Ez is tehetséggondozás! Elmélet és módszerek

(Gyorsjelentés a rendezvényről)

Október 19-én nagy sikerrel lezajlott a tehetségfejlesztéssel foglalkozó konferencia. Pléh Csaba akadémikus köszöntötte a közel 250 résztvevőt, majd a plenáris programban négy gondolatébresztő előadás hangzott el. Nahalka István a tehetségnevelés és a méltányosság összefüggéseit feszegette. Fülöp Márta arról beszélt, hogy milyen módon válhatunk tehetséges versengővé. Z. Karvalics László előadásának már a címe is jelezte, hogy a tehetséggondozás helyett szívesebben használja/használná a tehetségteremtés kifejezést. Péter-Szarka Szilvia a kreatív klíma tehetséggondozásban játszott szerepéről beszél egy most zajló kutatás tapasztalatai alapján. Az előadások utáni hozzászólásokban már felvetődött néhány későbbi vitatéma, a legélesebben a tehetségesek korai szelekciója kérdésében.

Ami megkülönböztet és ami összeköt – ezzel a címmel moderált fórumbeszélgetést Fuszek Csilla. A felkért hozzászólók (Arató Ferenc, Balogh László, Bodnár Gabriella, Gyarmathy Éva, Péter-Szarka Szilvia és Vass Vilmos) az alábbi izgalmas kérdésekre válaszolva fejtették ki, illetve ütköztették gondolataikat:

• A Köznevelési törvény szerint: „…kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” Szakemberként hozzá tennének-e valamit ezekhez a mondatokhoz/gondolathoz? Egyetértenek-e a definícióval? Elegendőnek találják-e a törvényben felsorolt ismérveket? Ha nem, hogyan definiálnák a kiemelten tehetséges tanulót?
• Beszélhetünk tehetséges tanulóról, újabban azonban egyre többet hallani tehetséges környezetről, illetve tehetséges környezet azonosításáról, Csíkszentmihályi úgy véli, hogy a tehetség valójában társadalmi képződmény. Mennyiben tudnak ezzel egyetérteni? Hogyan tudnák a tehetséges környezetet definiálni?
• Az oktatás-nevelés folyamatán belül hány éves korban és milyen feltételek mellett látják lehetségesnek a diákok pszichológiai tesztekkel való tehetséggazosítását?
• Szakmai/művészeti tartalmakon, illetve a kreativitás fejlesztésen túlmenően mennyire tartják fontosnak, hogy más tartalmak is bekerüljenek a tehetséggondozás tematikájába (pl. a tehetséges fiatal morális tartásának fejlesztése)?

A kialakult izgalmas diskurzusban a tehetség és környezet kölcsönhatásának tárgyalása került a középpontba. A beszélgetés a felkért résztvevőket és a közönséget is láthatólag megmozgatta, a beszélgetésre szánt hatvan perc érezhetően kevésnek bizonyult.

Ezt követően 6 szekcióban 12 műhely mutatkozott be, amelynek során bebizonyosodott, hogy a tehetségsegítés (tehetségfejlesztés) fogalma mennyire szerteágazó gyakorlatot takar. Valamennyi műhely munkájában ott visszhangzott a címben kiemelt állítás (felkiáltás): Ez is tehetséggondozás!

A konferenciát Havass Miklós zárta le. A rendezvény résztvevői közfelkiáltással elfogadták a a következő felhívást:

Nemsokára megtekinthető lesz a plenáris ülés (az előadások és a fórumbeszélgetés) videófelvétele, és sorozatban bemutatjuk majd a műhelyeket is. Tervezzük az előadások és a fórumbeszélgetés írásos anyagának és az előadók által készített tanulmányoknak a közreadását is. További anyagaink ugyanitt, az ofoe.hu kiemelt hasábjában lesznek olvashatók.

Földes Petra – Szekszárdi Júlia