Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. május 11. szerda, 9:18

PSZICHOháttér

5. Tehetség és lehetőség

A tehetséggondozás könnyű útja: végy egy jól fejlődő gyereket, és adjál neki nehéz feladatokat. Vagyis azonosítsuk a tehetséget és fejlesszük a tehetséget.

Nem mintha így nem lehetne tehetséget gondozni, de a módszer eredményessége igen gyatra. A 20. századi tehetséggondozó programok erre a sémára épültek, és a vizsgálatok szerint nem került ki több alkotó tehetség ezekből a programokból, mint a programokon kívül fejlődőkből. Lipsey és Wilson‘s (1993) átfogó vizsgálata azt jelezte, hogy a tehetséggondozás egyáltalán nem támogatta a tehetségek fejlődését. A témában megjelent publikációkban eltúlozták a hatásokat, a placebo hatást nem meghaladóak az eredmények.

A tehetség nem szunnyad, és nem rejtekezik

A tehetség belső fejlődési vágyától hajtva rendkívüli erővel igényli az ingerben gazdag környezetet, amelyet a szokásosnál jobban ki tud használni fejlődése érdekében. Nem támogatásra, hanem fejlődési lehetőségekre van szüksége. Ezt pedig maga a tehetség jobban ismeri, mint bárki más. Ha megkapja a legfontosabbat, a fejlődéséhez szükséges szabadságot, fejlődni fog. Az atyáskodó szemlélet helyett, amely kijelöli a fejlődés útját, partnerként kell kezelni már a kisgyerekeket is.

A tehetséggondozásban is ideje meglépni azt a szemléletváltást, amit a pszichológia és orvostudomány egyre jobban közelít: a diagnosztikus, gyógyító megközelítés helyett az emberi jogi aspektusokat érdemes előtérbe helyezni.

Az a megközelítés, amely szerint a tehetség szunnyad vagy rejtekezik, paternalista nézőpontot tükröz. Olybá tűnhet, mintha a tehetséget rá kellene venni, hogy fejlődjön, megjelenjen, mintha gyógyítani kellene, hogy fejlődésre képes legyen. Pedig a tehetségnek a lényege, hogy fejlődik, és ahogy lehet, megjelenik. A környezet felelősségének áthárítása, ha a tehetségre a szunnyadó vagy rejtekező jelzőt használjuk, miközben a környezet az, amely nem veszi észre, vagy a fejlődésében gátolja a tehetséget. A tehetségnek nem jellemzője vagy szándéka a szunnyadás vagy rejtekezés.

Kristóf 14 éves, diszgráfiás, és a figyelemzavara is rontja írásbeli teljesítményét. Ugyanakkor kiváló intelligenciával és nyelvi képességekkel rendelkezik. Az iskolában minden szóbeli felelete jeles angolból, de utána a tanár irat négy írásbeli dolgozatot, így arányaiban Kristóf igen gyenge teljesítményt ér el. Mégis, Kristóf nyelvekkel akar foglalkozni az angol mellett a francia is nagyon megy neki. Amikor egy szakvélemény Kristóf kiemelkedő képességeit jelezte, az angol tanár nem fogadta el. Ezek után Kristófban szunnyad a tehetség vagy rejtekezik?

A tehetség akkor is fejlődik, ha a környezet, akár még a szakemberek sem veszik észre. A tehetség fejlődése nagyon sokféle lehet, és nem mindig látványos. Ha nem jelenik meg, akkor is létezik, mint egy természeti erő, és valamit mindenképpen tesz és fog tenni.

A tehetséggondozói szemléletben is nagyobb alázatra van szükség. A tehetséggondozó feladata, hogy optimális körülményeket biztosítson minél többféle tehetség fejlődésének. Szakmai tudása nem abban rejlik, hogy megtalálja az amúgy is harmonikusan fejlődő tehetséget, hanem hogy minél többféle tehetségnek megfelelő környezetet biztosít.

Ha ugyanis a fejlődéshez szükséges ingerek, elfogadás és értelmes keretek hiányoznak, akkor nagy a veszélye az antiszociális irányú önpusztító vagy pusztító irányba történő fejlődésnek.

A talentum valószínűsége

A talentum az emberiség számára értéket létrehozó tehetség. Az emberi értékekkel szembehelyezkedő, azokat figyelmen kívül hagyó tehetség nem talentum, hanem veszély.

A tehetség egyenletesen oszlik el a népességben, tehát a szociokulturálisan hátrányos helyzetű, és egyéb okokból eltérő fejlődésű populációkon belül is éppen annyira ott van a lehetőség, mint ahol könnyebben tud talentummá fejlődni (Gyarmathy, 2015). Ezért mindenkire úgy kell nézni, hogy tehetség lehet, még ha nem is mindenki tehetség, sőt nem is mindenki akar tehetséggé lenni.

