Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. május 12. péntek, 7:23

Neked mindegy? Nekem nem!

9. Miért sikertelen a felzárkóztatás?

Sokan csak azt látják, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek deficitekkel érkeznek az iskolába. Csomó mindent rosszabbul tudnak, mint szerencsésebb kortársaik. A valóságban azonban inkább arról van szó, hogy olyan tudásokkal rendelkeznek, amikre az iskola nem tart igényt. Nem kevesebbet tudnak a világról, csak mást. Ám ezek között is meg lehet találni azokat a mozzanatokat, amikre építve iskolai tanulásuk sikeressé válhat – állították oktatási szakemberek Baló György televíziós műsorában.

Azt szoktuk mondani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek rosszul kommunikálnak. De ha figyelembe vesszük, hogy a kommunikáció nem azonos a verbális kommunikációval, azt is láthatjuk, hogy saját környezetükben jól megértetik magukat. Birtokában vannak tehát egy működőképes készletnek – csak az iskola nem igazodik ehhez. Pedig minden ép értelmű gyerek képes magas szintű tudás elérésére, ha az ő kihívásaira, problémáira, erősségeire és hátrányaira differenciált válaszokat adunk.

Bár az oktatás rendszere hivatalosan nem mond le ezekről a gyerekekről, sőt bizonyos programok kimondottan az ő megsegítésüket célozzák, mégsem látszik elmozdulás ezen a téren. Az úgynevezett „felzárkóztatás” ugyanis abból a deficit modellből indul ki, hogy nekik hiányzik valami, amivel mások rendelkeznek, akikhez ezért fel kell zárkózniuk. Az iskola az oda való belépésük pillanatától „középosztálybeli képességeket” vár el minden gyerektől. A pedagógusok többsége pedig úgy érzi, hogy nem lehet mit kezdeni a hat éves korra e téren felhalmozott hiányokkal. Legfeljebb csak egy kis javulás érhető el. A kezdeti szociális hátrányok így az iskola közvetítésével válnak valódi tanulási hátrányokká.

2017 március 16-án a következő szakemberek voltak Baló György beszélgető társai: Bódis Kriszta, az ózdi Van helyed Alapítvány vezetője, Nahalka István oktatáskutató és Mészáros György, az ELTE oktatója, aki korábban hét évig egy kazincbarcikai általános iskolában tanított.

A szakemberek gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
A műsor teljes felvétele itt érhető el.

Lehetne-e másképp csinálni?

Vajon miért nem hisz a magyar pedagógusok döntő többsége abban, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek sikeresek lehetnek az iskolában?

Milyen tudás- és képességbeli erősségekkel rendelkezhetnek a nem középosztálybeli környezetben nevelkedő kisiskolások? Hogyan ismerhetők fel ezek?

Miben kellene a pedagógusoknak változni, változtatni ahhoz, hogy a szociális hátrányok ne váljanak valódi tanulási hátrányokká sok-sok gyerek esetében?

Milyen tanulságai vannak a hátrányos helyzetű gyerekeket eredményesen segítő, létező jó gyakorlatoknak?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.31.
Hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől az iskolákban
A műsorban felidézték, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
A család és a nemzet értékeire épít a tananyag
A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokon keresztül. Az ötödikesek számára előírt irodalmi művekben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
Újabb nemzetközi siker: most a kémia diákolimpián szereztek érmeket a magyar diákok
A koronavírus-járvány miatt idén online rendezték meg a versenyt, így elméletre szorítkozó dolgozat alapján hirdették ki a nyerteseket. A dolgozatot a diákok személyes tanári felügyelet...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.26.
A kormány elmagyarázza, miért nagyszerű hír, hogy 20 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre
A számok mögött súlyos tendencia van: mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkezett felsőoktatási intézménybe, ez 19 éve nem látott negatív rekord, ráadásul a felvettek száma is durván cs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.26.
Segítsen az állam a közös digitális oktatási platform kialakításában!
Azért kell közös platform, hogy minden tanár ugyanazzal dolgozzon – mondta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „Legyen mindenhol eszköz, legyen mindenhol laptop, (…) ne a zsebből fizesse a pedag...
(Forrás: mszp.hu)
--
2020.07.26.
Kálmán László: Mi a fenét akarnak tőlünk az iskolában, amikor valamit elemezni kell?
Az irodalmi művekhez persze egészen másképpen kell közelítenünk, mint mondjuk természeti jelenségekhez (vegyük most ide a nyelvi mondatokat is) vagy a matematikai problémákhoz, ezért nyilv...
(Forrás: Qubit)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep