Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. június 5. hétfő, 20:30

PSZICHOháttér

29. Korlátok, uralkodók és az öntudatos személyiség

A könnyűséget a bizalom, a stabilitást a szabályok biztosítják. Ez a két első és legfontosabb elem, amit A nevelés során meg kell adni minden gyerekeknek. A gyerekek azonban nem egyformák abban a tekintetben sem, hogy mire mennyire fogékonyak. A szabályok befogadására sem egyformán képesek. A nevelést, és általában a környezet viszonyulását az egyén viselkedéséhez érdemes igazítani. Nem minden szabály érvényes mindenkire egyformán, de vannak olyanok, amelyek mindenki számára kötelezők.

Belülről szabályozott személyiség kialakítása

A nevelés a lehetőségek megnyitása. Ahhoz, hogy az egyén hozzáférjen saját belső erőihez, önismeretre és önfegyelemre van szüksége. Mindezek fejlődését az egyén és a környezet interakciója alakítja, az a visszacsatolásos rendszer, amelyben a tetteknek következményük van. A korai időszakban főleg a család, majd az egyre szélesebb társadalom szolgál szocializációs terepként.

A gyerekek utánzással tanulnak, és a környezet visszajelzései alapján értékelik önmagukat. Így érthető, hogy az gyakorolja a legnagyobb hatást a gyerek fejlődésére, akivel a legtöbb időt tölti.

A szabályokat nem verbálisan, hanem zsigeri módon, mozdulatokon, tetteken keresztül tanuljuk meg. Ahogyan minden tanulás, a viselkedés tanulása is három lépésben történik:

1. Szabad kalandozás – ezen a szinten a viselkedési mintákból lehet válogatni, kipróbálni a lehetőségeket, feszegetni a határokat. A legerősebben itt a modellkövetés érvényesül, ezért fontos, hogy legyenek elérhető, választható viselkedésminták. A vegyes csoportok nagyon sokat segítenek abban, hogy a közösségbe kerülők megfelelő mintákat láthassanak viselkedésük kialakításához. A vegyes életkorú óvodás csoportokban például a kisgyerekeknek a nagyobbak példája megkönnyítheti a beilleszkedést.

2. Módszeres viselkedés tanulás – a viselkedési szabályok tudatosításának szintje. A szabályok betartásának gyakorlását segíti a szabályok egyértelműsége, a tettek azonnali következménye, vagyis a megerősítés. A szabályok betartását is gyakorolni kell. A vegyes csoportokban a szabályokat már ismerő csoporttagok modellként jelenhetnek meg, és nekik is segíthet a szabályok tudatosításában és gyakorlásában, a viselkedés tanulásában a korábbi viselkedésszinten lévőkkel megvalósuló közös tevékenység.

3. Értő viselkedés tanulás – a viselkedés internalizációja, amikor már nem a konkrét szabályokat követjük, hanem egy meghatározott értékrendet. A szabályszerűségek ennek megfelelően egy átfogóbb rendszert alkotnak, és így a szabályok betartását nem a konkrét előírások, hanem a mögöttes értékek határozzák meg. Ekkor már nem pusztán követjük a szabályt, hanem a kialakult belső irányításunk alapján kötelezzük el magunkat valamely viselkedés mellett.

A viselkedés tanulásának magasabb szintjein a belső fegyelem, majd a belső irányítás kialakulását követően az önálló akaratunk fejlődik. Tehát nem a helyzetek és a késztetések kiszámíthatatlan játékaként alakul a viselkedésünk, hanem azt a belső kontrollt megszerezve tudatosan alakíthatjuk.

A kemény dió

A hiperaktívnak nevezett gyerekek esetében nem a hiperaktivitás, hanem késztetéseik kontrolljának elégtelensége okozza az igazi zavarokat. A hiperaktivitás ugyanis mindössze azt jelenti, hogy az ingerek nem hatnak elég erősen az agyra, ezért sokkal több inger kell ahhoz, hogy az egyén az ingerkörnyezetet optimálisnak érezze. Az ilyen agy a szokásosnál jelentősen több aktivitást igényelhet. Ha ez nem jár együtt a fékrendszer gyengeségével, akkor egy túl energikus, zizegő egyént látunk. Az igazán nagy problémát az jelenti, ha valakit az impulzusai vezetnek: előbb cselekszik, azután gondolkodik. Ha egyáltalán eljut odáig.

