Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. május 12. péntek, 7:23

Neked mindegy? Nekem nem!

9. Miért sikertelen a felzárkóztatás?

Sokan csak azt látják, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek deficitekkel érkeznek az iskolába. Csomó mindent rosszabbul tudnak, mint szerencsésebb kortársaik. A valóságban azonban inkább arról van szó, hogy olyan tudásokkal rendelkeznek, amikre az iskola nem tart igényt. Nem kevesebbet tudnak a világról, csak mást. Ám ezek között is meg lehet találni azokat a mozzanatokat, amikre építve iskolai tanulásuk sikeressé válhat – állították oktatási szakemberek Baló György televíziós műsorában.

Azt szoktuk mondani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek rosszul kommunikálnak. De ha figyelembe vesszük, hogy a kommunikáció nem azonos a verbális kommunikációval, azt is láthatjuk, hogy saját környezetükben jól megértetik magukat. Birtokában vannak tehát egy működőképes készletnek – csak az iskola nem igazodik ehhez. Pedig minden ép értelmű gyerek képes magas szintű tudás elérésére, ha az ő kihívásaira, problémáira, erősségeire és hátrányaira differenciált válaszokat adunk.

Bár az oktatás rendszere hivatalosan nem mond le ezekről a gyerekekről, sőt bizonyos programok kimondottan az ő megsegítésüket célozzák, mégsem látszik elmozdulás ezen a téren. Az úgynevezett „felzárkóztatás” ugyanis abból a deficit modellből indul ki, hogy nekik hiányzik valami, amivel mások rendelkeznek, akikhez ezért fel kell zárkózniuk. Az iskola az oda való belépésük pillanatától „középosztálybeli képességeket” vár el minden gyerektől. A pedagógusok többsége pedig úgy érzi, hogy nem lehet mit kezdeni a hat éves korra e téren felhalmozott hiányokkal. Legfeljebb csak egy kis javulás érhető el. A kezdeti szociális hátrányok így az iskola közvetítésével válnak valódi tanulási hátrányokká.

2017 március 16-án a következő szakemberek voltak Baló György beszélgető társai: Bódis Kriszta, az ózdi Van helyed Alapítvány vezetője, Nahalka István oktatáskutató és Mészáros György, az ELTE oktatója, aki korábban hét évig egy kazincbarcikai általános iskolában tanított.

A szakemberek gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
A műsor teljes felvétele itt érhető el.

Lehetne-e másképp csinálni?

Vajon miért nem hisz a magyar pedagógusok döntő többsége abban, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek sikeresek lehetnek az iskolában?

Milyen tudás- és képességbeli erősségekkel rendelkezhetnek a nem középosztálybeli környezetben nevelkedő kisiskolások? Hogyan ismerhetők fel ezek?

Miben kellene a pedagógusoknak változni, változtatni ahhoz, hogy a szociális hátrányok ne váljanak valódi tanulási hátrányokká sok-sok gyerek esetében?

Milyen tanulságai vannak a hátrányos helyzetű gyerekeket eredményesen segítő, létező jó gyakorlatoknak?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep