Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. március 12. hétfő, 8:29
Címkék:

Győrfi Ágnes: Lószívvel ajánlom
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza

Győrfi Ágnes

Tanító, fejlesztő pedagógus. Jelenleg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában tanít. 2007 óta tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlesztésével is foglalkozik. Kiemelt feladatának tartja a diszlexiás gyerekek segítését abban, hogy ők is megérezzék, átéljék az olvasás örömét.

Tanítóként, tanárként, szülőként tudjuk, a mese nélkülözhetetlen a gyerekek fejlődéséhez, hisz annak segítségével nemcsak képzeletük, szókincsük gazdagodik, hanem formálódik a világhoz való viszonyuk is. A történet szereplőivel azonosulva, a főhősök bőrébe bújva átélhetnek erőt próbáló kalandokat, megtanulnak különbséget tenni jó és rossz tulajdonságok között, ezáltal a mesék nem csupán szórakoztatnak, hanem jótékony hatással vannak a személyiség fejlődésére is. Pedagógusként fontos feladatunk tanítványaink igényes olvasóvá nevelése, ezért csatlakoztam szívesen a sorozathoz.

A nemrég fiatalon elhunyt Czigány Zoltán író, költő, filmrendező mesekönyvsorozatát ajánlom olvasmánynak, melynek első kötete, a Csoda és Kósza 2008-ban elnyerte „az év gyerekkönyve” díjat. A könyv az író saját gyermekeinek kitalált, kazettára felvett, majd lejegyzett esti meséit tartalmazza. „Nem vagyok meseíró, csak egy apuka, aki mesél” – vallja Czigány Zoltán egy interjúban. Talán ennek is köszönhető, hogy nagyon életszerűek, átélhetők a jelenetek, s a mai korra igazán jellemzőek a szereplők groteszkké felnagyított tulajdonságai. Fölolvastam már a kislányomnak és az osztályomnak is a hét vidám történetet. A vicces kalandokon velem együtt jókat nevettek, s türelmetlenül várták a folytatást.

A gyermekirodalom számtalan meséjének vissza-visszatérő kedvelt szereplői a lovak. Gondoljunk csak a népmesék táltos paripáira, Lázár Ervin kék színű Ló Szerefinjára, Mándy Iván Csutakjának szürke barátjára vagy Szijj Ferenc beszélő pónilovára! Czigány Zoltán vásott lovai sem hétköznapi állatok! Gyöngyi néni és Sajó bácsi gödöllői tanyájáról indulnak a galibák. A két négylábú főszereplő voltaképpen két gyerek alakja is lehetne, testvérek vagy akár jó barátok. Kósza a meggondolatlan, szeleburdi és kissé oktondi csődör, aki mindig előáll valamilyen szokatlan ötlettel, amivel rendszerint bajba keveredik, és általában az okosabb, meggondoltabb Csoda segítségére szorul, aki valahogy mindig kimenti őt a bajból. A történet szórakoztató, nyelvi leleményekben gazdag. Többször is az adja egy-egy epizód humorát, hogy Kósza gyermeki egyszerűséggel szó szerint értelmez kifejezéseket. Például a „farkaséhes” nyilvánvalóan azt jelenti, hogy Sajó bácsi farkasra éhes, ezért indul a pizzériába. Félreértésre ad okot az is, amikor a „zártkörű rendezvény”-t „zárt-ök-rű ren-dez-vény”-nek olvassa. „Hűha! Itt nem csak farkast lehet kapni, hanem egy ökröt is bezártak! Lehet, hogy jobb, ha megyünk innen, mielőtt zártlovú rendezvény is lesz!” Vagy amikor Gyöngyi néni elégedetten felkiált délceg lova láttán, hogy „Sajókám, nézd milyen jól fest ez a ló!”, Kósza értetlenül prüszköl, hisz nála nincs se ecset, se vászon, se festék…

A cikk folytatása a Meseutca portálján található.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep