A feltétlen elfogadás a mindenhatóság érzését adja, a bizalom és önbizalom légiessé tesz. Könnyen el is száll, akit nem segít a szabályok által adott korlátozás, fékezés. A stabilitást és a belső erőt a szabályozás adja. Mindenkinek megvannak a saját szabályai, amelyek eligazítják abban, hogy mi helyes, és mi nem. Ezeket a szabályokat kisgyerek korunktól kezdve kapjuk és alakítjuk. A szabályok biztos pontokat jelentenek, amelyekről el lehet rugaszkodni akár az ismeretlenbe is. Felnőttként az egyén és a kultúra által formált értékrendként meghatározzák az attitűdjeinket és a viselkedésünket.
A dackorszak előnyei
Az idegrendszer fejlődésével a kisbaba mozgása és észlelése egyre hatékonyabb lesz. Megnyílik számára a világ, elindul, kalandozik. Önbizalma és bizalma még töretlen, de hamar megtapasztalja, hogy léteznek korlátok. Elsősorban is a fizika szabályai, amelyek alól nem lehet kibújni. Az asztal sarka hegyes, és fáj, ha nekimegyünk, a váza megüt, ha magunkra rántjuk, a tűz megéget, ha belenyúlunk. A körülmények megrendítik a bizalmat, és még nem is szóltunk a társadalomról a maga szabályaival.
A család és társadalom az adott kultúra korlátait építi be a gyerek erkölcsi értékvilágába. A kisbaba eleve magában hordozza az elemi erkölcsi szabályokat: a könyörületességet, a jótett jutalmazását és az önzőség büntetését mutatták ki a vizsgálatok már hathónapos kicsiknél is. Ezek az alapvető társas szabályok jó esetben megmaradnak, és kiegészülnek az adott közösség szabályaival.
Miközben a kisgyerek tanul a társadalomhoz illeszkedni, a szabályok építik az idegrendszeri fékjeit is. A dackorszakban a gyerek szinte kéri a szabályokat, mivel két-három éves kor körül alakul a fékrendszere. Ez rendkívül fontos, életmentő rendszer, ezért is van szükség arra, hogy a gyerek gyakorolja az önkontrollját. Ha nem kapja meg a stopjelzéseket, akkor újra és újra elszabadulhat a pokol.
A dackorszakban erősödik meg az akarat, mert kialakul az önirányítás, s ez egyben az önkontrollt is jelenti. A kisgyerek megtanul uralkodni a testén és a tettein, s ezáltal nagy biztonságot nyer.
A dackorszak során sajátíthatja el a megegyezés csodáját, megtapasztalja az érdekegyeztetés hasznát. Az érvelés és a szempontok összehangolása jelentős előrelépést hoz a beszéd és gondolkodás fejlődésében. A problémák megoldásánál az érzelmi reakciókat az értelmi reakciók váltják fel, s ezzel a kisgyerek a legfontosabb humán értékek világába kap bevezetést.
A szabályok, a tudás, a civilizáció nem más, mint az emberiség által az életben maradás és az együttélés érdekében évezredek során kialakított értékrendszer. A szabályok a tudáshoz hasonlóan természetesen megkérdőjelezhetők, vitathatók, hiszen egyidejűleg több szempont is létezik, és mindegyiknek van létjogosultsága.
Elrontott dackorszak
Ha a dackorszakban megnyíló fejlődési lehetőség elmarad, akkor a gyermek konfliktushelyzetekben felnőtt korában is csupán primitív érzelmi reakciókra lesz képes, és nem tud uralkodni magán, nem alakul ki benne az önirányítás képessége. Az ilyen gyerekből általában vagy céltalanul bolyongó felnőtt lesz, vagy olyan ember, aki örömmel veti alá magát egy erős akaratnak, esetenként olyan szervezethez kötődik, amely egyértelmű irányt mutat, és az ellenőrzése alá vonja.
A túl erős külső kontroll is megtörheti a gyerek akaratát. Ennek következtében vagy teljesen feladja a saját elképzeléseit, érdekeit, vagy egész életét dackorszakban tölti. Mindennel szemben álló örök forradalmár, akarnok lesz, aki csak az erőből ért, és ha teheti, rákényszeríti az akaratát másokra.
Ha a környezet elfojtja ennek a fontos fejlődési szakasznak a lehetőségeit, meggátolja, hogy az ösztönlényből önuralomra képes társas lény legyen, akkor az egyén és a környezete egy életen át viselheti e mulasztás következményeit.
A szabályszegés
Miután a szabályok a legfontosabb feladatukat, az idegrendszeri fékek felépítését betöltötték, a továbbiakban az emberi együttélésben játszanak fontos szerepet. Az érvényesítésük során kiépülő belső korlátok segítenek egyensúlyt tartani társas kapcsolatokban. Ezek a korlátok azonban közel sem annyira egyértelműek, mint a fizikaiak, és ez a körülmény soktényezőssé teszi a szabályok problémakörét.
Az emberek többsége nem túlzottan szabálytartó, és a szabályszegésnek rendkívül sok oka és feltétele van. Minthogy a szabályok általában nincsenek kőbe vésve, eleve változtathatók. Többnyire közös megegyezéssel jönnek létre és mivel a körülmények és az emberi kultúrák folyamatosan változnak, szükség van ezek újra meg újra történő felülvizsgálatára, korrekciójára. A szabályok közös megegyezés útján történő átalakítását nem is tartjuk szabályszegésnek, de az új szabályok létrehozása sok esetben a régi szabályok meghaladásával, megszegésével kezdenek formálódni. Ez esetben a szabályszegés lehet az elindulás a változtatás felé. Az elavult, illetve működésképtelen szabályok megszegését sokan nem is tekintik immorálisnak, és a szabályszegő könnyen fel is menti magát.
Előfordulhat az is, hogy megszegjük a szabályokat, és tettünk jogosságáról meggyőzzük magunkat: „Nem tehettem másként.”„Értelmetlen a szabály.”„Nem ártottam ezzel senkinek.”„Így tudtam segíteni.” És valóban, ha minden szabályt betartanánk, reménytelen helyzetbe kerülne a társadalom. Nehéz azonban megállapítani, hogy meddig lehet elmenni, hol a határ az ésszerű, szükségesnek tekinthető és a valódinak tekinthető szabályszegés között.
Az, hogy hol húzódik ez a határ az elsősorban nem az adott egyén személyiségétől, hanem sokkal inkább a környezetétől függ. Az idegrendszeri kontroll hiánya és az egyén indíttatása a csalásra belső tényezők. Az azonban, hogy ezek milyen valószínűséggel és mértékben vezetnek szabályszegéshez, már az egyén helyzetén és a társas közegén múlik. Vizsgálati eredmények szerint az egyén fizikai környezete is befolyásolhatja a szabályszegés mértékét. Emellett meghatározó szerepet játszhat mindebben az egyén társadalomban elfoglalt helye és maga a társadalom is.
A hatalom hatalma
Számos kutatási eredmény jelzi, hogy a gazdag és hatalommal bíró személyek kevésbé tartják be a szabályokat, mint azok, akik kevésbé gazdagok, illetve akiknek nincs hatalmuk.
Kiderült, hogy csökkenhetnek a gátlások már abban az esetben is, ha valaki „főnöki székben” vagy drága autóban ül, illetve márkás ruhát, esetleg Gucci szemüveget hord. Ezek a testi-lelki hatások beazonosítható idegrendszeri átvivő anyagbeli változásokhoz vezetnek, és ezáltal csökkentik a gátlásokat. Így a hatalom fizikai érzete önmagában is növelheti a szabályszegés valószínűségét.
Az sem mindegy, milyen testhelyzetet vesz és vehet fel valaki. A gátlások megszüntetése érdekében tréningeken tanítják szorongóknak, a „főnöki” testtartásokat. Vagyis a test helyzete is befolyásolja a szabályhoz való viszonyt. Maga a szó: „szorongó” is jelzi a lényeget. A laza, szabad testtartás, testmozgás felszabadító hatású. A szűk hely, a beszorítottság szó szoros értelmében szorongást vált ki. (Ez jelenik meg kóros mértékben – többek között – a klausztrofóbia esetén.)
Mindez jelzi, hogy nem csupán az a megfontolás késztetheti szabályszegésre a hatalommal bíró egyént, hogy a szabályszegés következményét elkerülhetőnek tartja. Ennél sokkal mélyebben, az idegrendszeri folyamatok szintjén csökken a gátlás.
A hatalom érzete ugyanis növeli a megközelítő viselkedések, például a jutalom-keresés vagy a harag valószínűségét. A hatalomérzet híján viszont az elkerülés, a gátló folyamatok erősödnek fel. A valóságos hatalmi pozíció vagy akár ennek érzete a szabályok megszegésére hajlamosít. Valószínűvé válik az idegrendszeri átvivő anyagok révén létrejövő megközelítő viselkedés, amikor is erős a késztetés a jutalom megszerzésére illetve a harag tárgyának megbüntetésére.
Ezek a hatások mindenkinél működnek. A korai gyermekkorban kialakult önuralom, a határok tiszteletben tartása különböztetheti meg a tisztességes embert a tisztességtelentől. Ha hiányzik az önirányítás képessége, mások akarata és a saját ösztönös késztetései irányíthatják az egyén viselkedését.
A szabályszegés örömei
Azt gondolhatnánk, hogy a szabályszegés szégyenérzethez vezet, pedig a vizsgálati eredmények szerint a sikeres csalás örömet vált ki. A kockázatos tett után a szabályszegő hormonszintje megemelkedik, és ez – a nyereségen túl – extra jutalmat jelent. A magas hormonszinttel díjazott idegrendszer ezután még könnyebben kockáztat.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy aki elkezdi a csalást, az folytatni is fogja, ha a szabályok megszegésével sikert ért el. A szerencse-, illetve a számítógépes játékosokhoz hasonlóan a csaló számára is ösztönzést jelent a dopamin szint megnövekedése, és ennek következtében erősödik az újabb tett végrehajtására irányuló drive. Belső kognitív irányítás híján belülről semmi sem fékezi meg.
A szabályszegő egyre növeli a tétet, és egy ponton túl – hasonlóan a játékosokhoz – nem tántorítja el a kudarc, figyelmen kívül maradnak a tett következményei, az érintett felmentve érzi magát, önmaga és mások számára is átértelmezi a cselekedeteit. Ez a kognitív igazítás, az önigazolás nagyon veszélyes utakra sodorhatja az egyént, aki egy idő után már helyénvalónak éli meg a cselekedeteit.
A vizsgálati adatok alapján a szabályszegők nem intelligensebbek, mint a szabálykövetők, viszont a kreativitás tesztekben határozottan jobbnak bizonyulnak. Itt szeretném jelezni, hogy a kreatív munkát végzők között magasabb arányban találtak a kutatók a szabályok megszegésére irányuló ötleteket az etikai problémák megoldásánál, mint az egyéb munkát végző kísérleti személyeknél. Az alacsonyabb gátlás feltételezhetően támogatja az új mentális kapcsolatok kialakítását.
Az új kapcsolatok létrehozásához szükséges a rombolás, az egység megbontása, amihez a gátlástalanság segítséget jelent.
A kutatók feltételezése szerint az is serkentheti a szabályszegést, hogy a kreatív emberek könnyebben találnak alternatív narrációkat a tetteikhez. A kreativitás és a szabályszegés egymást erősítő folyamatok. Minél kreatívabb valaki, annál könnyebben szegi meg a szabályokat, és annál hamarabb képes önigazolást találni. A kreativitás és a csalás is idegrendszeri jutalmazó folyamatokat indít be. Már maga a szabályszegés szabadsága is hatalmas öröm, nem is beszélve a kreatív energiák adta élményről.
