Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. június 11. vasárnap, 8:50

Neked mindegy? Nekem nem!

13. Szörnyűség a gimnáziumok megtizedelése?

Horányi Özséb kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem tanára – Weiszer Alindával beszélgetve – úgy vélte, hogy igen. Azok a diákok ugyanis, akik ma létszám felettinek minősülnek és nem kerülhetnek be a gimnáziumokba, a középfok után lényegében nem juthatnak be az egyetemekre. Ennél borzasztóbb dolog pedig el sem képzelhető egy olyan országban, ahol a modernizáció még mindig csak félig történt meg – mondta a szakember.

A mai korra nyugodtan tekinthetünk egyfajta technológiai forradalom időszakaként, amikor egyáltalán nem mindegy, hogy ki mit tanul. Mert mire is képezzük ki ma azt, akit mondjuk forgácsolónak vagy esztergályosnak iskolázunk be? Arra, hogy 10 éven belül ne legyen munkája, mert az ilyen típusú feladatokat akkor már mindenhol robotok fogják elvégezni. Mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik akkor épp a pályájuk kezdetén állnak majd? Miből fognak megélni? És miből fog megélni az állam, ha nem lesz személyi jövedelemadó, mert az emberek nem dolgoznak?

Fontos lenne mindenki számára meghagyni az utat ahhoz, hogy a lehető legmagasabb szintig juthasson el a tanulmányaiban, ha akar. S közben kialakuljon benne az a képesség is, hogy az ismeretlen helyzeteket problémaként tudja megragadni, amiket aztán képes megoldani is. Széles társadalmi rétegek bután és műveletlenségben való tartása olyan bűn, ami csak azoknak jó, akik könnyen vezethető tömegre vágynak – hangoztatta a szakember.

Horányi Özséb gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
A 2017 május 4-én elhangzott beszélgetés itt nézhető meg.

Hogyan biztosíthatnánk jobb esélyeket valamennyi fiatalnak?

Mennyire döntő a későbbi sikeresség szempontjából, hogy ki milyen középiskolában tanul? Jó lenne-e, ha mindenki bekerülhetne a gimnáziumokba, aki szeretne? Mi szól mellette és mi ellene?

Melyik életkor lenne optimális annak eldöntésére, hogy egy fiatal hol folytassa tanulmányait az egységes általános képzést követően?

Figyelembe véve korunk technológiai forradalmát és az ország modernizációs szükségleteit, milyen új nézőpontokat kellene érvényesíteni a tanulandó szakmák kínálatában, képzési anyagában, metodikájában ahhoz, hogy az általános iskola után azonnal szakmát választók közül senkinek az útja ne fusson zsákutcába?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.25.
Tanügyi intézkedés nincs, de sok iskolában alig van tanár, aki tanítana
Tanügyi intézkedés jelenleg egy iskolában sincs, ugyanis nemrég módosultak a karanténszabályok, az oltatlanokra öt nap karantén vár, aki viszont be van oltva és nincs pozitív teszteredmé...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.25.
Ránki Sára: ELBALTÁZOTT ÍRÁSBELIK
Összegezve: az idei felvételi feladatsor sem azt kéri számon, amit tanítunk. Nem indulnak a gyerekek egyenlő esélyekkel, eleve nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Gondoljunk a Covid okozta...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.25.
A kormány szeretné, ha úgy sztrájkolnának a tanárok, hogy azért tanítanak is közben
Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.01.25.
UZSALYNÉ PÉCSI RITA A TRANSZHATÁSRÓL, AZ OKOSESZKÖZMENTES ISKOLÁKRÓL ÉS A SZÜLŐI MINTÁRÓL
Hirtelen lett az életünk része a kütyüvilág, nem alakult még ki a kultúrája, nem vagyunk tudatosak. Sikeres elvonót irányító kutató is van olyan, aki azt mondja magáról, hogy maga is leszok...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep