Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. április 17. hétfő, 17:30

Neked mindegy? Nekem nem!

6. Iskolák a vonal alatt

Magyarországon – a 2011-2015 közötti öt év átlagát tekintve – 665 olyan általános iskola van, ahol a tanulók több mint fele rendszeresen nem éri el a nyolcadik osztály végére azt a képességszintet, amely a sikeres középiskolai tanulás feltétele. Tehát több mint 100 ezer magyar gyerek olyan intézménybe jár, ahonnan nem nagyon vezet út felfelé. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az általános iskolák egyharmada nem teljesíti azt, ami a legfontosabb feladata lenne – állítja egy közelmúltban megjelent tanulmány.

2015-ben

  • 29 ezer nyolcadikos diák (az általános iskolát akkor befejezők 39%-a) nem érte el az országos kompetenciamérés szövegértési tesztjén a 4. képességszintet.
  • 219 olyan magyar iskola volt, ahol a megelőző öt évben folyamatosan 50% felett volt a szövegértési teszt 4. szintje alatt teljesítő nyolcadikosok aránya.
  • 145 olyan iskola volt, ahol 90% vagy annál magasabb volt a 4. képességi szintet el nem érő nyolcadikos diákok aránya.

Tudjuk, hogy Magyarországon az iskolai teljesítményt leginkább a tanulók családi háttere magyarázza. Mégsem mondhatjuk azonban, hogy determinálja azt. Vannak ugyanis olyan iskolák, ahol rossz társadalmi hátterük ellenére is jól teljesítenek a gyerekek.

Egy tanuló képességszintje az a legmagasabb szint, amelyen a feladatok legalább felét meg tudja oldani az Országos Kompetenciamérés rendszerében. Azok a diákok, akik szövegértésből a 0-3. szint között teljesítenek, csak egyszerűbb szövegeket tudnak kezelni. Vissza tudnak keresni bennük információkat, de csak olyanokat, amelyek a kérdésben is kifejtett módon szerepelnek. A 4. képességszintet elérő diákok viszont már olyan kérdésekre is tudnak válaszolni, amelyekhez több helyen elszórtan szereplő információkat kell összegyűjteni, összekapcsolni, értelmezni, és felismerni az esetlegesen félrevezetőket. Nemcsak a szöveg egészének célját tudják felismerni, hanem azt is, hogy a részletek milyen funkciót töltenek be azon belül.

Szepesi Balázs és Herczeg Bálint gondolatait
kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
A 2017 márciusában megjelent „Ahonnan nem felfelé visz az út…” című
cikk itt érhető el.

Tényleg reménytelen?

Véleményed szerint bele lehet nyugodni abba, hogy az iskoláink egy része nem képes az ott tanulókat hozzásegíteni a felnőtt életben szükséges alapvető készségek megszerzéséhez?

Milyen okok húzódhatnak meg e kudarcok mögött? Mit csinálnak másképp a hátrányos helyzetű gyerekeket eredményesen tanító iskolákban?

Mit tehetnének a nehéz sorsú tanulók iskolai sikeressége érdekében az igazgatók, a tanfelügyelők és a tankerületi apparátus?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep