2018. április 3. kedd, 19:42
What the vak! Juhász Tomi – Vaklárma (A Magyar Színház ajánlata)
A fővárosi Magyar Színház által ajánlott projekt célja közelebb hozni a diákokhoz a fogyatékosság, a tolerancia, az elfogadás problémáját. A diákok egy, korban hozzájuk közel álló fiatallal találkozhatnak, aki pontosan olyan, mint ők: érik örömök és csalódások, tanul, bulizik, és közben igyekszik megvalósítani saját álmait. Történetesen vak. De ezzel épp úgy együtt lehet élni, mint bármilyen más problémával. A programot a színháznál lehet megrendelni.
A Láthatatlan Kiállítás a felmerülő igényeket kielégítendő, összeállította online iskolai, óvodai programját, melynek keretén belül lehetőség van "élőben" találkozni olyan látássérült személyekkel, akik a Láthatatlan Kiállításon vezetnek túrákat. A jelen helyzetre való tekintettel azonban, most más tartalommal, de mégis láthatóvá teszik a láthatatlant – rendhagyó módon otthonról, online.
"Kellene valami program. Ahova elvihetem őket, ahol biztonságban vannak. Ahol valami érdekeset tanulnak anélkül, hogy iskolaszagú lenne." Ha ilyesmin gondolkozik osztályfőnökként, pedagógusként, talán tudunk segíteni a megoldásban. A Láthatatlan Kiállítás különleges tapasztalatszerzés lehetőségét kínálja (Szabó Anna).
2018. december – 2019. június között a MáSzínházban ismét lehetőséget biztosítunk diákközösségek számára, hogy kedvezményes feltételekkel vegyenek részt a KépMás – Próbálom túlkiabálni magam című inkluzív színházi előadáson és az előadáshoz kapcsolódó előkészítő és feldolgozó foglalkozásokon. Pályázzatok és legyetek része valami MÁSnak!
Nádudvari Péter kollégánk két évvel ezelőtt egy súlyos betegséggel küzdő tanítványáért, Katona Miklós Patrikért (Mikiért) futott ultramaratonokat. Miki célja most az, hogy sporttal segíthessen sorstársain, akik – hozzá hasonlóan – súlyos betegséggel küzdenek. Ebben is segítségére van egykori tanára, akivel egy futókocsi segítségével közösen állnak rajthoz a versenyeken figyelemfelhívó, adománygyűjtő célból.
Második alkalommal hirdet pályázatot a MáSzínház KépMás – Próbálom túlkiabálni magam inkluzív előadásának térítésmentes megtekintésére középiskolai osztályoknak. A dráma, amelyben három értelmi fogyatékossággal élő és két ép színésznő játszik, a női szerepek és a fogyatékosság viszonyát járja körül. A Swimathon kampány keretében több mint 3 millió forintot gyűjtő szervezet az előadást követően egy feldolgozó foglalkozást is tart a diákoknak, szintén ingyenesen. Jelentkezési határidő: 2018. január 19. 22.00 óra.
Ezen a munkahelyen a dolgozók többsége, valamilyen fogyatékossággal élő volt: többnyire vakok és siketek. Furcsa érzés kerített hatalmába, hogy ilyen emberek között kell megfelelnem. Semmi alázat nem volt bennem, de ahogy telt az idő, csodálni kezdtem ezeket az embereket, Gyakran időztem egy-egy műhelyben figyelve a munkafolyamatokat. Az állam leesett például a vakok precizitásán, lenyűgözött, hogy a fogyatékosságuk ellenére sok egészséges embert lepipáltak volna (H.R.).
Nádudvari Péter munkáját 2012 óta jótékonysági, figyelemfelhívó és adománygyűjtő hobbisportolói tevékenységgel egészíti ki. Jelenleg 10 éves, kisagyi sorvadásban szenvedő diákja számára segít adományokat gyűjteni sporttevékenységével. Tagja a Trizoli Jótifuti Egyesületnek, amely azzal a céllal jött létre, hogy támogassa a fogyatékkal élőket és a mozgássérülteket.
Ma az iskolák többsége egy álszent, ugyanakkor nem alap nélküli, demagóg szöveg csapdájában él: fogyatékkal élőket csak integráltan lehet nevelni, mert úgy hatékonyabb. Hazug az állítás. Milyen fogyatékkal él? Mert ha érzékszervi vagy testi fogyatékos, akkor legalább az intellektusa ép, és az osztály tud együtt haladni még akkor is, ha nincsenek speciális eszközök, nincs a pedagógusnak segítsége, szakmai tudása hozzá stb. Azért hazug, mert ez az erőltetett, integrációnak nevezett folyamat Magyarországon a szükséges feltételek nélkül, csak papíron zajlik. (Leiner Károly)