2011. április 3. vasárnap, 18:05
Közoktatásban használt fogalmaink: az „integráció”
Az erőltetett integráció ott, ahol eleve kudarcra van ítélve, több kárt okoz, mint hasznot: a kölcsönös alkalmazkodás helyett súlyos konfliktusokhoz vezet, tovább mélyíti azt az árkot, amit eleve betemetni lett volna hivatott. A magyar társadalom súlyos szociális állapota, helyzete már régóta nem teszi lehetővé a közoktatási intézményrendszer számára, hogy teljes körűen (mindenhol, vagy legalábbis a legtöbb intézményben) megvalósíthassa azt az "ideális" megoldást, amin a - különböző szociális helyzetű, s különböző fejlettségű tanulók- kölcsönös alkalmazkodásra épülő együttnevelését, együttoktatását, vagyis az integrációt értjük. (Csirmaz Mátyás)
Felnőtt egy generáció, amelynek a tagjai megtanulták, hogy szüleiket egy dolog motiválja: életben maradni máról holnapra. Ha úgy adódik hát munka nélkül is. Mindegy milyen áron. A szegénységből mára nyomor lett. A zárt telepek elkezdtek gettósodni. Külön morállal. Nincs valamid? Szerezd meg! Kirakatot be, kolbászt ki... (Pfeifer Erzsébet)
Beharangozó- Szembenézés önmagunkkal a portfólióban, hogyan lehet élmény a matekóra és mit keres a mosógép egy iskolában? Komoly, de olvasmányos tartalom, sokszínű cikkek, érdekes felütések (Fülöp Hajnalka).
Itt közöljük az Eötvös József Gimnázium Állásfoglalását, melyet elküldött a köznevelés döntéshozóinak, kulcsszereplőinek. Az állásfoglaláshoz egyre jelentősebb számban csatlakoznak az érintett állami iskolák (KLIK) pedagógusai, és egész nevelőtestületek.
A Felnőttképzési törvény a felnőttképző intézmények számára előírja a kötelezően vezetendő, nyilvántartandó dokumentumok körét. Ezek egyike az a dokumentum, ami bizonyítja, hogy a résztvevő felnőtt sikeresen letette a vizsgát, elvégezte a képzést. A cikksorozat második részében ezzel a dokumentációval foglalkozik a szerző, Csirmaz Mátyás.
Eltelt húsz év. A japánoknak, koreaiaknak, finneknek ennyi elég volt, hogy elinduljanak. Mi elherdáltuk. Szívesen belegondolnék, mi lett volna, ha a rendszerváltás első évei nem a harácsprivatizációról és társairól, hanem az iskola felépítéséről szólt volna. Helyette ez lett, ami most van. Most már valós megoldások kellenének. De az biztos: egy roncstársadalmat nem lehet a következetes "jótanáros" könyörtelenséggel fölemelni. (Achs Károly)
Október 12-én a kormány honlapján megjelent a köznevelésről szóló törvény tervezete, amelyre az oktatási államtitkárság október 25-ig várt véleményt.
Régóta készül megírni a cikket, hónapok óta halogatja. Többször is rákészült már, de valahogy sehogy sem jutott el a megvalósításig. Előbb azért nem, mert képtelen lett volna beszélni arról, ami vele megesett. Aztán meg örült, hogy elmúlt a testét-lelkét megbénító fájdalom, és nem szívesen élte volna át újból, ami történt. De megint kérték, ezért most mégis nekiveselkedik az írásnak. 