Digitális történetmesélés az oktatási – nevelési folyamatban

7. A DST integrálása az angol mint első idegen nyelv oktatásának módszertanába

Diákjaim a 21. század gyermekei, egész más a gondolkodásmódjuk, mint azoké volt, akikkel pályám elején találkoztam. Mást tartanak érdekesnek, mást tartanak fontosnak, egészen másképp viszonyulnak a médiához: más tartalmakat „fogyasztanak”, másképp is kezelik ezeket. Egy jó pedagógusnak ehhez alkalmazkodnia kell. Ars poetikám az, hogy ha már a kötelező tananyagot meg kell tanulniuk és ilyen sok időt kell az iskolában és iskolán kívül is tanulással tölteniük, miért ne tehetnék ezt örömmel. Több éve próbálkozom különböző eszközökkel és módszerekkel. Ezeket kipróbálás után vagy megtartom, vagy elvetem.

Az általam bemutatott projekt egy példa arra, hogyan lehet egy témát különböző módszerekkel körüljárni és feldolgozni. A módszerek szabadon változtathatók és szinte minden témakörben hasznosíthatók. A témakörök megtanulása mellett fejleszti a személyiséget, szociális érzékenységet, felelősségérzetet és nem utolsó sorban a többi tantárgy ismereteit is ki lehet egészíteni, vagy fordítva: a többi tantárgy előzetes ismereteit lehet beépíteni az adott projektbe. A tanulók a munka során tanulási stratégiákat sajátítanak el, úgynevezett eszköztudáshoz jutnak. Ezt a fajta ismeretet is fel tudják használni iskolai munkájuk során, vagy a későbbiekben, amikor dolgozni kezdenek. Ez a fajta együttműködés főként olyan nyelvi csoportoknál ajánlott, ahol a heti óraszám viszonylag magas.

A projekt egy 11. évfolyamos nyelvi tagozatos osztályban valósult meg. A csoport nyelvtudása B1+-B2 szinten van. A tanulók a témakör feldolgozása során különböző munkaszervezési formákban dolgoznak. A tanulási folyamatban a tanárnak elsősorban facilitátor szerepe van: irányítja a munkát, visszajelzéseket ad, az esetleges hibákra felhívja a figyelmet és kiveszi a részét az értékelésből is. De hagyja a tanulói kreativitást is érvényesülni. A projektből a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témakörét emeltem ki.

Az egyes lépések során igyekszem a módszereket úgy megválogatni, hogy lehetőség szerint minden nyelvi készség fejlesztésre kerüljön. A projekt a digitális történetmesélés módszerére épül, de lényege az, hogy a DST-t nem önmagában, hanem más módszerekkel együtt alkalmazzuk.

A projekt egésze egy hét alatt valósult meg. A mi esetünkben a konkrét munkát megelőzte egy ún. bemeneti mérés, melynek célja a tanulók szókincsének, szövegértésének felmérése a téma feldolgozása előtt.

A projekt több pályázaton is eredményesen szerepelt. A NYESZE Mattheidesz Mária nevével fémjelzett pályázaton oklevelet, a Tempus Közalapítvány által kiírt Digitális Pedagógus Díjért kiírt pályázaton szintén oklevelet nyert és felkerült a Tempus Digitális Módszertár módszertani ötletgyűjteményébe.)

A témakör feldolgozásának menete

A digitális történeteket a diákok nagyrészt a tanítás után, otthon készítik, a projekt megvalósítása alatt egyetlen órát kapnak a „storyboard” összeállítására. A projekt utolsó három órája a történetek megtekintése, feldolgozása, értékelése és a témakört lezáró ún. „kimeneti mérés”, értékelés, visszacsatolás.

A digitális történetmesélés videójának elkészítése a következő szakaszokból áll:

1. jogtiszta képek gyűjtése,
2. szöveg és zene (esetleg egyéb hanghatások) összeállítása,
3. storyboard, azaz a képek és a hangok összeillesztése,
4. a videó megszerkesztése,
5. a videó bemutatása.

A videók témakörei (Az egyes témakörökön két-két páros dolgozik):

1. legsúlyosabb természeti problémáink;
2. alternatív energia;
3. újrahasznosítás;
4. mit tehetünk hétköznapi emberként környezetünk védelmében?

Ütemterv

1. A tanulók előzetes ismereteinek felmérése (szókincs, a témával kapcsolatos általános ismeretek), a digitális történetmesélés során feldolgozandó témák kiosztása. A történeteken párok dolgoznak, a munka felosztásában ketten állapodnak meg. A történetek értékelési szempontjait előzetesen megkapják, a részfeladatok elkészítésének valamennyi határidejében megállapodunk.

2. New English File Upper-Intermediate¹ – File 3b – „Storm clouds on the horizon” – bevezetés. Pármunka: szókincs, jövő idő, probléma felvetése. Csoportmunka: Hogy képzelitek el a világot 20 év múlva? Offline vita: mit tartotok elképzelhetőnek a felsoroltak közül? Mivel értetek egyet a megoldási javaslatok közül? Online vita tricider² alkalmazásával, mobiltelefonok segítségével. Hallott szöveg értése: Barbara dilemmája.

3. Gondolattérkép készítése: problémák és megoldási lehetőségek. Offline csoportmunka. (Megfelelő technikai háttér esetén lehetőség van online gondolattérkép készítésére is – a következő programok felhasználásával: https://bubbl.us/, http://www.wisemapping.com/, és még sok más alkalmazás segítségével.)

4. Az eddig tanultak rendszerezése minden nyelvi készség bevonásával: önálló témakifejtés képek alapján: olvasott szöveg értése, szituációs gyakorlat párokban és négyfős csoportokban, fogalmazás írása.

5. A projekt legfontosabb része: az elkészült történetek megtekintése. A két tanítási órán nyolc videót tekintünk meg, mind a négy témakört érintve. Az órákon a diákok a következő feladatokat oldják meg:

• A témával kapcsolatos asszociációk rövid videó segítségével – frontális munka, asszociációs feladat 3 fős csoportokban: írjátok le az első 5 szót/kifejezést, ami a megtekintett videó kapcsán eszetekbe jut!
• A szókincs ellenőrzése párban – a feladat megoldása során legjobb eredményt elért páros jutalmat kap.
• Első videó megtekintése: a videót készítő páros összefoglalja a munkafolyamatot, beszél élményeiről és nehézségeiről, a videót szövegértést ellenőrző kérdések követik – frontális munka.
• A 2. videó megtekintése. Az első két videó a problémákról szól.
• Online vita – tricider- pármunkában számítógépeknél. További történetek megtekintése az elsőkhöz hasonló módon.
• Újabb gondolattérkép készítése – táblánál. A feladat a megtekintett videókból szerzett ismeretanyagra épül. Problémák, megoldási lehetőségek, alternatívák.
• Csoportmunka: problémamegoldó feladat. A csoportok 4-4 főből állnak. Minden témakör képviselteti magát: problémák, alternatív energia, újrahasznosítás, hétköznapi emberek lehetőségei. A tervek elkészítésére 10 perc áll rendelkezésre. Az elkészült terveket a csoport többi tagjának szóban be kell mutatni, és választásaikat indokolni. A terveket a táblára felragasztjuk és mindenki értékel: az általa legjobbnak tartott tervezetet megjelöli. A győztes jutalmat kap.
• Lezárás: az elkészült videók anyagából összeállított kvíz megoldása párokban számítógépeknél, quizziz³ alkalmazásával. A párok véletlenszerűen jönnek létre, kártyákat húznak és meg kell találniuk azt a személyt, aki ugyanolyan kártyával rendelkezik. A kvíz megoldására kötött idő áll rendelkezésre; az igaz/hamis állítások eldöntésére 20, a feleletválasztós kérdésekre 30 másodperc, de a rendszer a gyorsabb válaszokat extra pontokkal jutalmazza.

6. Összegzés, kimeneti mérés.

2., Az együttműködés formái

A) online együttműködés:

• Tanári-tanulói együttműködés: Scoology⁴ keretrendszer – előnye: tananyagot, információt tudok feltölteni, a tanulók megtanulják, hogy a feltöltendő feladatokat határidőre el kell készíteni, elért eredményeikről folyamatos visszajelzést kapnak. Nagyon egyszerűen kezelhető, ingyenes, alkalmazása egyszerű, semmiféle különleges kompetenciát nem igényel.
• Google dokumentum – akár iskolában, akár otthon lehetővé teszi egy-egy közösen elkészítendő dokumentum megszerkesztését. A projekt során az éppen aktuálisan elkészítendő feladathoz én hoztam létre a dokumentumokat és osztottam meg azokkal, akik az aktuális feladaton együtt dolgoztak. Előnye: a munkafolyamatot végig tudom kísérni, a csoportos munka értékelésénél figyelembe tudom venni, ki mennyit dolgozott.
• Gmail-levelezés, drive – alkalmas a folyamatos kapcsolattartásra, támogatásra. Az elkészült munkák a Scoology felületén kívül a drive segítségével is megoszthatók.
• Facebook – folyamatos kapcsolattartás a csoporttal. Ha a leveleiket nem is, de a Facebook üzeneteiket folyamatosan szemmel tartják.
• Tricider – bármilyen munkaszervezési formában alkalmazható – egyénileg, párban, nagyobb csoportokban. Azonnali visszajelzést ad, további viták kezdeményezhetők. Használható telefonokon, tableteken és asztali gépeken is.
• Quizziz – elsősorban egyéni és páros vagy kiscsoportos formákban használható ráhangoló, motiváló, rendszerező, számonkérő feladatok megoldásához. Szintén mindenki számára látható azonnali visszajelzést ad.

B., Offline együttműködés:

• frontális munka, plénum (folyamatos párbeszéd tanár és tanulók között),
• pármunka – pl. szókincs ismétlésére megoldott feladat, kvíz-kérdések,
• csoportmunka – pl. asszociációs feladat videó alapján, problémamegoldás,
• együttműködés párok, illetve csoportok között – pl. rendszerező mindmap készítése a táblánál
• A megfelelő munkaszervezési mód kiválasztása a tanár felelőssége. Saját munkám során igyekszem úgy szervezni a munkát, hogy mindenkinek módja legyen mindenkivel együttműködni. Ez a törekvés ebben a projektben ez maximálisan megvalósult.

3. Összegzés, értékelés

A bemutatott projekt előnyei a következők:

• a módszer különböző elemei szabadon variálhatók, az adott témához/feladathoz adaptálhatók;
• a módszereket szinte minden tantárgy esetében, idegen nyelvnél majdnem minden nyelvi szinten alkalmazni lehet, megfelelő módon beépíthetők a tanulási/tanítási folyamatba;
• a tanulók számára a tananyag sokkal vonzóbb, mivel maguk is részesei a feldolgozásnak;
• a hagyományos módszerekhez képest sokkal jobban elmélyülnek a feladatokban, ezzel az ismereteik is szélesebb körűvé válnak;
• az adott tárgyból gyengébb tanulók is nagyon szép eredményeket érnek el ezekben a feladatokban, alkalmat kapnak kreativitásuk kibontakoztatására, sikerélményhez jutnak.

A bemutatott projekt során az alábbi tantárgyak ismereteit alkalmaztuk: angol nyelv, informatika, biológia, földrajz, társadalomismeret, osztályfőnöki, rajz- és műalkotások elemzése, vizuális kultúra.

Az órák során fejlesztésre került kulcskompetenciák: hatékony és önálló tanulás, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség.

Fontosnak tartom a tanulók bevonását az értékelési folyamatba. A projekt folyamán két esetben kaptak erre lehetőséget: a videókat (az értékelő lapokat ld. a 10. számú mellékletben) és a csoportmunka tervezetét értékelték.

Egy-egy projekt esetén az együttműködés kiterjeszthető egy osztályon belül különböző tantárgyakra, különböző tanítási órákon, egy-egy évfolyamra, vagy adott témában iskolák közötti együttműködés is lehetséges.

Az ötletek, feldolgozásra alkalmas témák és lehetőségek tára végtelen.

Csak bele kell kezdeni a megvalósításba!

Kasné Havas Erika

Az ELTE BTK orosz-történelem, majd angol nyelvtanári szakán végeztem. A budapesti Corvin Mátyás Gimnáziumban tanítok angol nyelvet és történelmet, ezen kívül TELC vizsgáztatóként dolgozom.

2016 óta innovativ mesterpedagógus vagyok. Mesterprogramom fő célkitűzései az IKT eszközök használatának elterjesztése, azok egyéb tanítási módszerekkel való integrálása, a tanulói motiváció növelése, az idegen nyelv osztálytermen kívüli használatának ösztönzése.

Aki alaposabban akar tájékozódnia a témával, illetve a metodikával kapcsolatban, olvassa el Kasné Havas Erika esettanulmányát. Környezetvédelem, környezettudatosság az angol nyelvórán (B2) – A digitális történetmesélés mint a tanulói online-offline együttműködés jó módszere. In: Lanszki Anita (szerk.): Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban. Líceum Kiadó. Eger.

¹Clive Oxenden-Christina Latham-Koenig: New English File Upper-Intermediate Student’s Book – Oxford University Press, 2012. pp.42-43.

²www.tricider.com

³https://quizizz.com/

⁴https://app.schoology.com/home