Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. január 12. csütörtök, 15:49

PSZICHOháttér

23. A krízisek által fejlődünk

A fejlődés folyamat, amelyet fokozat-ugrások tesznek szakaszossá. Amikor egy-egy jelentős változásra megérett az idő, akkor el kell hagyni a korábbi szintet, és egy következőre lépni.

A rovaroknál például ez nagyon egyértelmű és látványos változás. Minden vedlés természetes krízisnek tekinthető, és attól függően kisebb vagy nagyobb az átalakulás a krízisek során, hogy mennyire tér el a kifejlett, érett életmód a fejlődés korábbi szakaszainak életmódjától.

Az ember fejlődése esetében sincsen ez másként. A lényeges különbség azonban, hogy az ember nem csak testi, hanem – és elsősorban – szellemi fejlődésében lép szinteket. Ezeket a szakaszokat a legátfogóbban Erik Erikson írta le a pszichoszociális fejlődést helyezve középpontba.

Az eriksoni „vedlés”

A fejlődés egy-egy adott pontján szükség van jelentős változásra és változtatásra, mert ezáltal lehet egy újabb szakaszba jutni. A változtatás elkerülhetetlen, hiszen a fejlődés a korábbi kereteket meghaladta. A változtatás elkerülése végzetes, mert a régi páncél szűkké vált, és megnyomoríthat.

Ahogyan a vedlés, a fejlődési krízis is egyszerre veszély és lehetőség. A korábbi páncél, azaz a kialakult viselkedési és önvédelmi rendszer megszűnik, s ez védtelenné tesz. A változással járó kockázatot azonban fel kell vállalni, hiszen a biztonságot adó korábbi keretek már akadállyá váltak.

Az ember önészlelése, önmagával és a társas környezettel való kapcsolata és az ehhez tartozó szemlélet és viselkedésmód, az identitás, ugyanúgy ismétlődően vedlésre szorul, mint a rovar páncélja.

Minden szakaszban teljesítenünk kell egy fő feladatot, hogy a fejlődés következő stádiumába léphessünk. Ezeket a feladatokat Erikson pontosan kríziseknek nevezte.

Az identitásunkat ezeknek a válságoknak, változási kényszereknek a megoldása formálja. Minden krízis egy következő új lehetőséget kínál, új módokat a világgal való kapcsolatra és a világ megismerésére.

Feladatok és a végrehajtáshoz szükséges erőforrások

Erikson az identitás fejlődésének szakaszaihoz megoldandó fő feladatokat rendelt. Ezek a feladatok azonban csak akkor teljesíthetők, ha az adott szakaszhoz szükséges fő eszközöket megkapjuk, illetve fejlődésünk eléri azt a szintet, ahol már saját eszközeink is rendelkezésre állnak. A krízisek megoldásához külső és belső erőforrásokra van szükségünk.

A fejlődési szakaszok során megoldandó feladatokhoz tehát rendeljünk erőforrásokat, ha biztosra akarunk menni.

Az egyes szakaszokban elérendő lelki tartalmak: bizalom, akaraterő, feladatvállalás, identitás, intimitás, produktivitás, integritás az ember szellemi erejének összetevői.

Az egyes szakaszokban kifejlődő belső erőforrások a képességek. Ezek egyrészt támogatják az adott szakasz szellemi feladatának megvalósulását, másrészt a feladat megoldása által fejlődik a mozgás-észlelés, a beszéd, a képzelet, a koncentráció-memória, az érdeklődés, a döntésképesség, az alkotó képesség és a bölcsesség.

A külső erőforrásokra főképpen addig van szükség, amíg a belső tartás, az identitás ki nem alakul, vagyis a felnőtté válásig. Az identitás kialakulásáig tartó szakaszokban szükséges külső erőforrások: a feltétlen elfogadás, a szabályok, a szabadság és a feladatok.

Az út nem ér végett azzal, hogy az identitás formát öltött. A szellemi fejlődés az identitás egész életen át tartó kifejlése, és optimális esetben a külső erőforrásokból az identitás kialakulásával már belső erőforrások lesznek.

Bizalom – mozgás-észlelés: feltétlen elfogadásra van szükség

Újszülöttként teljesen kiszolgáltatottak vagyunk. A környezet hatásai által kezdenek fejlődni a belső lehetőségeink. Az identitás fejlődésében meghatározó, hogy ebben az időszakban milyen visszajelzéseket kapunk. A feltétlen elfogadás a bizalom, amely azt üzeni: mindegy, hogy milyen esendő és semmire sem jó vagy, látom benned a jövőt, a lehetőségeket, mindent megteszek érted.

Az igényeink kiszolgálása azt az érzést kelti, hogy a világ jó, így a külső, feltétel nélküli elfogadás növeli a külvilágba vetett bizalmunkat. Emellett, ha a reakcióinkkal hatni tudunk a külvilágra, megtapasztalhatjuk saját hatékonyságunkat is. Ha sírunk, ha nevetünk, ha jelezzük igényeinket, a környezet reagál, megérti, mire van szükségünk. A környezet hatékonysága növeli a belső hatékonyság érzést is.

Akaraterő – beszéd: szabályokra van szükség

A mozgás-észlelés fejlődésével növekszik a kisbaba hatótávolsága. Ekkor a legfontosabb, hogy megtanulja önmagát irányítani, különben veszélybe kerülhet. Az idegrendszerben ekkor alakulnak ki a kontroll működések, amihez a kisbaba kéri a külső korlátokat, szabályokat. Az akadályok segítik ebben. Ez a dackorszak. Már menni tud, most azt gyakorolja, hogy arra mehessen, amerre akar, és ne a késztetései irányítsák. Ehhez meg kell tanulnia fékezni, irányt váltani.

Ha a környezet következetesen megadja a használható és érthető szabályokat, ezek felépítik az önirányítást, és belső iránytűt adnak. Már rendelkezésre áll a beszéd, amely által az érzelmi kommunikációról az értelmi kommunikáció szintjére helyezhető a környezettel való megegyezés. A „hiszti” helyett a megállapodás, az érdekek kölcsönös figyelembe vétele nem csupán az önirányítást, hanem a gondolkodást is rendkívüli mértékben fejleszti.

Kezdeményezés – képzelet: szabadságra van szükség

Az identitás fejlődése során az egyik legnagyobb kihívás, hogy önmagunk lehessünk. Ehhez kevés, hogy megvan az akaratunk, kell, hogy kipróbálhassuk magunkat. Az önállósodáshoz el kell tudnunk képzelni önmagunkat. Csak azzá válhatunk, aminek el tudjuk magunkat képzelni.

Ha megvan a belső erő, a bizalom, és az önirányítás, az akarat, akkor a szabadság, a választás lehetősége segíti az önállósodást. A szabadság azt jelenti, hogy a választásainkért felvállaljuk a felelősséget.

A kezdeményezés, az elindulás rizikós, mert kevés saját tapasztalat áll rendelkezésre. Ezért is nem engedi el könnyen a kisgyerek kezét a környezet. Fokozatosan azonban fel kell vállalni a kockázatot, engedni a hibázást. A fantázia és a játékok által, a szerepjátékok és a szabad kalandozás során biztonságban próbálhatjuk ki magunkat.

Feladatvállalás – koncentráció-memória: feladatokra van szükség

A szabad kalandozás és játék biztonságában, sok mindent kipróbálhattunk, és eljutunk a fejlődésben a megvalósításhoz. Eljön a teljesítmények ideje. A kisiskoláskor a végrehajtó funkciók precizitásának fejlődési időszaka. Ekkor alakul ki a munkamód, a feladatvégzéshez szükséges módszeresség, a teljesítményekhez való viszony.

A feladatok felvállalására való hajlam akkor erősödik, ha a környezet optimális kihívásokat állít a még fejlődő képességek és lelki erők erősödéséhez. Mind a túl könnyű, mind a túl nehéz feladat ártalmas lehet, mert nem ad lehetőséget az optimális erőfeszítésre. Az éppen megoldható nehézségű feladatok, a koncentrált feladatvégzés gyakorolása közben ismerjük meg képességeinket, és ezzel összefüggésben alakul ki a teljesítményekhez való viszonyunk.

Identitás – érdeklődés: minden külső erőforrásra szükség van

Ebben a szakaszban a belső erőforrás a világra való nyitottság, az érdeklődés. Az identitás kialakítása keresési folyamat. Minél többet kell látni és kipróbálni, ehhez pedig nyitottság kell. A kamaszkor a legnagyobb „vedlés”, ekkor van a legnagyobb veszélyben az identitás fejlődése és maga a fiatal is. Az érdeklődés nem maradhat a környezet elvárásainak megfelelő keretek között, ha egyedi és egyéni identitásépítésről van szó, és nem bábok sorozatgyártásáról.

A krízis ebben a szakaszban elementáris lehet, ezért ilyenkor semmi nem elég. Tizenévesen valamennyi képességünk rohamosan fejlődik, vagyis a belső erőforrások ott lehetnek a háttérben, de szükségünk van minden külső erőforrásra is: a feltétlen elfogadásra, a szabályokra, a szabadságra és a feladatokra.

Intimitás – döntésképesség

Az első felnőtt szakaszban már egységes identitással bírunk. Ez nem azt jelenti, hogy az identitás fejlődése megáll. Sőt, ekkor van igazán lehetőség a továbbfejlesztésre, mert már akár a külső erőforrások nélkül is képesek lehetünk a fejlődésre. Ha ugyanis eddig megkaptuk a szükséges lelki energiákat, akkor már létre is tudjuk hozni ezeket. Jó esetben külső erőforrásokként még adni is tudunk, és ez jelzi, hogy identitásunk elég erős a továbblépéshez.

Az intimitásban megnyitjuk identitásunkat, feloldódódunk más identitásokban, és befogadunk új értékeket anélkül, hogy saját értékeinket feladnánk. Hatalmas gazdagodási lehetőség, de ha ez parttalanná válik, könnyen veszélybe kerülhetünk. Válogatni és dönteni kell, hogy kik legyenek a partnerek, kiknek az értékeiben osztozzunk. Mind a párkapcsolatok, mind a munkakapcsolatok sikeressége ezen múlik.

Produktivitás – munkaképesség

Az identitás építése tovább folytatódik a külső és belső alkotásokban. A család, a munka, a karrier, a hobbik, a tudásunk, újabb és újabb képességeink, belső értékeinek, minden, amit kívül és belül alkotunk, tanulunk, az identitást formálja.

Életünk leghosszabb szakasza az alkotásé, ezért nem is lehet homogén. Eleinte inkább kifelé irányuló extenzív, növekedést hozó a produktivitás, majd harmonikus fejlődés esetén ez átvált a befelé irányuló, intenzív elmélyülő alkotásba.

Integritás – bölcsesség

Akkor jutunk el az integritáshoz, ha a korábbi szakaszok feladatait megoldottuk. Azon a szinten érhető el a legmagasabb fokú identitás, ha már távlatokban vagyunk képesek látni önmagunkat és a világot. Lehetünk korábbi fejlődési fázisokban is bölcsek, de az adott korszak kihívásai mindig lekötik a lelki energiák egy igen nagy részét, és a tökéletes integritáshoz hiányzik a teljesség érzés.

Az integritás szó jelentése érintetlenség, sértetlenség, feddhetetlenség, tisztesség. Az identitásnak azon a szintjén leszünk önmagunk, amikor a korábbi szintek már nem külön-külön léteznek az énünkben, hanem mindaz lehetünk, amivé tettük magunkat.

Identitás vers

Az vagyok, amiben reménykedem,
Az vagyok, amit szabadon akarhatok,
Az vagyok, akinek el tudom képzelni magam,
Az vagyok, amit működtetni tudok,
Az vagyok, akivel azonosulok,
Az vagyok, akit szeretek,
Az vagyok, amit alkotok,
Az vagyok, aki vagyok.

(ismeretlen szerzőtől)

Szakirodalom
Erikson, Erik (1956). "The problem of ego identity". Journal of the American Psychoanalytic Association 4: 56–121.
N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. 7. fejezet: Az identitás alakulása. Osiris Kiadó.
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/ 2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/ch07.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.30.
„Ha egy gyerek bántalmazóvá válik, annak mindig oka van” – Hasznos tanácsok pszichológusoktól az iskolai bántalmazás ellen
Az összezártság a gyerekekre (sem) volt jó hatással – állítják gyerekjogi szakemberek. Ezen a helyzeten tovább ront, hogy egy végletekig megtépázott oktatási rendszerben kezdődött a tan...
(Forrás: wmn)
--
2020.09.30.
A jelentés és a magyar valóság
Az OECD jelentésére hivatkozva mind az Emmi, mind az ITM kiadta a maga „győzelmi jelentését”. Kár, hogy a közleményekben megjelent adatok jelentős része nem a valóságot tükrözi! Ki a...
(Forrás: népszava)
--
2020.09.30.
Leváltják a Színművészeti kancellárját, katonatiszt kerül a helyére
Távozik a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kancellárja az intézmény működtetését átvett alapítvány kuratóriumának kezdeményezésére – értesült a hvg.hu egyetemi forrásokb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.30.
Tíz perc alatt több száz diák bejuthat a hőkapun
A Klebelsberg Központ fenntartásában működő valamennyi intézménybe kerültek testhőmérséklet mérésére szolgáló eszközök, az iskolák felkészültek a csütörtöktől kötelező lá...
(Forrás: infostart)
--
2020.09.30.
Tíz perc alatt több száz diák bejuthat a hőkapun
A Klebelsberg Központ fenntartásában működő valamennyi intézménybe kerültek testhőmérséklet mérésére szolgáló eszközök, az iskolák felkészültek a csütörtöktől kötelező lá...
(Forrás: infostart)
--
2020.09.30.
Tiltakozik a könyves szakma Dúró Dóra mesekönyvdarálása miatt
„A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megdöbbenve értesült róla, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet, – pusztán azé...
(Forrás: Metszéspontok)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep