2005. július 31. vasárnap, 23:59
Eligazodás a társadalomban, a világban: Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok
Szabó Ildikó Eligazodás a társadalomban, a világban Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 6. Szépirodalmi művek társadalmi problémák megértésének szolgálatában Példa egy novella feldolgozására Rákosy Gergely: Kész őrület A dromedár lefelé jött az utcán, a fiú meg vele szemben, fölfelé. A dromedár igazi dromedár volt, olyan, aki ha eléd áll, eltakarja baromian széles hátával az eget, […]
„Az embernek nem kell mindig jól járnia! Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülnie! Aki ezt a kényszert el tudja engedni, az belsőleg nagyon szabad lesz. Az élet hosszú, bele kell, hogy férjenek vereségek, összeomlások, újrakezdések is. És ennek során új aspektusai nyílnak meg a dolgoknak, olyanok, amelyeket csak alulnézetből lehet látni.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.
„Ugyanolyan veréb maradt, mint korábban volt. Szökdécselt, csipogott, falt. Csak éppen csuklyás veréb lett belőle a horda szemében. Idegen, más, mint a többiek...” A Konrad Lorenz-szemelvényt 12 évesnél idősebb gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk az idegenséggel szembeni ösztönös ellenszenv és a tolerancia témakörének feldolgozására.
„Képes a legjobb barátod így szólni? Bocs, hogy kibeszéltelek a hátad mögött, Bocs, hogy nem hívtalak meg a bulimra,
Bocs, hogy fütyültem a születésnapodra,
Azt hittem, dobtál engem... Az enyém igen.” Bernard Young A legjobb barát című versét 12–14 éves gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk – beszélgetésre.
A szerző főiskolai hallgató. Tanulmányában az irodalmi művek erkölcsi nevelő hatására alapozva arra tesz javaslatot, miként dolgozható fel a Quo Vadis című regény etikai problémák osztályközösségben való megvitatására. Mert, mint írja, „ez a regény a maga nagyon is »multikulturális« történelmi és társadalmi közegével a posztmodern kor betegségeinek szinte valamennyi tünetét felmutatja”.
A szerző különösen izgalmas feladatra vállalkozik: Kőszegi Imre A diákszázad becsülete című, talán kevéssé ismert regényének elemzése kapcsán többek között arra keresi a választ, hogy meddig terjed a tanár felelőssége diákjai értékrendjének formálásában; joga van-e a pedagógusnak úgymond ráerőltetni nézeteit tanítványaira, s milyen következményekkel járhat, ha ezt megteszi.
Salamon király híres volt bölcsességéről, igazságos ítéleteiről. Egy napon két asszony jelent meg előtte. Az egyikük a következőket mondta: „Uram, én és ez az asszony ugyanabban a házban lakunk. Nemrégen a világra hoztam egy fiút. Három nappal később neki is fia született. Az elmúlt éjszaka ennek az asszonynak meghalt a fia. Erre míg én aludtam, elvette a mellemről a fiamat, és a halott gyermeket fektette oda helyette.” A másik asszony azonban ellene szólt: „Hazudsz!...” A történet feldolgozását tíz éven felüli tanulóknak ajánljuk.
„Thetisz istennő és Peleusz király lakodalmára hivatalos volt valamennyi isten, egyedül Eriszt, a viszály istennőjét szerették volna távol tartani a menyegzőtől. Erisz nagyon megharagudott ezért, és a maga módján állt bosszút. Egy aranyalmát dobott az isteni násznép közé ezzel a felírással: A legszebbnek...” A mitológiai történet feldolgozását tíz éven felüli tanulóknak ajánljuk.
„Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bánts másokat! Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted!...” Robert Fulghum gondolatát tízéves kortól ajánljuk.