Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. május 12. péntek, 7:23

Neked mindegy? Nekem nem!

9. Miért sikertelen a felzárkóztatás?

Sokan csak azt látják, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek deficitekkel érkeznek az iskolába. Csomó mindent rosszabbul tudnak, mint szerencsésebb kortársaik. A valóságban azonban inkább arról van szó, hogy olyan tudásokkal rendelkeznek, amikre az iskola nem tart igényt. Nem kevesebbet tudnak a világról, csak mást. Ám ezek között is meg lehet találni azokat a mozzanatokat, amikre építve iskolai tanulásuk sikeressé válhat – állították oktatási szakemberek Baló György televíziós műsorában.

Azt szoktuk mondani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek rosszul kommunikálnak. De ha figyelembe vesszük, hogy a kommunikáció nem azonos a verbális kommunikációval, azt is láthatjuk, hogy saját környezetükben jól megértetik magukat. Birtokában vannak tehát egy működőképes készletnek – csak az iskola nem igazodik ehhez. Pedig minden ép értelmű gyerek képes magas szintű tudás elérésére, ha az ő kihívásaira, problémáira, erősségeire és hátrányaira differenciált válaszokat adunk.

Bár az oktatás rendszere hivatalosan nem mond le ezekről a gyerekekről, sőt bizonyos programok kimondottan az ő megsegítésüket célozzák, mégsem látszik elmozdulás ezen a téren. Az úgynevezett „felzárkóztatás” ugyanis abból a deficit modellből indul ki, hogy nekik hiányzik valami, amivel mások rendelkeznek, akikhez ezért fel kell zárkózniuk. Az iskola az oda való belépésük pillanatától „középosztálybeli képességeket” vár el minden gyerektől. A pedagógusok többsége pedig úgy érzi, hogy nem lehet mit kezdeni a hat éves korra e téren felhalmozott hiányokkal. Legfeljebb csak egy kis javulás érhető el. A kezdeti szociális hátrányok így az iskola közvetítésével válnak valódi tanulási hátrányokká.

2017 március 16-án a következő szakemberek voltak Baló György beszélgető társai: Bódis Kriszta, az ózdi Van helyed Alapítvány vezetője, Nahalka István oktatáskutató és Mészáros György, az ELTE oktatója, aki korábban hét évig egy kazincbarcikai általános iskolában tanított.

A szakemberek gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
A műsor teljes felvétele itt érhető el.

Lehetne-e másképp csinálni?

Vajon miért nem hisz a magyar pedagógusok döntő többsége abban, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek sikeresek lehetnek az iskolában?

Milyen tudás- és képességbeli erősségekkel rendelkezhetnek a nem középosztálybeli környezetben nevelkedő kisiskolások? Hogyan ismerhetők fel ezek?

Miben kellene a pedagógusoknak változni, változtatni ahhoz, hogy a szociális hátrányok ne váljanak valódi tanulási hátrányokká sok-sok gyerek esetében?

Milyen tanulságai vannak a hátrányos helyzetű gyerekeket eredményesen segítő, létező jó gyakorlatoknak?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.22.
Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna
Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszeg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.22.
A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből
A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.21.
Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl
Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínű...
(Forrás: Infostart)
--
2021.07.21.
Covid-örökség: hogyan tovább, felsőoktatás?
Mindenki máshogy könyvelte el tapasztalatait, a hallgatók Facebook csoportokban és memeoldalakon adtak hangot véleményüknek. A felsőoktatási intézmények belső üléseken vitatták meg a sz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.07.21.
Még egy szám, ami befolyásolja a ponthatárokat: minden, amit a kapacitásról tudni kell
ha a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek egy képzésre, akkor a jelentkezők között rangsorolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályi minimumpontnál - alap- és osztatlan eset...
(Forrás: Eduline)
--
2021.07.21.
Okafogyott kérdésekkel rakta tele a kormány a “gyermekvédelmi” népszavazást
Anépszavazás inkább a jelenleg is zajló nemzeti konzultáció hangulatára hasonlít: értelme nem sok van, politikai haszna – a kormány várakozásai szerint legalábbis – annál több. Az,...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep