Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. április 12. csütörtök, 20:04
Címkék:

Békés Márta: „A szellőnek mindegy, hogy sötét vagy világos arcot simogat”, avagy kötelező védőoltás
Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója

Békés Márta

A Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban tanító és iskolai könyvtáros. Dobszerda néven zenés irodalmi klubot vezet. Gyerekirodalmi folyóiratokban (Kincskereső, Csodaceruza, Dörmögő Dömötör), Antológiákban (Szép írások 2007, Aranysityak) jelentek meg versei. Iskolabolygó címmel adták ki 2011-ben első gyerekverskötetét.

Furcsának tűnhet, hogy a Meseutca internetes gyermekportálra olyan könyvet ajánlok alternatív kötelező olvasmányként, amelyre elmondhatjuk: „Nem mese az, gyermek!”. Hiszen sok valóságos dokumentumtörténet, többek között Josiah Henson, Kanadába szökött néger rabszolga önéletrajzi írása ihlette Harriet Beecher Stowe könyvét, amely példátlan világsiker volt a 19. században és óriási hatást gyakorolt a politikára, világnézetre, irodalomra egyaránt.

Amerika megvívta függetlenségi harcát a gyarmatosítókkal szemben, ám gazdaságilag és kulturálisan kettészakadt. A gyapottermesztő Délen az Afrikából behurcolt négerek rabszolgamunkájára épülő gazdálkodás folyt. A regény egyik főszereplőjének, George Harrisnak a gazdája mondja: „Szabad országban élünk, uram, a rabszolga az enyém, s azt csinálok vele, amit akarok.” Délről a rabszolgák tömegesen szöktek az északi államokba, ezért a szenátus megszavazta a „szököttrabszolga-törvényt”, mely kimondta, hogy az északi államok lakói nem segíthetik a szökevényeket. Létezett egy Földalatti Vasút nevű mozgalom, mely segített a rabszolgáknak Kanadába eljutni, ahol már szabad emberként élhettek. Az úgynevezett abolicionisták (a szerző és férje maguk is azok voltak) nemcsak szöktették, de anyagilag, erkölcsileg is támogatták a négereket. Tamás bátya története a National Era című abolicionista kiadványban folytatásokban volt olvasható.

A könyv regény formájában 1852-ben jelent meg. Nálunk 1853-ban Irinyi József fordításában látott napvilágot Tamás bátya kunyhója, vagy néger élet az amerikai rabszolgatartó államokban címen. Később még sokan lefordították, többek között Réz Ádám és Benedek Marcell is, akik meghagyták a magyarított Tamás bátya nevet.

Ennek a könyvajánlónak a keretei nem teszik lehetővé, hogy a regény szerteágazó cselekményét megpróbáljam részletezni. A felnőtt olvasó feltehetően ismeri a főbb vonalakat. Inkább a regényről, annak fontosságáról osztanám meg a gondolataimat.

Ez a könyv hatalmas sikere ellenére felkorbácsolta az indulatokat. A tucatnál is több ellenregényen kívül rengeteg negatív kritika érte és éri azóta is. Én vitatom e bírálatok jogosságát, véleményem szerint legtöbbjük félremagyarázáson alapul.

A könyvet tekinthetjük utazóregénynek is – számtalan epizóddal és szereplővel. Két ellentétes irányú vonulatban bontakozik ki a történet. Tamás bátya útja a folyón lefelé, a rettegett Dél felé, George Harris és családjáé Északra, Kanadába, a szabadság földjére vezet. George Harris elsüti a pisztolyát az őt üldöző fehér emberre (nem öli meg, sőt felesége kérésére megmentik a rabszolgavadászt, aki később segítőjükké válik). Tamás bátya figurája – még egyes feketemozgalmak is támadják, azzal vádolva a szerzőt, hogy alakjában a jámbor, együgyű, birkanép sztereotípiáját festette meg – az erőszakmentes ellenállásnak, Gandhi és Martin Luther King harcának az előfutáraként mutatott példát a világnak.

Uncle Tom haldoklása közben is képes erőt sugározni: „A lelkem nem a nagyságos úré, azt nem vásárolhatta meg. Akármit is tesz, nekem nem árthat.” Az őt halálra korbácsoló pribékek is leborulnak előtte és bocsánatáért könyörögnek, amit Tamás bátya megad nekik.

Hogyan jellemzik Tamás bátyát a könyv szereplői? Haley, a rabszolga-kereskedő: „Kérem, egy ilyen termetű, ilyen izmos niggernek már a teste is sokat ér, akármilyen buta; hát még ha okos is ráadásul.” Mr. St. Clare: „Az összes erkölcsi és keresztényi erények foglalata fekete szattyánbőr kötésben, hiánytalan példány.” Ugyancsak az ő szavai: „Esküszöm, egy temetkezési vállalkozó se feketébb s komorabb nála.” „Az olyan ember, mint a mi Tamásunk, valóságos erkölcsi csoda!” És hogyan jellemzi a főhőst maga a szerző? „Egész magatartásában volt valami méltóságteljes öntudat, de ez nyílt és szerény egyszerűséggel párosult.”

A szereplők útjuk során számtalan tragikus rabszolgasorssal találkoznak, emiatt többen hatásvadászattal, érzelgősséggel vádolták a szerzőt. Meg is érteném a vádat, ha a történet fikción alapulna. Hogy Beecher Stowe a 19. században nem Kertész Imre-i distanciával ábrázolta az emberek sorsfosztottságát, rajta számon kérni érthetetlen, értelmetlen. Ráadásul, amikor a könyvet írta, a borzalmak mindennaposak voltak, elfogadhatónak számítottak. Még a könyvben alkalmazott írói eszközöknél erőteljesebbek is indokoltak lettek volna.

A regény női szemszögből íródott, a női tevékenységek, az anyaság, a háztartás vezetése hangsúlyos szerepet kapott. Láthatjuk, mennyire fontos az asszonyok befolyása a társadalomban. Bird szenátor, aki azon a napon, amikor megszavazza a „szököttrabszolga-törvényt”, felesége hatására szökni segíti Elizáékat. Chloe, Dinah, Mammy szerethető alakjai, valamint a kvéker asszonyok is üzenhetnek gerontofób világunknak. „Annyiszor áradoztak és daloltak már szép fiatal lányokról, miért nem veszi észre egyszer valaki az öregasszonyok szépségét is?” A 19. század második felében fellendülő feminista mozgalmak is táplálkozhattak Beecher Stowe regényéből.

A legtöbb kritika a bő lére eresztett, szájbarágó agitáció miatt érte-éri a könyvet. Valóban sok a kikacsintás, a szerző tényleg nem hagy semmit a sorok között. Azonban egy politikai protestkönyv esetében megbocsátható, ha a mozgalmi hév végigvonul a regényen. Úgy gondolom, hogy nem árt a sok példabeszéd, mivel a mai gyerekek nem értik, hogy az a sok aljas, szörnyűséges tett, amelyekért ma súlyos börtönbüntetés járna, akkor elfogadott, törvényes cselekedet volt. Fontos, hogy lássák, mit jelentett ez a harcos regény a maga korában, és később hogyan változtatta meg a világot.

Folytatás a Meseutca portálján található.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.05.27.
DR. GYURKÓ SZILVIA: „AHOL ÉVEKIG TUD GYEREKEKET BÁNTALMAZNI VALAKI, OTT NEM ÁRTATLAN SENKI”
A titkoknak az a természetük, hogy kiderülnek. Soha nem volt olyan erős a nyilvánosság, mint most. Joggal félhetnek azok, akik eddig bíztak a saját hatalmukban, és abban a képességükben,...
(Forrás: WMN)
--
2023.05.27.
Nem hangsúlyos téma a társadalomban, hogy mi történik a gyermekvédelmi szakellátásban
A társadalomban nagyon sokféle kép él a gyermekeltűnésekkel kapcsolatban. Amikor egy kisgyerek tűnik el egy családból valamilyen fatális véletlen folytán – eltéved, elkóborol, elsodró...
(Forrás: Népszava)
--
2023.05.27.
Kiakadt a magyar apuka: a sporttagozatos suliban felmondtak a tesitanárok, az informatikai szakközépben nincs informatikatanár
Korchma Zsombor beszámolója szerint a helyzet így a 2022/2023-as tanév vége felé a következő:Az informatikai szakközépiskolába járó fiának szeptemberben volt informatikatanára utoljára...
(Forrás: rtl.hu)
--
2023.05.27.
Tiltakoznak a diákok, mert érettségi közben rúgták ki a történelemtanárukat
A hivatalos indoklás szerint azért kellett elbocsátani M.-et, mert szakmai minősítése 2 százalékkal elmaradt a központilag előírt szinttől. Úgy tudjuk, hogy a szakmai elkötelezettséget é...
(Forrás: 444.hu)
--
2023.05.27.
Hiánypótló egyetemi szakképzés indul a MOME-n
Az itthon és külföldön egyaránt dinamikusan fejlődő szolgáltatástervezési szakmában egyre több vállalat és intézmény keres service designert, hogy segítségükkel tökéletesítsék szolg...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2023.05.27.
„Ne csak mi tudjuk, hogy baj van” – mindkét elsős osztály tanítónője elmegy a hosszúhetényi suliból
Két elsős osztály is indulna ősszel, de mindkét kijelölt tanítónő elmegy a hosszúhetényi általános iskolából. A hír meglepte, elkeserítette a szülőket, akik dühösek és cselekedni...
(Forrás: Telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep