2017. április 4. kedd, 21:23
Kerényi Kata: Nem tudom, hogyan kell másnak lenni (Könyvajánló – Avagy a nyugalom megzavarása)
Fájdalmas, de ha igazán azt akarod, hogy fájjon, nézzél a számok mögé. Sőt, a külső mögé, a "lemorzsolódás" szó mögé. Kevés ennél cinikusabb szót ismerek. Mint valami törmelékről, úgy szól a gyerekekről, fiatalokról, akiknek már kezdetben is alig van esélyük a méltó életre, akik sokszor már semmi mást nem akarnak, csak hogy hagyják őket végre békén, és csak élni akarnak. Nem, ez nem igaz, mert nem mindegyikük akar már élni sem (Gyarmathy Éva).
Az évad utolsó vetítésén, május 16-án egy 2015-ben készült skandináv (svéd-dán-norvég) filmet vetítünk. Egy svéd család néhány napot a francia Alpokban tölt. Minden tökéletes egészen addig, amíg egy hatalmas lavina el nem söpri a síparadicsom nagy részét. A család túléli a tragédiát, de az igazi dráma csak ekkor kezdődik. Östlund luxuskörnyezetben játszódó filmje nagy erővel mesél a "komfortos élet törékenységéről, a makulátlan felszín alatt tátongó űrről, a nagypolgári díszletekkel eltakart bizonytalanságról".
Tudjuk, hogy Magyarországon az iskolai teljesítményt leginkább a tanulók családi háttere magyarázza. Mégsem mondhatjuk azonban, hogy determinálja azt. Vannak ugyanis olyan iskolák, ahol rossz társadalmi hátterük ellenére is jól teljesítenek a gyerekek. Véleményed szerint bele lehet nyugodni abba, hogy az iskoláink egy része nem képes az ott tanulókat hozzásegíteni a felnőtt életben szükséges alapvető készségek megszerzéséhez? (Gönczöl Enikő)
Mi vagy ki áll valójában a "Kék bálna" csoport(ok)-játék mögött? Használ-e vagy inkább árt, amikor a média pánikot generálva foglalkozik a gyermeköngyilkosság témájával? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresik a választ az orosz médiában. Megkíséreltem összefoglalni a hazai tanulságtól sem mentes vitát (Lévai Julianna).
Az egészen kisbabák és kölyökkutyák még viszonylag mentesek a tapasztalatoktól, bizalommal és önbizalommal fordulnak a világ felé, de hamar kiderül számukra, hogy jobb lesz vigyázni. Szükség is van az óvatosságra, mert még ha a világ csupa jó szándékból állna, akkor is tele van veszélyekkel. A szocializáció során nem csak a saját élményeinken keresztül tanulunk, mások tapasztalatai révén is gazdagodik a tudásunk. A kisgyerekek a körülöttük lévők viselkedéséből szűrik le, hogyan mennek a dolgok. Felépítik a képüket a felnőttvilágról, és később erre alapozzák a viselkedésüket (Gyarmathy Éva).
H.Róbert egy félévvel ezelőtt azzal a kéréssel keresett meg bennünket , hogy valamilyen formában megoszthassa állami gondozásban eltöltött évei tapasztalatait és az azt követő időszak nehézségeit, kihívásait. "Ezzel az a legfőbb célom – írta –, hogy példát mutathassak azok számára, akik hasonló helyzetbe kerültek, vagy épp már kikerültek az állami gondozásból". Mivel a témát és a célt magunk is fontosnak tartjuk, úgy döntöttünk, hogy közre adjuk a történetét.
Egyszer például egy vacsora alkalmával arról volt szó, hogy mi lesz velünk, ha kikerülünk innen. Mindenki elmondta, mik a tervei, mitől fél, mitől nem stb. Akadt közöttünk olyan is, aki nagy mellénnyel állította, hogy kőgazdag lesz, senki nem fog az útjában állni, kemény lesz, mint a kád széle. Utáltam az ilyen brutál beszédet. Volt, aki innen ment katonának, de mentálisan nem bírta, és megszökött. Én baromira féltem: mi lesz, ha kikerülök innen (H.R.).
A Magyar Idők című napilapban ez év március 24-én jelent meg Romhányi Tamás Baloghné gyűrűje című riportja a következő indítással: Nyomortelepeken missziós küldetést teljesítő orvosok tapasztalatai szerint a legszegényebb családok sajátos nagyvonalúsággal bánnak az egészségükkel. Erre a cikkre reflektál Szabó Anna, vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó gyógypedagógus.
A február 2-i vetítésen ismét egy nemzetközi sikert aratott magyar filmet nézünk meg. Horváth Lili alkotása egy különös felnőtté válási történet, melyben egy olyan lánynak kell anyává érnie, akinek magának nem volt édesanyja. A film hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja felelőtlen kamasz, aki egy négyéves kisfiúért tartozik felelősséggel. 