Győrffy Magdolna: A kis tücsök legnagyobb kívánsága –
Csukás István: A téli tücsök meséi

Győrffy Magdolna

Tanító, tehetségfejlesztési szakértő. 1993 óta az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában tanít. 1999-től tart fejlesztő foglalkozásokat az Aranyelme Tehetséggondozó Egyesület keretei között.

Igazi magyar mesélő könyvét ajánlom olvasmánynak. Minden történet önmagában is, de a könyv egészében is különleges élményt ad gyereknek, felnőttnek egyaránt. Kollégáimmal együtt évek óta tanítjuk ezt az írást, mely elvarázsolja a gyerekeket. Évek múltán is emlegetik a szereplőket, idézik a tréfás szófordulatokat.

Miért térünk vissza ehhez a műhöz minden második osztályban? Egy magányos tücsök emlékei elrepítenek minket egy olyan világba, ahol szeretetben élnek együtt az állatok, ahol elfogadják egymás különcségeit, és együtt boldogok. Csukás István varázslatos nyelvezete pedig mosolyt csal a legborúsabb arcra is.

A történet főszereplője egy kíváncsi tücsök, „aki” egy szigeten letett hátizsák bal zsebében elalszik, és egy szoba magányában ébred. A szokatlan környezetből hazavágyik a társaihoz a szigetre. Napi sétája az írógéphez vezeti, ahol 1-1 betűre ugorva idézi fel a sziget lakóit és a velük történteket. A mesék során megismerkedhetünk a mindig mérges siklókígyóval, a csupa pofazacskó hörcsöggel, a sánta egérrel, a délceg hőscincérrel, a tüskéshátú sünnel, aki elnézte a naptárt, a legkisebb ugrifülessel, aki nem a legokosabb nyúl, de nagyon jó szándékú, a háromlábú kutyával; a legöregebb tücsökkel, a tücskök öregapjával, kinek a gombakalapján pillangó alszik. Az ő számukra a sziget az egész világ. A közös életük az egész élet.

A betűkből kirajzolódik a kis tücsök legnagyobb kívánsága is: „A szigetre vágyom”. Ezt a néhány sort olvashatja el a szoba mit sem sejtő lakója, aki felkutatja az alvó tücsköt, és megígéri neki, hogy tavasszal hazaviszi.

A kis tücsök sorsa, az általa felidézett történetek nem „csak” állatmesék. Finom „nagyapai” útmutatást kaphatunk belőle az emberi életre. Minden kisgyerek átélheti az állatok bőrébe bújva azokat az érzéseket, helyzeteket, melyeket maguk is ismernek, bár nem mindig tudnak megoldani.

Fontos tulajdonságokra hívja fel a figyelmet az író: a szeretetre, türelemre, az elfogadásra, a másik tetteinek megértésére, önzetlenségre és az együtt megélt pillanatok fontosságára. Nagy szavaknak hangzanak a mesére gondolva, de kis irányítással a gyerekek számára is könnyen megfoghatóvá válhatnak.

Másik nagy erénye a történeteknek a nyelvezete. Könnyen megérthető mai nyelv, melybe nem vegyülnek pongyola kifejezések. A gyerekek számára olvasva és hallgatva is értelmezhető minden mondat, szó.

A cikk folytatása a Meseutca portálján található.