2017. május 3. szerda, 6:54
Hogyan játsszunk? 2. Társasjáték a pénzügyi-gazdasági kompetencia fejlesztésében
A társasjátékok elsősorban a tanulási képességeket, a gondolkodási képességeket fejleszthetik, hiszen a játékok során alkalmazott gondolkodási műveletvégzésben megjelenik az analízis, szintézis, elvonatkoztatás, összefüggés felfogása, rendezés. Nagymértékben fejleszthető a figyelem, a munkavégzés tartóssága, a koncentráló képesség. A társasjáték, a tartalmától függetlenül, egy sor szociális és kognitív kompetencia fejlesztéséhez hozzájárul: ilyen a szabályok betartása, a számolási képesség, az alkalmazkodás a társakhoz és a folyamatosan változó játékmenethez (Leiner Károly).
Május 2-án egy díjnyertes román filmet vetítünk, amely akár hazánkban is játszódhatna. "El tudom képzelni egy skandináv néző arcát, milyen szörnyülködéssel nézhették az uram-bátyám rendszer működését – olvasható az egyik kritikában – nekünk, magyaroknak azonban szemünk se rebbenhet, amikor egy orvostól azt kérik, hogy vegye már előre a befolyásos beteget, cserében az segíthet abban, hogy a lánya a törött kezével kicsit tovább írhassa az érettségijét. Majd félrenéz addig a tanfelügyelő."
A Fenntarthatósági Témahét keretein belül szerveznek szelektív, időszaki használt elem és e-kütyü gyűjtést. Megéri részt venni a versenyben, mert értékes ajándékokkal díjazzák a kimagasló gyűjtési eredményeket, egyéni és iskolai kategóriában is.
Idén második alkalommal, 2017. április 24-28. között kerül megrendezésre a Fenntarthatósági Témahét a PontVelem Okos Program szervezésében. A program célja a Föld Napja üzenetének, a fenntarthatóságnak széles körű elterjesztése iskolai keretek között.
Az atipikus fejlődés kezelése a közoktatásban nem megoldott. Hiányzik a pedagógusoknak az integrált tanulók ellátására való felkészítése, miközben a változó környezeti háttér idegrendszerre gyakorolt hatásai miatt a probléma egyre nő. A pedagógusoknak azonban szükségük van módszerekre ezeknek a különleges gyerekeknek a tanításához. Ezért indítjuk el mini-konferencia sorozatunkat. Első rendezvény Atipikus nyelvtanulók címmel május 6-án lesz a Zöld Kakas Líceumban. Szeretettel várjuk az érdeklődőket (Gyarmathy Éva).
A Zöld Kakas Líceum éppen húsz éve foglalkozik sikerrel olyan – "zűrös", "furcsa" – középiskolások érettségire való felkészítésével, akikkel a közoktatás állami rendszerén belül dolgozó iskolák nem tudnak mit kezdeni. Régóta izgatta őket, vajon milyenek voltak ezek a zűrös kamaszok, fiatalok kisebb korukban, s vajon mit kellene tenni, hogy számukra a segítség hamarabb érkezzen. 2016-ban elindították A kiskakas gyémánt félkrajcárja, vagyis Gyémánt programot (Földes Petra).
A magyarországihoz hasonló tanoncrendszerű dán szakképzésből sokkal magasabb szintű írás-olvasási készséggel kerülnek ki a fiatalok. 65%-uk angolul is beszél, míg a magyarok között ez az arány az egy százalékot sem éri el. A hazai szakmunkások jelentős része betanított vagy segédmunkát végez, és magas közöttük a munkanélküliek aránya. A dánok jelentős része viszont termelésirányító vagy vállalkozó lesz. (Varga Júlia gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő.)
A szabályszegést elnéző közegben megnő a csalók száma, s ez jelentősen megkönnyíti a szabályszegők dolgát, hiszen közösen könnyebb mentséget találni. A szabályszegők csoportja önerősítő közeg. A kutatási eredmények szerint a többek által elkövetett szabálysértő tettek megerősítő ereje sokszoros, mivel ezek szabályszegésre irányuló értékrendszert közvetítenek. Erre példa lehet a diákok puskázása vagy a kalóz zene- vagy filmletöltések, de ide sorolhatók egy-egy cégnek, politikai pártnak vagy egyéb csoportnak önnön érdekérvényesítése céljából alkalmazott tisztességtelen eljárása is (Gyarmathy Éva).