organikus eltérés nélkül garantálja számára az általunk bekategorizált, valamint finanszírozott BTMN-t. Hogyan lesz belőle tudatos, adózó, bennünket nyugdíjpénztárunkat eltartó szolidáris állampolgár? A mai Szempont műsorát nézve a férjem felvisított: Te ezt már mióta hajtod? A megoldást vártam a szociológus szájából, aki valóban nagy energiáról, akarásról, terepen eltöltött időről beszélt, de az volt a benyomásom, hogy mégsem látta a teljes valóságot a megoldás keresésében. Nem csak a falusi gyerek éhezik, a városi, paneli. Örültem, amikor azt mondta, hogy vitamint, fehérjét kell vinni a gyereknek, munkahelyet kell teremteni a szülőnek, DE: mi lesz azoknak a sorsa, akik ma 14-18 évesek. Még mindig nem esznek ingyen, rájuk még mindig alig vonatkozik alapítványi pályázati kedvezmény és ma holnap gyermekeket hoznak a világra. Sőt a már megszületett, még nem óvodás, nem bölcsődés éhezőkkel mi lesz? Mi lesz az SNI-vel, amikor unokatestvérek házasságát is deklarálta a törvény: beltenyészet, átörökített BTMN? A férjem mezőgazdász: falun alig van olyan terület, ahol az önkormányzatok földet, telket tudnának adni mezőgazdasági termelés hasznosítására. A kht-ban működtethető konyha alapgondolata nem rossz, de ki fog beszállítani: hát először nem a mélyszegény, a fokozatonkénti beindulás valóban jó ötlet, de idő:…. A falugazdászi hálózat szakembereinek valóban lesz erre ideje, hogy tanácsokkal lássa el, az amúgy már generációkkal ezelőtt megszűnő, földműves, állattartó hagyományok nélkül élő embertömeget? A falvakban a '80-as évektől kezdve alig maradt hagyománya a hagyományos falusi életmódnak. Hú annyi mindent meg kellene reformálni! ehhez mindenkinek nagyon össze kellene fogni, mert ebből, így ….
    Indulna már el valami, sokkal inkább, mint a karácsony előtti adomány osztás és könnyes szemű tv-nézők az éhező gyermekek láttára.
    Társadalmi összefogás kellene. De hogy?

  5. Anna szerint:

    Jelentem, Keleten a helyzet változatlan, csak a határ csúszott le 5. osztályig: már ők sem kapnak enni. Ez hát a fejlődés vagy mi…

  6. Hegedűs László szerint:

    Tisztelt Kolléganő!
    Egyszer már írtam Önnek, most csak egy Freudi félreolvasásról szeretnék beszámolni. Ebben a cikkben "gyermekéheztetési alapítványt" olvastam. Igaz, rossz a szemem, és nem tettem föl a szemüveget, de azért mégis.
    Minden jót és sok sikert állhatatos munkájához.
    Oscar

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep