Oszoli Dénesné: Baljós árnyak a Bakonyban, avagy a Balaton mondája újratöltve
Nyulász Péter: Helka – A Burok-völgy árnyai

Oszoli Dénesné

Tanító, gyermekirodalom-rajongó. 2006 óta tanít a PTE 1. Sz. Gyakorló Általános Iskolában. A Csodaceruzában jelentek meg recenziói, tanulmányai (Oszoli Márti néven). A Gyakorló Iskolák Módszertani Konferenciáján két alkalommal tartott előadást a kortárs gyermekirodalom népszerűsítése, valamint az olvasóvá nevelés témakörében. A Magyar Olvasástársaság tagja.

A negyedikes gyerekek többsége már jól olvas. Ám egy közel 300 oldalas könyv még az igazi könyvmolyokat is megijesztheti első látásra. De csak első látásra! Ahogy ugyanis elkezdik olvasni Nyulász Péter meseregényét, valószínű, hogy hamar belemerülnek abba a varázslatos világba, amiben a történet játszódik.

A Balaton-felvidéken, a Bakony titokzatos erdeiben járunk, ahol a Bakony varázslója, Kamor igyekszik eljutni két csintalan manóval (Traminival és Furminttal) a szekerén a Soktornyú Kastélyba, mely a Tihanyi-félszigeten található. Eközben a kastélyból az unalmas táncórák elől Helka hercegnő a közeli tisztásra szökik, hűséges apródja, Ciprián pedig követi őt. Mire visszaérnek a kastélyba, a palota összes lakója mély álomba szenderülve alszik. Fekete madarak és csúszómászók támadták meg közben a kastélyt, s csillámport szórva elaltatták a palota népét. Egy lélek kerül csak elő, Nóniusz, a főlovász, akinek az elbeszéléséből Helkáék megismerik a régi legendát. Mivel véletlenül Helkára is kerül a lemoshatatlan csillámporból, ami miatt az ellenségei számára könnyű célponttá válik, nem várhatnak tovább. Meg kell keresniük az időközben eltűnt Kamort, akitől a segítséget remélik.

Ezekkel a kalandokkal indul a meseregény. De miért kell menekülnie Helkának? Miért kellett annak idején eltitkolni még a születését is? Miért akar Bora, az erdei boszorkány a hercegnő életére törni? Kik a szövetségesei ebben? Ezekre a kérdésekre mind megtudjuk a választ a regényből. Az már most sejthető, hogy Helka lesz az, aki vállalva a veszélyt úrrá lesz a félelmén, megküzd a gonoszokkal és kiállja a próbákat. Különös segítői közreműködésével megszerzi a Sárgaköves Gyűrűt, a varázspálcát és az aranybuzogányos nádszálat, hogy aztán újabb és újabb kalandokat éljen át Cipriánnal és a két manóval. Amellett, hogy nagyon érdekfeszítő a regény (titkos, olykor beszélő naplóval, különböző színekben fénylő térképpel, mely a veszélyes helyeket jelzi), mégsem rémisztő a történet. A humor finoman végig jelen van a műben, s kellő pillanatban fel is oldja a feszültséget. A regényben nincs agresszió, az ellenséget különböző cselekkel hatástalanítják a főhősök. Erre példa Hex Agon, az óriás, amikor elveszti erejét, bazaltoszloppá alakul át. A szakállas békák pedig a kőolvasztó segítségével dermednek kővé, s máris ráismerhetünk Szentbékkálla helységre, a Kőtengerre.

Nyulász Péter nem titkolt szándéka volt e könyv megírásakor az is, hogy újra felfedezzük a Balaton környékének gazdag természeti kincseit, gyönyörű helyeit. Az ötletes eredetmondák, melyek átszövik a regényt, sodrást adnak a cselekménynek, fenntartják az olvasói figyelmet. Méltó képviselője lehet e regény a külföldi gyermekirodalomban oly népszerű fantasytörténeteknek. A titokzatos, varázslatos erdei világ, a nyomozás, a kalandok, a jó és a rossz harca a tízéves gyerekek érdeklődését fenntartja. A mű ezen értékeit szem előtt tartva választottam ezt a regényt negyedikeseimnek közös olvasásra.

A cikk folytatása a Meseutca portálján található.