Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. június 11. vasárnap, 8:50

Neked mindegy? Nekem nem!

13. Szörnyűség a gimnáziumok megtizedelése?

Horányi Özséb kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem tanára – Weiszer Alindával beszélgetve – úgy vélte, hogy igen. Azok a diákok ugyanis, akik ma létszám felettinek minősülnek és nem kerülhetnek be a gimnáziumokba, a középfok után lényegében nem juthatnak be az egyetemekre. Ennél borzasztóbb dolog pedig el sem képzelhető egy olyan országban, ahol a modernizáció még mindig csak félig történt meg – mondta a szakember.

A mai korra nyugodtan tekinthetünk egyfajta technológiai forradalom időszakaként, amikor egyáltalán nem mindegy, hogy ki mit tanul. Mert mire is képezzük ki ma azt, akit mondjuk forgácsolónak vagy esztergályosnak iskolázunk be? Arra, hogy 10 éven belül ne legyen munkája, mert az ilyen típusú feladatokat akkor már mindenhol robotok fogják elvégezni. Mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik akkor épp a pályájuk kezdetén állnak majd? Miből fognak megélni? És miből fog megélni az állam, ha nem lesz személyi jövedelemadó, mert az emberek nem dolgoznak?

Fontos lenne mindenki számára meghagyni az utat ahhoz, hogy a lehető legmagasabb szintig juthasson el a tanulmányaiban, ha akar. S közben kialakuljon benne az a képesség is, hogy az ismeretlen helyzeteket problémaként tudja megragadni, amiket aztán képes megoldani is. Széles társadalmi rétegek bután és műveletlenségben való tartása olyan bűn, ami csak azoknak jó, akik könnyen vezethető tömegre vágynak – hangoztatta a szakember.

Horányi Özséb gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
A 2017 május 4-én elhangzott beszélgetés itt nézhető meg.

Hogyan biztosíthatnánk jobb esélyeket valamennyi fiatalnak?

Mennyire döntő a későbbi sikeresség szempontjából, hogy ki milyen középiskolában tanul? Jó lenne-e, ha mindenki bekerülhetne a gimnáziumokba, aki szeretne? Mi szól mellette és mi ellene?

Melyik életkor lenne optimális annak eldöntésére, hogy egy fiatal hol folytassa tanulmányait az egységes általános képzést követően?

Figyelembe véve korunk technológiai forradalmát és az ország modernizációs szükségleteit, milyen új nézőpontokat kellene érvényesíteni a tanulandó szakmák kínálatában, képzési anyagában, metodikájában ahhoz, hogy az általános iskola után azonnal szakmát választók közül senkinek az útja ne fusson zsákutcába?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep