2011. augusztus 11. csütörtök, 7:49
Facebook-2011 – részletek Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra tanulmányából
Az online közösségi felületek megismerése a pedagógusok és szülők számára egyaránt kihívásokat jelentő feladat lehet. Szeretnénk megérteni, hogy mi vonzza ide naponta a gyermekeinket, diákjainkat, de mindaddig nem kapunk pontos választ ezekre a kérdésekre, amíg magunk nem válunk a folyamat résztvevőivé. Tudjuk, hogy amint belépünk ebbe a világba, egy olyan új helyzetben találjuk magunkat, amelyben a kezdetektől fogva alakulhat online személyiségünk – akár aktív felhasználók leszünk, akár csak csöndes megfigyelők.
Örülhetnénk is, hogy ma már kevésbé az a kérdés, hogyan fejlesszük gyermekeink kreativitását, sokkal inkább az, hogyan őrizzük meg. A környezeti változások részben elvégezték a dolgunkat, hallatlan kreatív potenciált szabadítva fel; ám ugyanezek a változások látható deficitet okoztak a megszokott iskolai készségek tekintetében. 
Tisztelt Osztályfőnök Kolléga!
Engedje meg, hogy az osztályfőnöki munkát színesítő, a tanulók tudását gazdagító programunkat ajánljam szíves figyelmükbe. Intézetünk, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával karöltve programot állított össze, amely a tanulóifjúság Európai Uniós ismereteit kívánja gazdagítani. 
Négyszázhetvenkilenc nem kötelezően előírt pedagógusi, illetve pedagógiai munkát segítő nevelési-oktatási álláshely megszüntetéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés június végén. A szerző egyike az állásukat vesztett szakembereknek.
A MESTERTANÁR videoportál a pedagógus tevékenységet segítő videofelvételeket és aktív online közösségi fórumot kínál pedagógushallgatók és gyakorló pedagógusok számára. A portált az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara alapította, létrejöttéhez a TÁMOP 4.2.1. pályázati program nyújtott támogatást. 
Arról, hogy mennyit olvasnak a fiatalok, meglehetősen pontos képet festenek a kutatások, és szintén képet kapunk arról, hogy mit olvasnak. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogyan olvasnak az újabb generációk. Valószínűnek tartom, hogy amit mint „kevesebb olvasást” vagy „az olvasás háttérbe szorulását” szoktunk azonosítani, amögött – legalábbis részben – megváltozott olvasási és gondolkodásbeli stratégiák állnak. 
A közép- és főiskolás diákok társadalmi célú reklámfilmjei rendkívül szellemesen jelenítik meg az esélyegyenlőség és a romaintegráció bonyolult problémakörét. Honlapunkon több tucat film közül mutatunk be hármat, abban a reményben, hogy minél több tanárhoz és diákhoz eljutva segítenek majd a szemléletformálásban. Taneszközként is felhasználhatók társadalomismeret, etika és/vagy osztályfőnöki órákon.
Az alternatív iskolák régóta dolgoznak a szabad órakerettel, amikor a tevékenység és a gyerekek állapota dönti el, meddig tartson egy óra. Ha nagyon belemerülnek, lehet 60 perc is. Ám ha negyed óra múlva érzékelhetően fáradtabbak, mint kellene, abbahagyják a tanulást, és pihennek, játszanak, vagy kimennek a szabadba. Náluk valahogy működik. A hagyományos oktatási rendszerbe talán sose fog beépülni. Most pláne nem. (L. Ritók Nóra)
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkárságáról levélben keresték meg az iskolafenntartó egyházakat, és a válaszok alapján előzetes összesítést készítettek arról, hogy szeptembertől hány, az előző tanévben még önkormányzati fenntartásban működő óvoda és iskola kerül át egyházi fenntartásba. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a legtöbb: 53 óvodát és iskolát a katolikus egyház veszi át. A reformátusok tizenkettőt, a baptisták hatot, az evangélikusok és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ötöt-ötöt.