A tehetséggondozó programokban felülreprezentáltak a beilleszkedésre alkalmasabb, jó szociális hátterű, a tehetségen kívül más különlegességekkel nem, vagy csak kezelhető mértékben bíró tehetségek vagy nem tehetségek, akik a programok számára így elviselhető kihívást jelentenek.

A különleges teljesítményekhez azonban sokszor a különleges helyzet vezet. A különleges helyzetű tehetségek ellátása pedig a mindennapokban kezdődik, a tanításba vitt tehetséggondozó szemlélettel (Gyarmathy, 2015). Ennek lényege az önálló választás, a biztos ismeretek mellett a kérdések és kétségek, a sokféle megoldás megjelenése a tanórákon.

Az egyelőre atipikusnak nevezett módszerek, (Kadocsa, 2006), mint a projektek, probléma alapú oktatás (Molnár, 2005), adaptivitás (M. Nádasi, 2007), öndifferenciáló módszerek (Gyarmathy, 2010), komplex instrukciós program (K. Nagy, 2000) és így tovább segítik az atipikusnak nevezett fejlődést. Sok létező és kidolgozott lehetőség van, csak élni kell velük. A tehetséges pedagógusok már el is kezdték ezt. Ők azok, akik érzékenyek a változásra és képesek változni és változtatni.

A különlegesek felhívják a figyelmet egy rendszer gyenge pontjaira, mert fejlődésük érzékenyebb a környezetre, és az ártalmas hatások, amelyek a többség számára eleinte csak kisebb kellemetlenséget jelentenek, a különlegesek számára hamar szenvedést okoznak. Ezért a különlegesek problémáinak megoldása során a többség számára is optimálisabb közeg formálódhat.

Gyarmathy Éva

Hivatkozások

Gyarmathy Éva (2015) A különleges helyzetű tehetség és a tehetséggondozás szemléletváltásának szükségszerűsége. Magyar Pszichológiai Szemle, 70. 2/5. 371–393.
Kadocsa László (2006) Az atipikus oktatási módszerek. NFI, Budapest
Kovácsné dr. Nagy Emese (2000) Komplex Instrukciós Program. In: Klein Sándor – Soponyi Dóra (szerk.) A tanulás szabadsága Magyarországon. EDGE 2000, 2011. 357-367.
M. Nádasi Mária (2007) Adaptivitás az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Molnár Gyöngyvér (2005) A probléma-alapú tanítás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.13.
A nyelviskolák 20-30 ezer diákot biztosan elveszítettek a járvány miatt
A járványhelyzet miatti korlátozások a nyelviskolák és vizsgaközpontok piacát is erősen érintette – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Bár...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.07.13.
L. Ritók Nóra: Beavatkozási pontok
Aztán az idén a tanoda bővült egy klubbal, a Szülői klubbal, ami megint újabb szállal erősíti meg azt a hálót, amit a gyerekek köré fonunk, és erősíti a tanuláshoz kötődést. Mert...
(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)
--
2020.07.13.
Maruzsa: remélhetőleg hagyományosan lehet elkezdeni az új tanévet
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Maruzsa Zoltán szerint annak ellenére, hogy mások voltak a felkészülés körülményei, nem lettek \"sem rosszabbak, sem jobbak\" az érettségi eredmények...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.12.
Horn Gábor: Az erősek, a bosszúállók, a kicsinyesek világa
A vasalódeszkás tanár esete is mutatja, hogy a NER oktatáspolitikája megalázza, elsöpri, kiiktatja azt, aki bárhogyan is eltér a sorvezetőtől. Ráadásul az ellenállásnak legjobb szándé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.07.11.
Pygmalion-effektus vagy fejlesztés? Adalékok és értelmezési lehetőségek az iskolarendszer alulteljesítésének és méltányossági mutatóinak összefüggésrendszerében. Asztalos György írása
Jelen dolgozat egy konkrét, mégis tipikusnak tekinthető intézmény országos kompetenciamérési eredményeire épülő esettanulmány. Ugyanakkor segédletnek is felfogható, ha valaki saját iskol...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.07.11.
A BM, az Emmi és az ORFK sem adott választ arra, hogy valós-e az iskolaőrök véletlenül kiderült fizetése
A kormány az iskolai erőszak megfékezésére bevezeti az iskolaőrséget, amely külön rendészeti szervként jön létre, az őrök pedig gázspray-t, rendőrbotot és bilincset is használhatnak...
(Forrás: 168 óra)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep