Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. május 25. csütörtök, 8:09

Neked mindegy? Nekem nem!

11. Nyuszikákat tenyésztünk

Arról a problémáról, amit az okoz, hogy a 6 és 8 osztályos középiskolákba negyedik vagy hatodik évfolyam után felvételiznek a gyerekek, keveset szoktak beszélni. Azok, akik ebben az életkorban kiválóan teljesítenek, a nyuszikák – s ez különösen érvényes a fiúkra. A normális, kreatív, teremtőképes fiúk ekkor személyiségfejlődésük zavaros, szétesett részét élik, és egyáltalán nem motiváltak a szívós, rendszeres, kitartó tanulásra. Ez azt jelenti, hogy ettől a ponttól kezdve determinált az életpályája. Az elit gimnáziumokba bekerülő gyerekek továbblépnek az egyetemekre, ahol ők kapják majd a tehetséggondozó, emelt szintű kurzusokat és a szakkollégiumokat – ami azt jelenti, hogy jól teljesítő nyuszikákat tenyésztünk, különösen a fiúk esetében.

A legértékesebb, kreatív srácok gyakorlatilag kimaradnak a rendszerből vagy a futottak még kategóriába kerülnek. Egy fiúnak általában 16 éves kora körül kezd megjönni az esze. Érettségi előtt szokták összekapni magukat, és ez teljesen egészséges. Mint ahogy az is, hogy az ötödik osztálytól a hetedikig nem tud elszámolni azzal, hogy mivel foglalkozott. Ezt a szülők úgy érzékelik, hogy feküdt az ágyon és zenét hallgatott éveken át. Vagy a gépe előtt ült. De ez nem igaz, mert akkor érnek meg benne bizonyos dolgok.

Az elit iskolákban tenyésztett nyuszikák nem fognak innovatív startup-okat létrehozni. Inkább elmennek Ausztriába egy jól fizető biztos állásba, amiből Magyarországnak sok haszna nincs. Vagy megszállják az államigazgatást, ahol sok pénzt akarnak keresni. Ez egy becsülendő, katonai fegyelemmel működő szektor, ahol utasításokat kell végrehajtani. De hiányzik az a „félanarchista kreatív tenyészet”, amelyik a modern 21. századi gazdaságot előre mozdítja. Ez nagyon nagy probléma, aminek az árát később fogja megfizetni a magyar gazdaság.

Setényi János gondolatait kiemelte és összegezte: Gönczöl Enikő
A Gazdaság TV Ezeregy sebből vérzik a magyar közoktatás című 2017. januári felvétele itt nézhető meg.

Kinek jó ez? Mit és hogyan kellene változtatni?

Kiknek és miért jó, hogy a magyar oktatási rendszerben a 4 osztályos mellett 6 és 8 osztályos gimnáziumok is működnek? És kik azok, akik számára ez biztosan nem jó?

Véleményed szerint hány éves korukig kellene egységes intézménytípusban tartani a gyerekeket? Hol van az a pont, amikor már minden gyerek számára az a legjobb, ha képességei és érdeklődése szerint, más-más speciális iskolatípusba kerül?

Vajon lehet-e jól kezelni egy intézményen belül azt a tényt, hogy a gyerekek nem azonos tempóban érnek? S ha igen, hogyan?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.31.
Hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől az iskolákban
A műsorban felidézték, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
A család és a nemzet értékeire épít a tananyag
A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokon keresztül. Az ötödikesek számára előírt irodalmi művekben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.07.31.
Újabb nemzetközi siker: most a kémia diákolimpián szereztek érmeket a magyar diákok
A koronavírus-járvány miatt idén online rendezték meg a versenyt, így elméletre szorítkozó dolgozat alapján hirdették ki a nyerteseket. A dolgozatot a diákok személyes tanári felügyelet...
(Forrás: eduline)
--
2020.07.26.
A kormány elmagyarázza, miért nagyszerű hír, hogy 20 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre
A számok mögött súlyos tendencia van: mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkezett felsőoktatási intézménybe, ez 19 éve nem látott negatív rekord, ráadásul a felvettek száma is durván cs...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.07.26.
Segítsen az állam a közös digitális oktatási platform kialakításában!
Azért kell közös platform, hogy minden tanár ugyanazzal dolgozzon – mondta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „Legyen mindenhol eszköz, legyen mindenhol laptop, (…) ne a zsebből fizesse a pedag...
(Forrás: mszp.hu)
--
2020.07.26.
Kálmán László: Mi a fenét akarnak tőlünk az iskolában, amikor valamit elemezni kell?
Az irodalmi művekhez persze egészen másképpen kell közelítenünk, mint mondjuk természeti jelenségekhez (vegyük most ide a nyelvi mondatokat is) vagy a matematikai problémákhoz, ezért nyilv...
(Forrás: Qubit)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep