2006. április 13. csütörtök, 13:32
Nem ördöngösség a szöveges értékelés
A Dinasztia Kiadó már 2004-ben, tehát nagyon időszerűen, a szöveges értékelés felmenő rendszerben való bevezetése előtt megjelentette
Osztályozás? Szöveges értékelés? című kötetét, amely gazdag elméleti és módszertani anyagával hasznos segítséget nyújt a szöveges értékelés rendszerén dolgozó tantestületeknek.
A Magyartanárok Egyesülete és a Krónika Nova Kiadó közös pályázatot írt ki magyartanárok részére. A pályázat célja, hogy minél több tanulmány szülessen az általános iskolában, a szakiskolában és a középiskolákban tanított vagy tanítható művek iskolai feldolgozásáról. A tanulmányok mellékletként tartalmazhatnak oktatási (segéd)anyagokat, óravázlatokat is. Beküldési határidő: 2006. szeptember 10. 
A mobilhasználat tiltása után a hordozható médialejátszókat is kiparancsolnák az iskolákból Bajorországban, mondván: ezek a készülékek is alkalmasak pornográf és erőszakos tartalmak tárolására, lejátszására. A tervvel szembeni legfontosabb ellenérv, hogy a készülékek kitiltása semmiféle pedagógiai célt nem segít megvalósítani.
A tartalomból: Akár helyben is megtekinthető a dolgozat – mármint az érettségi. A cikk szerzői az érettségi elnökök szemszögéből írnak az „új” érettségiről. • Milicz Ákos: Már megint hogy nézel ki? – melyben a szerző konkrét eseteken keresztül segít értelmezni a diákjogokat. • Bezár a büfé? – Farkas Ildikó cikkéből megtudható, hogy mikor kötelező bezáratni az iskolai büfét. 
Rákosy Gergely novellája klasszikus parabola: példázat, amely kiválóan alkalmas arra, hogy erkölcsi ítéleteket váltson ki olvasójából. Szereplői: az agresszor, az áldozat, a hős és a tömeg. A novella hátterében nem nehéz felismernünk Dávid és Góliát klasszikus történetét. A történet alapvető morális üzeneteit egyrészt az agresszív dromedár és az agressziót eltűrő tömeg, másrészt az agresszióval egyedül is szembeszegülő, magányos hős, a kis púpos ember hordozza.
Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közötti zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Az itt ismertetett vizsgálat az agresszivitásnak azt a formáját vette górcső alá, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és nincs nyilvánvaló kiváltó oka. 
Hála a médiának, terjed a gyermekek közötti erőszakos cselekmények híre, s az amúgy is hiszterizált légkörben különösen nagy visszhangot vált ki. A kapcsolódó (sajnos nem nagyszámú, de azért létező és tanulságos eredményeket hozó) kutatások tapasztalatai segíthetnek tágabb kontextusban és valamivel higgadtabban, objektívebben szemlélni a problémát.
Brutálisan megvertek és megrugdostak osztálytársai egy diákot egy debreceni iskolában. A tanulók rendszeresen verték társukat. Az egyik verést pedig rögzítették is egy mobiltelefon kamerájával. Az iskola igazgatója azt mondja, sem ő, sem kollégái nem tudtak arról, mit művelnek társukkal a hatodikos gyerekek a szünetekben. Az igazgató most vizsgálja az esetet, és büntetést ígér. A gyermekpszichológus szerint életre szóló lelki hatásai lehetnek az ilyen megaláztatásoknak.