A késztetések kontrolljának gyengesége veszélyes zavar, mert aki a tetteit nem uralja, könnyen kárt tehet másokban és önmagában. Ezért különösen fontos ezeknél a gyerekeknél az önszabályozás fejlődésének támogatása. Mivel nincs érzékük a szabályokhoz, nagyon egyértelmű modellekre és az átlagosnál sokkal több gyakorlásra van szükségük, hogy képesek legyenek internalizálni a viselkedési szabályokat.

Hogy megvalósulhasson a szokásosnál nagyobb odafigyelés, a környezetnek három területen kell megerősítenie magát: 1. kemény korlátok biztosítása, 2. sok türelem, 3. értelmes tevékenységek lehetősége.

1. Impulzív egyének esetében a szokásosnál sokkal keményebben betartott, következetes szabályok kellenek. Majdnem az idomítás szintjén kell történnie a szabályok tanításának. Világosan megfogalmazott, kőbe vésett előírások és azonnali megerősítő visszajelzések nélkül könnyen félrecsúszik a viselkedés tanulása.

2. A türelem nem a szabályok, hanem a fejlődés szempontjából lényeges. Egyszerre ugyanis nem tud több szabályt megtanulni az, akinek ehhez nincs érzéke. Csak akkor lehet újabb szabályt bevezetni, ha az előzők már megragadtak. A korábbi szabályok gyakorlásáról sem szabad lemondani, hiszen a lazulással a nehezen megszerzett kontroll könnyen meggyengülhet.

3. A viselkedés alakítása leghatékonyabban tevékenységek során történhet. A tevékenység leköti a hiperaktivitást, így csökkenhet a feszültség, s erősödik a szabályok tanulásának valószínűsége. Amíg van lehetőség értelmes tevékenységre, addig a hiperaktív egyén nem fog más, esetleg elfogadhatatlan aktivitást keresni.

Kisgyerekek esetében szóban, nagyobbaknál már írásos szerződésben is lefektethetők a viselkedés szabályozását meghatározó keretek. Az elvárások (szabályok) és a következmények (megerősítések) így nyíltak, könnyen tudatosíthatók és jól követhetők, így megfelelően támogatják a fejlődést.

Állíts magadnak korlátokat!

Az önuralom tesz uralkodóvá. Ha tehát uralkodók, vagy legalábbis önmagunk szeretnénk lenni, akkor belső erőinket kell edzeni. Akár megvannak bennünk a belső korlátok, akár sem, akár túl lazák akár túl szorosak, mindenképpen optimális belső szabályozásra van szükségünk. Ezt a szabályozást magunk is kialakíthatjuk. A napi ritmus, a feladatok kijelölése, és az ezek elvégzéséhez tartozó megerősítés a leghatékonyabb terep, hiszen mindez amúgyis nélkülözhetetlen, ha sikeresek akarunk lenni.

Fejleszthető az önuralom ez egyszerű kontrolépítéssel: rövidtávú, konkrét célok tűzhetünk ki, például kijelöljük feladatok határidejét, és ezeket feljegyezzük a naptárunkba. Nagyon sokat segítenek a rendszeresen végzett tevékenységek, például a napi testmozgás, a munkaidő utáni lazítás.

Ugyanis a lazítás jutalom értékű, és pozitív érzéssel társul, ha elért teljesítményt követ. Ezt a megerősítő érzést sokan keresik a befektetett munka nélkül is. Könnyű megmagyarázni magunknak, hogy „megérdemeljük”. Mivel azonban a jutalom értéke nem érezhető eléggé az előzetes munka nélkül, végtelen jutalom kereséssé válhat a lazítás.A túlszabályozottságot jelezheti az agyonhajszoltság, amikor a kötelezettségek átveszik a hatalmat felettünk. Ilyenkor legalább annyira fontos a korlátok felállítása, mint akkor, ha a léhaságunk miatt rendszeresen elhanyagoljuk a kötelezettségeinket.

A tudatos kontrollépítést hasznos gyakorlatokkal lehet kezdeni: diéta, dohányzásról leszokás, rendszeres esti séta (ehhez nagy segítség lehet egy kutya), nyelvtanulás, vagy egyéb hobbi, aminek a napi- vagy hetirendünkben meghatározott ideje lehet. Erősítheti a szabályozást, illetve a szabályok következetes betartását, ha sikerül ezekhez a tevékenységekhez társakat találni.

A korlátlan hatalom elbutít

A külső kontroll nem csupán a kisgyereknél szükséges a belső fegyelem kialakulásához, hanem egész életünkben sokat segít az önszabályozás fenntartásában. A társas együttélés szabályai a társadalom és az egyén számára egyaránt megerősítést jelentenek. Ha ezek a szabályok nem tiszták, vagy a betartásukat a környezet nem várja el, az egyének késztetéseik szerint viselkedhetnek, és ez olykor több veszélyt hordoz, mint egy csapat impulzív kisgyerek. Egyénenként változó mértékben, de a belső kontroll nagyon könnyen korrumpálódik. Ha a rászorulók segítése nem elvárás, sokan nem adják át a helyüket a rászorulónak. Ahol a szemetelés nem szabályszegés, ott többen szemetelnek. Ha a tanulás nem érték, kevesebben tanulnak.

Az optimális korlátokat tehát nem csupán magunk, hanem a környezetünk számára is fel kell állítani, ezzel biztosítva az egyensúlyt, az együttéléshez szükséges rendszert és a társadalmi közeg fejlődését.

Mind önmagunk, mind a környezet felé is az aktuálisan szükséges korlátok, szabályok a legműködőképesebbek. Ezek akkor hatékonyak, ha – ahogyan a kisgyerekek esetében is – egyértelműek, mindenkire érvényesek, és következetesen betartják őket.

Hogyan előzheted meg, hogy elbutuljon főnököd/professzorod/vezetőd?

Azoknál az embereknél következhet be leginkább a személyiség bemerevedése és az elbutulás, akik valamilyen pozíciót szereztek, és így nagy kontrolljuk van mások felett, miközben őket (látszólag) senki sem ellenőrzi. Ha hiányzik a stabil énkép és belső értékrendszer, a hatalmi pozíció nem tesz jót a személyiségnek.

A hatalom még akkor is nehezen kezelhető, ha az érintett erős belső szabályrendszerrel és ennek alapján megfelelő önkontrollal rendelkezik. A nagyobb belső kontroll, az önuralom jelenthet némi védelmet. A gyakorlatban azonban nem csupán a belső szabályozás erőssége, hanem – igen gyakran – külső erők hatására is kerülhet valaki pozícióba olyan esetben is, amikor az illetőből hiányzik az önkontroll képessége.

Valamennyiünk feladata és felelőssége, hogy a mások felett hatalmat, kontrollt nyert embereknek segítsünk. Ezt – többek között – az alábbi módokon lehet megtenni:

  • Jelezd vissza, ha hibát találsz abban, amit ír vagy mond! – Ha nem is feltétlenül örül ennek, jót teszel vele.
  • Emlékeztesd a határidőkre, aktuális feladataira! Neki is használsz ezzel.
  • Ha elfelejt valamit, udvariasan jelezd ezt neki! – Lehet, hogy még hálás is lesz ezért.
  • Ha valamit másképpen látsz, mondd el nyíltan az övétől eltérő véleményedet! – Jó lehetőséget adsz így neki a gondolkodásra.
  • Kérdezz rá, és ha szükségesnek tartod, kérdőjelezd meg azt, ami szavaiban és cselekedeteiben nem érthető vagy nem elfogadható! – Ha nem válaszol, vagy kitérő választ ad, akkor nem hajlandó átgondolni a kérdést. Ez azt is jelezheti, hogy rugalmassága, gondolkodása gyengül.

Ha bármelyik fenti lépésed miatt bántódás ér, akkor feltételezhetően nagy baj van a főnököd/professzorod/vezetőd személyiségével.

Mindez természetesen a Te esetedben is igaz, ezért üdvözöljed, ha bárki a fentieket teszi Veled. Szóvá teszi tehát a hibáidat, emlékeztet a feladataidra, jelzi, ha elfelejtettél valamit, nyíltan elmondja a Tiedétől eltérő véleményét, ha nem ért valamit, esetleg nem ért egyet Veled, kérdez és megkérdőjelez. Ezek a kívülről érkezett jelzések segítenek abban, hogy megőrződjön, sőt megszilárduljon a belső szabályozásod.

Gyarmathy Éva

További olvasmányok:
Gyarmathy Éva (2002): A hiperaktivitás kezelése. Új Pedagógiai Szemle, LII. Évfolyam, november. 84-89.
Gyarmathy Éva (2003): A hiperaktív felnőtt (pdf).
Gyarmathy Éva (2013): Atipikus hiperaktívak és a tipikus tehetségesek mítosza. Tehetség, XXI/1 11-12.

Atipikus hiperaktívak és a tipikus tehetségesek mítosza. Dr. habil. Gyarmathy Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep