Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. május 17. kedd, 9:09

PSZICHOháttér

6. Magabiztosság = bizalom és önbizalom

Az önmagam és mások felé irányuló kétféle érzés mátrixba rajzolva négyféle viselkedéstípust1 azonosít:

A helyzetektől és az önészleléstől is függ, hogy mennyire gondolja magát az ember elfogadhatónak, vagyis hogy „rendben vagyok” vagy inkább „nem vagyok rendben” érzése van.

Senki sincsen mindig minden helyzetben csak az egyik mezőben. A helyzet és a korábbi tapasztalatok és képességek befolyásolják az észlelést.

Például: Amikor gyerekekkel vagyok, akkor tudom, mit kell tenni, szeretem a különleges helyzeteket, amiket okoznak. Azt gondolom, jó helyen vagyok, rendben vagyok. Amikor viszont egy nyomtatványt kell kitölteni, úgy érzem, hogy teljesen lefagyok, biztosan elrontom. Egyáltalán nem érzem, hogy rendben lennék. Mindez a korábbi tapasztalataimról is szól, arról, hogy korábban mennyire láttam magamat sikeresnek vagy kudarcosnak adott helyzetben.

Az egyes attitűdök az egyénre jellemző arányban határozzák meg a viselkedést, és a személyiség fontos részét képezik. Attól függően, ki mennyire tudja önmagát elfogadható, felelős lénynek tekinteni, és hasonlóan viszonyulni másokhoz, a személyes hatékonyság eltérő mértékű.

Személyes hatékonyság – asszertivitás

Az „self-assertion” magyarul magabiztosságot jelent, vagyis az asszertivitás arra a biztonságra épül, amit az önmagába és másokba vetett bizalom ad az embernek.

A személyes hatékonyság alapjai: reális önértékelés, gyengeségek elfogadása, erősségek ismerete. Így ugyanis az erősségeire támaszkodva a gyenge oldalakat kiválóan kompenzálhatja az ember, sőt fejlődésre is lehetősége van.

Például: Jó a zenei érzékem, szeretem a zenét, de nagyon rossz a finom mozgásom irányítása. Ha kedvem van, elkezdhetek zongorázni. Így a zene öröme és a kiváló zenei érzékem a mozgásom irányításának javulását segíti.

Az erős és gyenge pontok ismerete nagy biztonságot jelent. Előre borítékolni lehet, hogy minden támadás és veszély a gyenge ponton fog jelentkezni. Ha pedig ezt tapasztalja az ember, mozgósítani tudja erősségeit, amelyek kihúzzák a bajból.

Az önelfogadás és mások elfogadása nem csupán döntés kérdése. Megszületésétől kezdve gyűjti az ember a tapasztalatokat, amelyek az attitűdjeinek a hátterét képezik. Ha elég sokszor találja magát sikeresnek, és a külvilágtól elfogadást, sőt elismerést kap, nem lesz nehéz elfogadnia önmagát. Ráadásul az ilyen környezet valószínűleg igen kellemes, ezért az sem esik majd nehezére, hogy másokat is elfogadjon.

Egymást kiegészítő attitűdök: passzív és agresszív

Ha a környezet bántó, büntető, minősítő vagy folyton kudarcokba fut valaki, és a hozzá nem értését dörgölik az orra alá, akkor a magabiztosság helyett lelki pótlékokat épít ki magának. Attól függően, hogy milyen döntést hoz, különböző módon reagál, és eltérő lehet az attitűd, amellyel viszonyul a környezethez a bántalmazásokat megélt ember.

Általában értéktelennek érzi magát, aki nem élt meg elegendő elfogadást. A passzív attitűdöt mutató ember emellett másokat sokra tart. Gyakran úgy ítéli meg a helyzeteket, hogy azokban önmaga sikertelen lesz. Azt gondolja, hogy másoknak van igaza, így meg sem próbálja érdekeit képviselni. Felnőtten is gyerekként viselkedik, aki nem vállal felelősséget.

Még mielőtt konfliktus alakulna ki, megadja magát. Inkább nem kezd semmibe, nehogy újabb kudarccal szembesüljön. Lelkiismeret furdalása van, hogy teher mások számára. Nagyszerű partner az agresszív attitűdbe menekülők számára az így önfeladóan viselkedő egyén.

Az agresszív ember kiválónak szeretné látni magát, ezért másokat alulértékel. Úgy tesz, mintha nem lenne másokra szüksége, és azt reméli, nem látszik, mennyire nincs önbizalma.

Az agresszív viselkedés nem verekedős erőszakosság, hanem az alacsony önértékelés elfedésére kialakított látszólagos önbizalom, afféle túlkompenzálás. Gyakran éppen a gondoskodásban, a gyengéken való segítésben jelenik meg az agresszív attitűd. Olyan, mint aki mindenkit gyereknek akar látni, hogy maga erős „szülőként” jelenhessen meg.

Ha a segített személyt alávetett gyerek helyzetben tartja, akkor nem a személyes hatékonyság, hanem az önértékelés emelése a segítő célja. Ilyen esetben a segítő uralja a helyzetet, gyámolít, de mindezt csak akkor és úgy, ahogy ő megfelelőnek látja. Nem tekinti partnernek a segített személyt.

A mindent kontrollálni akaró felsőbbrendűséget érző ember minden bajért másokat okol, mert nem tudja elviselni még csak a gondolatát sem annak, hogy ő gyenge lehet vagy hibázhat. Ez ugyanis rögtön lerombolná a látszatból szőtt önelfogadását.

A manipulátor a legpusztítóbb attitűd, ezért ennek külön fejezetet szentelünk majd.

Gyarmathy Éva

1Harris, Thomas A (1969) I`m OK, You`re OK. Harper & Row, New York.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.12.01.
Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”
Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetem...
(Forrás: Népszava)
--
2020.12.01.
“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról
A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus...
(Forrás: Adom diákmozgalom)
--
2020.12.01.
Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait
A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztel...
(Forrás: Hírhugó)
--
2020.12.01.
Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására
Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.12.01.
Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.12.01.
\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság
Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep