Hlavacska Tamás: Annyira szerettem, hogy a végén odaadtam
Romain Gary: Előttem az élet
Hlavacska Tamás
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyartanár – család- és gyermekvédő tanár szakos, ötödéves hallgatója. Korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult. Az egyetem befejezése után magyartanítással szeretne foglalkozni.
A legrangosabb francia irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat minden szerző csak egyetlenegyszer kaphatja meg életében. A litván származású Romain Garynek mégis sikerült kétszer megszereznie. Miután 1956-ban első alkalommal neki ítélték, 1975-ben Előttem az élet című regényét is Goncourt-díjjal jutalmazták, mivel senki sem tudta, hogy ki is valójában az Émile Ajar álnéven publikált alkotás szerzője. Ehhez a kalandos körülmények között megjelent könyvhöz szeretnék kedvet csinálni ajánlómmal.
A regény helyszíne Párizs, közelebbről Belleville, a francia főváros egyik legfurcsább negyede, ahol a legkülönbözőbb nemzetiségek, arabok, zsidók, feketék, algériai és marokkói bevándorlók, szenegáli és kameruni bennszülöttek élik egymás mellett mindennapjaikat. Ám Belleville lakói nemcsak kultúrájukat, de foglalkozásukat tekintve is sokszínűek: itt dolgozik a vándor szőnyegárus, Hamil úr, a neves utcaseprő, Mussza úr, valamint a híres tűznyelő, Valumba úr, de akadnak errefelé örömlányok, selyemfiúk és segédmunkások is szép számmal. Ami Belleville lakóiban közös, hogy semelyikük sincsen igazán jóban a párizsi rendőrséggel.
A történet főhőse a 14 éves arab kamasz fiú, Mohammed, becenevén Momo, akinek egy Auschwitzot is megjárt zsidó asszony, Rosa mama viseli gondját. Rosa mama azzal keresi a kenyerét, hogy tartásdíj ellenében prostituáltak gyerekeire vigyáz, s így kerül hozzá Momo is, akinek szüleiről az égvilágon nem tudni semmit, ám valaki mégis minden hónap végén pénzt küld az idős asszonynak, mely fedezi Momo ellátásának költségeit. A kis Mohammed első barátai, a nála néhány évvel fiatalabb Mojse, Banania és Michel, is hasonló okok miatt laknak Rosa mamánál. A történet egyik fordulópontja, mikor Rosa mama megbetegszik, s ennek következtében az eddigi szerepek felcserélődnek, ugyanis Momo lesz az, aki magára vállalja az egyre betegebbé és magatehetetlenebbé váló asszony ápolását, annak az embernek a gondozását, akitől eddig a legtöbb törődést és odafigyelést kapta életében.