Ebben a relációban a „gondolkodj másképpen” szlogen kissé sötétebb megvilágításba helyeződik, de azért még nem kell a kreativitást betiltanunk. A határok feszegetése esetében az egyén önuralma, a humánum, a „nem ártani, hanem az értékek megvédésére törekedni” szabály tiszteletben tartása, valamint a közösségi kontroll nyújthat biztonságot.
Közösségi kontroll – a fékek és ellensúlyok világa
Főként a közösségen múlik, hogy tagjainak milyen mértékben engedi meg a szabályszegést. A csoportnak a szabályokkal kapcsolatos vélekedése utat nyithat még egy hatalmi pozícióban lévő vezetőnek is, de vissza is foghatja őt. Jelentős kulturális különbségek vannak ezen a téren, de egy-egy kultúrán belül is különbözhetnek egymástól a kisebb közösségek.
A szabályszegést elnéző közegben megnő a csalók száma, s ez jelentősen megkönnyíti a szabályszegők dolgát, hiszen közösen könnyebb mentséget találni. A szabályszegők csoportja önerősítő közeg. A kutatási eredmények szerint a többek által elkövetett szabálysértő tettek megerősítő ereje sokszoros, mivel ezek szabályszegésre irányuló értékrendszert közvetítenek. Erre példa lehet a diákok puskázása vagy a kalóz zene- vagy filmletöltések, de ide sorolhatók egy-egy cégnek, politikai pártnak vagy egyéb csoportnak önnön érdekérvényesítése céljából alkalmazott tisztességtelen eljárása is.
Nagyon sok szabálysértést követnek el a méltányosság nevében, ha ’neki szabad, akkor nekem is’ alapon. Gyakran felhozott mentség az is, hogy a tisztességtelenség ellen tisztességtelen eszközöket is be szabad vetni. A hasonló vélekedések könnyen erodálhatják a tisztességes társadalmat is. Az az egyén vagy közösség pedig, amely nem alkalmaz tisztességtelen eszközöket, egyértelmű hátrányba kerül a csalókhoz képest.
Egy másik, a tisztességtelen tetteket erősítő társas hatás a versenyhelyzet, és még kiélezettebben a harc és a háború. Az utóbbi még a gyilkosság alól is felment.
Pedig léteznek olyan alapvető humán értékek, amelyek minden körülmények között segítenek a határokat kijelölni. Ilyen például a sokak által elfogadott Tízparancsolat.
Belátható tehát, hogy a közösségek is tévedhetnek és megtévedhetnek. Ezért létkérdés, hogy a társadalmat sokféle közösség és intézmény alkossa, amelyek egymással párbeszédet folytatva valósítják meg az érdekegyeztetést.
Szakirodalom
Bloom, P. (2013) Just Babies: The Origins of Good and Evil. The Crown Publishing Group
Carney, D.R., Cuddy, A.J.C. et al. (2010. Power posing. Psychological Science 21(10), 1363–1368.
Fast, N.J., Gruenfeld, D.H. et al. (2009) Illusory control. Psychological Science, 20(4), 502–508.
Gino, F., Ariely, D. (2012) The dark side of creativity: original thinkers can be more dishonest. Journal of Personality and Social Psychology, 102(3), 445-459.
Keltner, D., Gruenfeld, D. & Anderson, C. (2003). Power, approach, and inhibition. Psychological Review, 110, 265–284.
Lammers, J., Stoker, J.I. et al. (2011) Power increases infidelity among men and women. Psychological Science, 22(9), 1191–1197.
Robertson, I.H. (2012) The winner effect: How power affects your brain. London, Bloomsbury.
Wirth, M.M., Welsh, K.M. et al. (2006) Salivary cortisol changes in humans after winning or losing a dominance contest depend on implicit power motivation. Hormones and Behavior, 49(3), 346–352.
Gyarmathy Éva
A szerkesztőségünk önkéntes munkában dolgozik, ám a webtárhelyet és az oldal műszaki karbantartását az egyesület költségvetéséből biztosítjuk. Ha hasznosnak találtad az írást és megteheted, kérjük, hogy támogasd a munkánkat! Számlaszámunk: 11705008-20474887.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)